Malajzia kormánya 2026 februárjában drasztikus lépésre szánta el magát a környezetvédelmi és nemzetbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében: azonnali és teljes körű tilalmat rendelt el az elektronikai hulladék (e-hulladék) beszállítására. A döntés értelmében az e-hulladék kikerül a korábbi „feltételes tilalom” kategóriából, és az úgynevezett „abszolút tilalom” alá esik, megszüntetve a hatóságok mérlegelési jogkörét az engedélyek kiadásakor. A lépést a maláj korrupcióellenes hatóság (MACC) jelentette be, hangsúlyozva, hogy az ország többé nem hajlandó a fejlett világ illegális lerakóhelyeként funkcionálni.
A délkelet-ázsiai ország évek óta küzd a globális északról érkező, gyakran legális árunak álcázott, de valójában veszélyes hulladékot tartalmazó konténerek áradatával. A 2026. február 4-én hatályba lépett új szabályozás célja, hogy gátat szabjon az illegális újrahasznosító üzemek terjedésének és a kapcsolódó korrupciós bűncselekményeknek.
Abszolút tilalom: Vége a mérlegelési jogkörnek
Az új szabályozás legfontosabb eleme a besorolás megváltoztatása. Korábban az e-hulladék importja a „feltételes tilalom” kategóriába tartozott, ami azt jelentette, hogy a Környezetvédelmi Főosztály (DOE) főigazgatója egyedi mérlegelés alapján, meghatározott feltételek mellett mentességet adhatott és engedélyezhette bizonyos szállítmányok beléptetését.
Tan Sri Azam Baki, a Maláj Korrupcióellenes Bizottság (MACC) főbiztosa szerint ez a rendszer súlyos visszaélésekre adott lehetőséget. A bejelentést megelőzően a hatóságok több magas rangú környezetvédelmi tisztviselőt vettek őrizetbe hatalommal való visszaélés és vesztegetés gyanújával. Az új, „abszolút tilalom” (Absolute Prohibition) kategória értelmében ezentúl semmilyen körülmények között, semmilyen indokkal nem adható ki engedély e-hulladék behozatalára. Ez a döntés hatályon kívül helyezi a korábbi, 2023-as vámszabályozás ide vonatkozó részeit is.
Környezeti és egészségügyi vészhelyzet: Az SW110 kategória veszélyei
Malajziában az e-hulladékot a SW110 kódszámú „ütemezett hulladékként” tartják számon, ami azt jelenti, hogy magas koncentrációban tartalmaz mérgező anyagokat, például ólmot, higanyt, kadmiumot és különféle nehézfémeket.
A helyi civil szervezetek (NGO-k), köztük a Sahabat Alam Malaysia, régóta figyelmeztetnek az illegális feldolgozás következményeire:
-
Hosszú távú hatások: A szakszerűtlen bontás során felszabaduló mérgek rákot, idegrendszeri károsodást (különösen gyermekeknél az agyfejlődés zavarát) és születési rendellenességeket okozhatnak.
-
Talaj- és vízszennyezés: Az illegális üzemekből származó savas lemosófolyadékok és nehézfémek közvetlenül a talajvízbe szivárognak, visszafordíthatatlan károkat okozva az ökoszisztémában.
-
Illegális égetés: A kábelekből a réz kinyerése céljából végzett nyílt téri égetés során dioxinok és furánok kerülnek a levegőbe, amelyek a legveszélyesebb ismert rákkeltő anyagok közé tartoznak.
Szigorú szankciók: Akár 10 millió ringgites bírság
A tilalom betartatását a 2024-ben módosított Környezetminőségi Törvény (EQA 1974) garantálja, amely drasztikusan megemelte a környezetvédelmi bűncselekményekért kiszabható büntetéseket. Az új jogszabályi keretek között a veszélyes hulladékkal kapcsolatos illegális tevékenységek (tárolás, szállítás, ártalmatlanítás) az alábbi szankciókkal sújthatók:
-
Pénzbírság: Minimum 50 000, maximum pedig 10 000 000 maláj ringgit (kb. 800 millió forint).
-
Szabadságvesztés: Kötelezően kiszabandó, legfeljebb 5 évig terjedő börtönbüntetés.
A kormányzat célja a „szennyező fizet” elv érvényesítése és a visszatartó erő növelése, hogy a bűnszervezetek számára ne legyen jövedelmező a hulladékcsempészet.
A feketepiac méretei és a hatósági fellépés
A tilalom szükségességét az illegális kereskedelem riasztó mértéke indokolta. A maláj hatóságok a közelmúltban több nagyszabású razziát tartottak Selangor, Perak és Johor államokban.
-
Lefoglalások: Egyetlen műveletsorozat során több mint 3,8 milliárd ringgit értékű illegális e-hulladékot és vagyontárgyat foglaltak le.
-
A konténerek áradata: Port Klang kikötőjében rendszeresen találnak olyan konténereket (csak az elmúlt héten 158 tonnát), amelyeket papírnak vagy fémhulladéknak álcáztak, de valójában veszélyes elektronikai hulladékot rejtettek.
Nik Nazmi Nik Ahmad, a természeti erőforrásokért és fenntarthatóságért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy bár Malajzia évente maga is termel mintegy 365 000 tonna belföldi e-hulladékot, az ország feldolgozókapacitásait saját forrásból kell feltölteni, nem pedig külföldi szemétből. Az abszolút tilalom bevezetésével Malajzia egyértelmű üzenetet küldött a világnak: nem kér a „mérgező gyarmatosításból”, és prioritásként kezeli állampolgárai egészségét és környezete védelmét.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti hírforrás: Views Bangladesh – Malaysia bans e-waste imports
-
Maláj Környezetvédelmi Főosztály (DOE): Department of Environment Malaysia – Scheduled Waste Regulations
-
Szakmai elemzés: Eco-Business – Malaysia to ban e-waste imports amid mounting concerns
