A globális divatmárkák által „fenntartható” megoldásként hirdetett újrahasznosított poliészter valójában több mikroműanyagot juttat a környezetbe, mint a szűz alapanyag. Egy új tanulmány szerint az újrahasznosított szálak mosás közben átlagosan 55%-kal több mikroszálat bocsátanak ki, mint a hagyományos szintetikus anyagok. Miközben a márkák a műanyag palackok ruhává alakításával kampányolnak, a kutatók arra figyelmeztetnek: ez a folyamat egy „egyirányú utca”, amely végleg kivonja a műanyagot a körforgásból, miközben láthatatlan szennyezéssel borítja be a bolygót.
A divatipar jelenleg a kőolaj alapú szintetikus szálakra épül, a poliészter adja a globális textiltermelés több mint 54%-át. A fenntarthatósági nyomás hatására a márkák tömegesen állnak át az újrahasznosított poliészterre (rPET), azonban a Çukurova Egyetem (Törökország) Mikroműanyag Kutatócsoportja által végzett laboratóriumi vizsgálatok meglepő eredményt hoztak.
A „törékeny szálak” csapdája: 55%-kal több szennyezés
A kutatás során 51 különböző ruhadarabot vizsgáltak meg olyan világmárkáktól, mint az Adidas, a Nike, a Shein vagy a Zara. Az eredmények azt mutatták, hogy az újrahasznosított poliészter szálak a feldolgozás során sérülékenyebbé és ridegebbé válnak.
-
Sűrűbb kibocsátás: Az újrahasznosított poliészter átlagosan 55%-kal (bizonyos esetekben akár 72%-kal) több mikroszálat bocsátott ki a mosás során, mint a szűz poliészter.
-
Kisebb méret, nagyobb veszély: Az újrahasznosított szálakból leváló részecskék közel 20%-kal kisebbek (átlagosan 0,42 mm a szűz 0,52 mm-éhez képest). A kisebb méret miatt ezek a részecskék könnyebben jutnak át a szűrőrendszereken, bekerülve a táplálékláncba és az emberi szervezetbe.
-
Extrém értékek: A vizsgálatban a Nike újrahasznosított ruhái mutatták a legmagasabb kibocsátást: grammonként több mint 30 000 mikroszál vált le róluk, ami négyszerese a H&M és hétszerese a Zara átlagának.
A palack-ruha paradoxon: Egyirányú út a szeméttelepre
A tanulmány kritizálja azt a gyakorlatot, hogy a textilipar a műanyag palackokat használja alapanyagként. Jelenleg az újrahasznosított poliészter 99%-a PET-palackokból származik, nem pedig használt ruhákból.
Ez a folyamat két okból is problémás:
-
Megszakított körforgás: A PET-palackok a saját iparágukban tucatszor újrahasznosíthatók lennének (palackból palackot). Amint azonban ruhát készítenek belőlük, az anyag „halott végpontra” ér: a textil-textil újrahasznosítás aránya jelenleg kevesebb mint 1%.
-
Láthatatlan hulladék: Egyetlen mosási ciklus során akár 900 000 mikroműanyag szál szabadulhat fel. Becslések szerint évente 0,5 millió tonna mikroszál kerül a világóceánokba kizárólag a szintetikus ruhák mosása miatt.
Fenntarthatóság vagy marketingfogás?
A jelentés szerint a divatipar a „zöldítést” arra használja, hogy elfedje a túlfogyasztás és a szintetikus anyagoktól való függőség növekedését. Miközben a márkák az újrahasznosított tartalommal kampányolnak, a szintetikus szálak teljes volumene folyamatosan nő. A kutatók hangsúlyozzák: a valódi megoldást nem a palackok ruhává alakítása, hanem a termelés volumenének csökkentése és a természetes alapanyagokhoz való visszatérés jelentené.
A kutatás hátterét és a részletes adatokat az alábbi forrásokban olvashatja:
-
Changing Markets Foundation – Spinning Greenwash Report: 👉 Spinning Greenwash: How the fashion industry’s shift to recycled polyester is worsening microplastic pollution
-
Çukurova University Microplastic Research Group: 👉 Research on fiber shedding in synthetic textiles
Image by Steve Buissinne from Pixabay
