Kezdőlap HÍRFOLYAM Üvegpalackok brit EPR-díja: 2027 áprilisától mentesül a vendéglátásba közvetlenül szállított üveg, véget...

Üvegpalackok brit EPR-díja: 2027 áprilisától mentesül a vendéglátásba közvetlenül szállított üveg, véget ér a kettős díjfizetés

UK glass EPR fees; üvegpalackok brit EPR-díja

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

★Jelölj meg minket preferált forrásként

Az Egyesült Királyság kormánya 2026. november 11-én bejelentette, hogy az üveg italcsomagolások esetében módosítja a csomagolásokra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (pEPR). Az üvegpalackok brit EPR-díja 2027 áprilisától nem terheli azokat az italokat, amelyeket a gyártó közvetlenül pubokba, éttermekbe és más, alkoholárusítási engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyekre értékesít. A brit környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési minisztérium (Defra) szerint ezzel megszűnik az a helyzet, amelyben ugyanannak a csomagolásnak az újrahasznosításáért kétszer fizettek. A bejelentés ennél tovább is megy: a kormány konzultációt indít arról, hogy a jól hasznosítható csomagolások – mint az üveg és a papír – kevesebbe, a nehezen hasznosíthatók pedig többe kerüljenek a gyártóknak.

Röviden: Az üvegpalackok brit EPR-díja 2027 áprilisától megszűnik azoknál az üveg italcsomagolásoknál, amelyeket a gyártó közvetlenül pubokba, éttermekbe és más engedélyes vendéglátóhelyekre szállít. A kormány számítása szerint ez sörösüvegenként legfeljebb 6, borosüvegenként 10 penny megtakarítást jelent, egy átlagos forgalmú pubnál évi 870 fontig, a legjobban hasznosítható csomagolások díja pedig a tervezett díjmodulációval akár évi 40 százalékkal is csökkenhet. A fémcsomagolás-gyártók szerint ugyanakkor az üvegről levett költség más anyagokra, elsősorban az acél konzervdobozra terhelődik át.

Üvegpalackok brit EPR-díja: mi változik 2027 áprilisától?

A Defra és Angela Eagle környezetvédelmi miniszter közös közleménye szerint 2027 áprilisától nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetni azok után az üveg italcsomagolások után, amelyeket a gyártók közvetlenül kocsmáknak, éttermeknek és más engedélyes vendéglátóhelyeknek adnak el. A kettős felhasználású üvegre (dual-use glass) vonatkozó intézkedés Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban egyaránt érvényes lesz.

A kormány a lépést kifejezetten a brit üvegipar támogatásaként mutatja be, de a kedvezményezettek köre szélesebb: a sörfőzdék, a borimportőrök és az üdítőital-gyártók is érintettek, amennyiben üvegben szállítanak a vendéglátásba. A minisztérium hangsúlyozza, hogy nem az alapelv változik: a gyártóknak továbbra is hozzá kell járulniuk a csomagolási hulladék kezelésének költségeihez, és a rendszerből eddig 1,4 milliárd font jutott el az önkormányzatokhoz a lakossági újrahasznosítási szolgáltatások fejlesztésére. A változtatás célja az, hogy a pEPR méltányosabban és célzottabban működjön, és ne sújtson aránytalanul egyes iparágakat.

Fontos részlet a „közvetlenül” szó. A mentesség a gyártótól egyenesen a vendéglátóhelyre jutó üvegre vonatkozik, a nagykereskedőn keresztül érkező szállításokra a bejelentés még nem ad megoldást. Ezt az iparági reakciók is jelzik: a Brit Üdítőital Szövetség (British Soft Drinks Association) már azt sürgeti, hogy a mostani, arányalapú megközelítésre építve a közvetett ellátási láncra is szülessen szabály.

Miért fizettek kétszer ugyanazért az üvegért?

A brit csomagolási EPR-rendszer 2025-ben indult, és lényege, hogy a gyártók fizetik a háztartásokból származó csomagolási hulladék gyűjtésének és kezelésének költségét, amelyet az önkormányzatok kapnak meg. Az italcsomagolások egy része azonban nem a háztartásokban, hanem a vendéglátásban ürül ki. A pubok és éttermek üres üvegeit nem a lakossági szelektív gyűjtés viszi el, hanem a vendéglátóhely által megrendelt és kifizetett kereskedelmi hulladékszállítás.

A probléma abból adódott, hogy a háztartásban és a vendéglátásban egyaránt használt, úgynevezett kettős felhasználású csomagolást a brit rendszer jellemzően háztartási csomagolásként kezelte. Így a gyártó befizette a lakossági hulladékkezelés költségét fedező díjat, miközben az adott üveg soha nem került a lakossági gyűjtésbe – a pub pedig külön fizetett az elszállításáért. A kormány ezt a kettős díjfizetést nevezi most igazságtalannak, és ezt szünteti meg a közvetlen vendéglátóipari szállításoknál.

Mennyit takaríthat meg egy pub – és kinél jelenik meg a pénz?

A kormány számítása szerint a változás sörösüvegenként legfeljebb 6, borosüvegenként legfeljebb 10 penny megtakarítást jelent. A sörösüvegeknél a megtakarítás mérettől függően 4 és 6 penny között mozog. Egy olyan pub esetében, amely évente 10 ezer üveg sört és 3700 üveg bort ad el, ez legfeljebb évi 870 fontot jelenthet. A számok a jelenlegi díjtételeken és iparági fogyasztási becsléseken alapulnak.

A közlemény szerkesztőknek szóló megjegyzései ugyanakkor egy lényeges pontosítást tartalmaznak: a megtakarítás annál a vállalkozásnál jelentkezik, amely az EPR-díjat fizeti, vagyis jellemzően az italgyártónál, és nem közvetlenül a pubnál. Hogy a kocsmák ebből mennyit látnak, az attól függ, a gyártók és a beszállítók érvényesítik-e a díjcsökkenést a beszerzési árakban.

A Brit Sör- és Pubszövetség (British Beer and Pub Association) vezérigazgatója, Emma McClarkin szerint az intézkedés több tízmillió fonttal csökkentheti a brit sörfőzdék költségterhét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bérelt és bérbe adott pubokat üzemeltető, mintegy 12 ezer kisvállalkozó kocsmárost is be kell vonni a kedvezménybe, különben a brit pubok több mint negyede nem részesül egyenlő mértékben a változás előnyeiből.

Díjmoduláció: olcsóbb üveg és papír, drágább műanyag

A bejelentés másik fele hosszabb távon talán még fontosabb. A kormány konzultációt indít a csomagolási hulladék után fizetett díjakról azzal a céllal, hogy a könnyen újrahasznosítható csomagolások, például az üveg és a papír, kevesebbe kerüljenek, a nehezen hasznosíthatók – köztük egyes műanyagok – pedig többe. A becslés szerint ez a legjobban újrahasznosítható csomagolások díját évente akár 40 százalékkal is csökkentheti. Az erősebb díjmodulációra vonatkozó tervek mind a négy brit országrészre kiterjednek.

A menetrend szerint 2027 elején a brit csomagolási EPR-rendszert működtető PackUK is felhívást tesz közzé a gyártói díjakról, hogy a könnyen hasznosítható csomagolások valóban olcsóbbak legyenek. A díjmoduláció azonban csak annyira lehet pontos, amennyire megbízhatóan mérhető az újrahasznosíthatóság: erről szól a német újrahasznosíthatósági minimumszabvány 2026-os kiadásáról szóló cikkünk, amely az üveg példáján is bemutatja a számítás logikáját.

A műanyag csomagolásokra az Egyesült Királyságban már most is erős gazdasági nyomás nehezedik: a 30 százaléknál kevesebb újrahasznosított anyagot tartalmazó műanyag csomagolás után 2022 óta adót kell fizetni, és a brit műanyag csomagolási adó kémiai újrahasznosítást érintő tervezett módosításáról is részletesen írtunk. Ha a modulált EPR-díj is a nehezen hasznosítható műanyagokat terheli jobban, az a csomagolástervezésben az üveg, a fém és a papír felé billentheti a mérleget.

Kereskedelmi védelem a brit üvegiparnak

A díjcsökkentés mellett a kormány a brit üveggyártókat a külföldi versenytől is védi. A független Kereskedelmi Jogorvoslati Hatóság (Trade Remedies Authority) két vizsgálatot folytat az üvegtároló-importtal kapcsolatban: egy dömpingellenes eljárást a kínai, és egy támogatásellenes eljárást a török eredetű termékekre. A hatóság ajánlására a kínai importra szeptember 9-én ideiglenes dömpingellenes vámot vetettek ki, mindkét vizsgálat azonban még folyamatban van.

Az üveggyártás energiaigényes ágazat, és versenyképességének egyik kulcsa az üvegcserép, vagyis a visszagyűjtött, újraolvasztható üveg aránya. Hogy a jól működő gyűjtés mekkora mennyiséget képes visszaforgatni, azt jól mutatja, hogy Spanyolország 2025-ben 72,3 százalékos üveg-újrahasznosítási arányt ért el, a régióban pedig új feldolgozókapacitások is épülnek, ahogy a romániai ABS üveghulladék-feldolgozó példája mutatja.

A Brit Üvegipari Szövetség (British Glass) ügyvezető igazgatója, Nick Kirk üdvözölte a bejelentést. Értékelése szerint a lépés elismeri a hazai üvegipar jelentőségét és a méltányosabb díjrendszer szükségességét, és abba az irányba mutat, hogy a jól hasznosítható anyagok – az üveg mellett a fém és a papír is – megfelelő elismerést kapjanak a rendszerben.

Bírálat a fémcsomagolás-gyártóktól: a díj nem tűnik el, csak átterhelődik

Nem minden csomagolóipari szereplő fogadta lelkesen a döntést. A brit fémcsomagolás-gyártókat tömörítő MPMA (Metal Packaging Manufacturers Association) egy nappal a bejelentés után, november 12-én reagált. Jason Galley, a szövetség igazgatója és vezérigazgatója elismerte, hogy senkinek sem kellene kétszer fizetnie, szerinte azonban a döntésnek van egy következménye, amelyre a szövetség többször is felhívta a minisztérium figyelmét: az üvegről levett EPR-költség nem szűnik meg, hanem a többi csomagolóanyag között oszlik szét.

Az MPMA érvelése szerint ez a teher nem egyenletesen terül szét. Mivel az acél sűrűbb és nehezebb anyag, a tömegalapú díjrendszerben az acél konzervdobozra jut aránytalanul nagy rész a többletből. Ez tovább növeli azt a díjkülönbséget, amelyet a szövetség már most is torznak tart az acél élelmiszer-konzervdoboz és a vele versenyző műanyag, illetve papíralapú társított (kompozit) csomagolások között. Galley a versenyképességen túl ellátásbiztonsági szempontot is felvetett: szerinte a döntés gyengíti a konzervdoboz szerepét az élelmiszer-ellátás biztonságában, a nemzeti ellenálló képességben és a vészhelyzeti felkészülésben – beleértve a kormány saját, lakossági felkészülést segítő „Be Ready” kampányát is –, és a lépést a Defra újabb öngóljának nevezte.

A szövetség a díjmodulációval kapcsolatban is aggódik. Az MPMA közlése szerint a kormány azt is jelezte, hogy konzultál az iparral arról, hogy a „piros” újrahasznosíthatósági besorolású csomagolások díjszorzóját gyorsítva, közvetlenül 2,0-ra emelje már a 2026-ban forgalomba hozott csomagolásokra. A brit rendszer újrahasznosíthatósági értékelési módszertana (RAM) zöld, borostyánsárga és piros kategóriákba sorolja a csomagolásokat. Galley példája a festékes dobozé: az acél és a műanyag festéktartály egyaránt piros besorolású, de mivel az alapdíjak már most sincsenek egyensúlyban, a szorzó emelése csak tovább nyitja az ollót a kettő között.

A szövetség fő állítása ezért az, hogy a tonnánként megállapított alapdíjak egy-egy csomagolásra vetítve a könnyebb, több műanyagot vagy más, gyengébben hasznosítható anyagot tartalmazó megoldásoknak kedveznek, az acélt pedig hátrányba hozzák. Az MPMA szerint az alapdíjak felülvizsgálata nélkül nincs értelmes díjmoduláció. Érvelésük alátámasztására a 2025-ös kormányzati adatokat idézik, amelyek szerint az acélcsomagolás 88,5, az üvegcsomagolás 75,1, az alumíniumcsomagolás 61,1, a műanyag csomagolás pedig 57,3 százalékban hasznosul újra; iparági források szerint az alumínium italdobozoknál ez az arány 81, a papíralapú társított csomagolásoknál 36 százalék.

A vita a magyar olvasónak is ismerős lehet. A hazai EPR-díjtételek szintén kilogrammonként vannak meghatározva, így itthon is felmerül a kérdés: mennyire tükrözi egy tömegalapú díj a csomagolás valódi környezeti teljesítményét, és hogyan illeszthető hozzá a PPWR által előírt, újrahasznosíthatóság szerinti díjdifferenciálás. A brit példa azt mutatja, hogy egyetlen anyagáram díjának csökkentése a rendszer egészében átrendezi a terheket, ezért a díjstruktúrát csak egységben érdemes újragondolni.

Újrahasználat, betétdíj – és ahol az üveg kimarad

A kormány további lépéseket is bejelentett. Decemberben felhívást tesz közzé arról, hogyan lehetne a vállalkozások nagyobb léptékben újrahasználható csomagolásra átállni; ez Angliát, Skóciát és Észak-Írországot érinti. A vendéglátás erre különösen alkalmas terep, hiszen a rekeszes, visszagyűjtött üveg logisztikája évtizedek óta ismert. Hogy egy ilyen rendszer újraépítése mennyi szervezést igényel, azt a Citeo ReUse kísérleti projektje mutatja Franciaországban, a hazai gyakorlat buktatóit pedig a többutas csomagolások visszaváltásáról szóló cikkünkben jártuk körül.

Érdemes azt is látni, hogy a 2027 októberében induló brit betétdíjas rendszer PET-palackokra, valamint acél és alumínium italdobozokra terjed ki, az üvegre nem. Az üveg italcsomagolás tehát a brit rendszerben az EPR-díjakon és a szelektív gyűjtésen keresztül marad a körforgásban, ami még nagyobb jelentőséget ad annak, hogyan számolják el a díjakat. A betétdíjas rendszerrel kapcsolatos brit fogyasztói várakozásokról a YouGov friss kutatását bemutató cikkünkben írtunk.

Mit jelent mindez a magyar szereplőknek?

A brit módosítás közvetlenül a brit piacra szállító gyártókat és importőröket érinti, így a brit vendéglátásba üvegben értékesítő magyar bor- és italgyártók brit partnereinél is csökkenhet a költségteher. Tanulsága azonban ennél általánosabb: az EPR-díjnak ott van értelme, ahol a hulladék ténylegesen keletkezik és kezelésre kerül. Ha egy díj olyan gyűjtési rendszert finanszíroz, amely az adott csomagolással soha nem találkozik, a gyártó lényegében egy adót fizet, nem egy szolgáltatás árát.

Ez a kérdés az uniós vitában is központi szerepet kap. A körforgásos gazdasági törvény előtt az európai gyártói és csomagolóipari szövetségek közös nyilatkozatban kérték, hogy az EPR-befizetéseket hulladékáramonként elkülönítve, a nettó kezelési költség elve szerint használják fel – éppen akkor, amikor Magyarországon a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata zajlik. Az uniós csomagolási rendelet (PPWR) emellett előírja, hogy a gyártói díjakat az újrahasznosíthatósági teljesítményosztályok szerint differenciálni kell, vagyis a brit irány, a jól hasznosítható anyagok olcsóbbá tétele, az EU-ban is kötelező keretté válik.

Egy különbség azonban szembetűnő: míg a brit betétdíjas rendszerből kimarad az üveg, Magyarországon az egyutas üvegpalackok is a REpont-automatákba kerülnek, a többutas üveg pedig külön, a gyártók és a forgalmazók által működtetett csatornán jut vissza a töltősorra. A brit példa ezért inkább abban hasznos, hogyan lehet a díjfizetést a valós hulladékutakhoz igazítani, és hogyan erősítheti a díjmoduláció a jól hasznosítható csomagolóanyagok – köztük az üveg – pozícióját.


Üvegpalackok brit EPR-díja – gyakori kérdések

Mikortól mentesülnek az üvegpalackok a brit EPR-díj alól?

2027 áprilisától. Ettől kezdve nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetni azok után az üveg italcsomagolások után, amelyeket a gyártók közvetlenül pubokba, éttermekbe és más, alkoholárusítási engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyekre értékesítenek. A kettős felhasználású üvegre vonatkozó intézkedés Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban egyaránt érvényes lesz.

Mit jelent a kettős díjfizetés a brit vendéglátásban?

Azt, hogy ugyanazért az üvegért kétszer fizettek. A gyártó befizette a lakossági hulladékkezelést fedező EPR-díjat, mert a brit rendszer a háztartásban és vendéglátásban egyaránt használt csomagolást jellemzően háztartásinak tekintette, miközben a pub üres üvegeit a vendéglátóhely által külön kifizetett kereskedelmi hulladékszállítás vitte el, nem a lakossági gyűjtés.

Mennyit takaríthat meg egy pub az EPR-módosítással?

A brit kormány számítása szerint sörösüvegenként 4–6, borosüvegenként legfeljebb 10 penny a megtakarítás. Egy évente 10 ezer üveg sört és 3700 üveg bort értékesítő pubnál ez legfeljebb évi 870 font. A megtakarítás azonban az EPR-díjat fizető vállalkozásnál, jellemzően az italgyártónál jelentkezik, nem közvetlenül a pubnál.

Mi az a díjmoduláció, amelyről a brit kormány konzultál?

A gyártói díjak újrahasznosíthatóság szerinti differenciálása. A brit kormány azt tervezi, hogy a könnyen hasznosítható csomagolások, például az üveg és a papír, kevesebbe, a nehezen hasznosíthatók, köztük egyes műanyagok, többe kerüljenek. A becslés szerint ez a legjobban újrahasznosítható csomagolások díját évente akár 40 százalékkal csökkentheti.

Miért bírálják a fémcsomagolás-gyártók a brit üveg EPR-módosítást?

Mert szerintük az üvegről levett EPR-költség nem tűnik el, hanem a többi csomagolóanyagra terhelődik át. A brit MPMA szövetség szerint a tömegalapú díjrendszerben a nehezebb acél konzervdobozra jut aránytalanul nagy rész, ami tovább növeli a díjkülönbséget a műanyag és papíralapú társított csomagolásokkal szemben. Úgy vélik, az alapdíjak felülvizsgálata nélkül nincs értelmes díjmoduláció.

Része lesz-e az üveg a brit betétdíjas rendszernek?

Nem, a 2027 októberében induló brit betétdíjas rendszer PET-palackokra, valamint acél és alumínium italdobozokra terjed ki, üvegre nem. Az üveg italcsomagolás a brit rendszerben ezért az EPR-díjakon és a szelektív gyűjtésen keresztül marad a körforgásban. Magyarországon ezzel szemben az egyutas üvegpalackok is a kötelező visszaváltási rendszer részei.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Helló! Miben segíthetek ma?
Exit mobile version