A Faserinstitut Bremen (FIBRE) a GRS alapítvány megbízásából és a GRS PRO Textil támogatásával tanulmányt készített a textilek újrahasznosítási és feldolgozási eljárásainak technológiai színvonaláról és fejlesztési igényeiről.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a magas színvonalú szálból-szál újrahasznosításban nagy a potenciál, de az ipari valóság messze elmarad az EU ambícióitól.
Jelenleg Európában a mechanikai újrahasznosítás dominál, többnyire downcycling formájában. Azok az eljárások, amelyek az anyagokat azonos minőségű szálakká vagy új textíliákká dolgozzák fel, eddig csak másodlagos szerepet játszottak.
„A textilújrahasznosítás terén jelentős eltérést látunk a kutatás állása és az ipari megvalósítás között” – magyarázza Dr.-Ing. Julia Hobohm, a GRS PRO ügyvezető igazgatója.
„A textilipari körforgásos gazdaság célszerű megvalósításához politikai támogatásra van szükség az egységes normák és kötelező jogi keretek szabályozása és érvényesítése érdekében.”
A textilipar az EU Zöld Megállapodásának középpontjában
A tanulmány hátterét és kiindulópontját az a tény adja, hogy az Európai Unió a Zöld Megállapodásban a textilipart a fenntartható fejlődés központi területeként azonosította, mivel a ruházati és lakástextilek fogyasztása jelentős ökológiai és társadalmi hatásokkal jár, a magas erőforrás- és energiafogyasztástól a növekvő hulladékmennyiségig.
Az európai szintű kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility/EPR) bevezetésével most először kerülnek a régi textíliák is a politika középpontjába: a textilhulladék értékes nyersanyaggá válhat a jövőbeli körforgásos gazdaság számára.
Hogyan lehet megvalósítani a valódi textilkörforgáshoz való átállást?
A tanulmány először elemzi a technológiai színvonal állását, a jelenlegi anyagáramlásokat és a meglévő adathiányokat az európai textilújrahasznosításban. Rámutat arra, hogy a hiányzó szabályozási előírások és a nem megfelelő fogalommeghatározások gátolják az innovációt.
A tanulmány szerint a működőképes EPR-rendszer (kiterjesztett gyártói felelősség) alapja az egységes szabványok, az átlátható adatgyűjtés és a kötelező jogi keret.
A tanulmány legfontosabb eredményei:
- A mechanikai újrahasznosítás dominál – a kémiai eljárások még kezdeti stádiumban vannak.
- A hiányzó jogi keret gátolja az innovációt.
- Az EU-ban a használt textíliáknak csak körülbelül 15 %-a kerül ténylegesen újrahasznosításra.
- Egy működőképes EPR-rendszer megteremtheti a fenntartható textilújrahasznosításhoz szükséges struktúrákat.
„A textilek újrahasznosítása fontos eleme a újrahasznosított szálak fenntartható hasznosításának, és ezzel egyidejűleg hozzájárul az erőforrások kíméletes felhasználásához” – értékeli Lea Kirstein, a GRS PRO textilipari projektvezetője.
„A textilek nem hulladékok, hanem értékes erőforrások. Hasznosításukhoz politikai alapokat kell teremteni, hogy az ipar és a kutatás közösen kiépíthesse a szükséges infrastruktúrát.”
A teljes tanulmány „A textilek újrahasznosítási és hasznosítási eljárásainak technikai állása és fejlesztési igényei” már letölthető a GRS Service GmbH weboldaláról.
Forrás: GRS
