Az Európai Unió döntő lépést tett a „gyors divat” (fast fashion) okozta környezeti terhelés visszaszorítása érdekében. Az Európai Bizottság legfrissebb bejelentése szerint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében betiltják az eladatlan textiltermékek és lábbelik megsemmisítését. A 2026 februárjában részletezett szabályozás célja, hogy véget vessen annak a gyakorlatnak, amely során évente több millió tonna új, de feleslegesnek ítélt áru végzi égetőkben vagy lerakókban.
A textilipar jelenleg az egyik leginkább erőforrás-igényes ágazat a világgazdaságban. Az uniós döntéshozók szerint a túlzott termelés és az eladatlan készletek megsemmisítése olyan pazarlás, amely összeegyeztethetetlen a klímavédelmi célokkal. Az új szabályozás nemcsak tiltást, hanem szigorú átláthatósági kötelezettségeket is ró a vállalatokra, alapjaiban alakítva át a divatipar működését az európai egységes piacon.
Kiket érint a tilalom? Ütemezés és kivételek
A szabályozás differenciáltan kezeli a piaci szereplőket, figyelembe véve a vállalatok méretét és adminisztrációs teherbírását.
-
Nagyvállalatok: A tilalom az eladatlan ruházati cikkek és cipők megsemmisítésére vonatkozóan azonnal és szigorúan vonatkozik a nagyvállalatokra. Ezeknek a cégeknek már most fel kell készülniük a készleteik alternatív kezelésére (például adományozás vagy újrahasznosítás).
-
Középvállalkozások: A közepes méretű vállalatok (50–249 alkalmazott) számára az EU hatéves átmeneti időszakot biztosít. Ez a türelmi idő lehetővé teszi, hogy ezek a cégek fokozatosan alakítsák át logisztikai és értékesítési rendszereiket.
-
Kis- és mikrovállalkozások: A legkisebb piaci szereplők mentesülnek a megsemmisítési tilalom alól, elkerülve az aránytalanul nagy adminisztratív és pénzügyi terheket.
Kötelező átláthatóság: Nyilvános jelentéstétel
A tiltás mellett a rendelet egy másik fontos eszközt is bevezet: a kötelező közzétételt. A vállalatoknak éves szinten, nyilvánosan elérhető módon jelentést kell tenniük arról, hogy mennyi eladatlan terméket selejteztek le, és milyen indokkal.
Ez az intézkedés két célt szolgál:
-
Társadalmi kontroll: A vásárlók és civil szervezetek betekintést nyerhetnek abba, mely márkák termelnek továbbra is jelentős felesleget.
-
Adatgyűjtés: Az Európai Bizottság ezen adatok alapján a jövőben más termékkategóriákra (például elektronikai cikkekre) is kiterjesztheti a megsemmisítési tilalmat.
Környezeti lábnyom: Számok a döntés mögött
Az Európai Bizottság adatai rávilágítanak a beavatkozás szükségességére. A textilipar környezeti hatásai az alábbi területeken a legkritikusabbak:
| Kategória | Hatás mértéke az EU-ban |
| Összes textilipari hulladék | ~12,6 millió tonna évente |
| Környezeti terhelési rangsor | 4. hely (élelmiszer, lakhatás és közlekedés után) |
| Víz- és földhasználat | 3. legmagasabb hatású szektor |
| Újrahasznosítási arány | Kevesebb mint 1% (új ruhává alakítva) |
A statisztikák szerint egy átlagos európai fogyasztó évente 12 kg textilipari hulladékot termel, aminek nagy része égetőkben vagy exportált hulladékként végzi. A megsemmisítési tilalom közvetlenül ezt a hulladékhegyet hivatott csökkenteni még azelőtt, hogy a termékek eljutnának a fogyasztóhoz.
Az ESPR keretrendszer és a jövő
Az eladatlan áruk megsemmisítésének tilalma az Ecodesign for Sustainable Products Regulation (ESPR) zászlóshajó-intézkedése. Ez a rendelet az unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének központi eleme. A cél az, hogy a termékek tartósabbak, könnyebben javíthatóak és újrahasznosíthatóak legyenek.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a ruházat és a lábbeli csak az első lépés. A jövőben a „digitális termékútlevél” bevezetésével a fogyasztók pontos információkat kapnak majd a termékek környezeti hatásairól, tovább ösztönözve a fenntartható választást és büntetve a felesleges túltermelést.
Hivatalos források és hivatkozások: 
Eredeti sajtóközlemény: European Commission – New EU rules to stop destruction of unsold clothes and shoes (2026.02.09.)