A Conversio Market & Strategy által végzett legújabb, „Global Plastics Flow 2023” című felmérés azt mutatja, hogy a műanyaghulladék környezetbarát kezelésével és körforgásos gazdaságával kapcsolatos tudatosság és kezdeményezések világszerte növekednek, de a növekvő műanyagtermelés tekintetében még nem kielégítő az előrelépés.
Az elemzés egyértelműen azt mutatja, hogy a műanyaghulladék globális probléma, de az okok és a kihívások régiónként jelentősen eltérnek. A hulladék- és újrahasznosítási infrastruktúrába történő beruházások, valamint a következetesen kiterjesztett gyártói felelősségvállalási (EPR) rendszerek kulcsfontosságúak a műanyaghulladék globális helytelen kezelésének hatékony csökkentéséhez és a körforgásos gazdaság bővítéséhez.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a hulladékgazdálkodás kihívásait felismerték, és a világ számos részén elkötelezett és összehangolt módon kezelik. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek az újrahasznosítás és a hulladékkezelés dinamikájával az új műanyagok előállításához képest” – mondják a tanulmány kezdeményezői, a BKV, a GKV, a VDMA, a Wir sind Kunststoff (Mi vagyunk a műanyagok) és a Messe Düsseldorf (Düsseldorfi Kiállítási Központ).
Eredmények és globális trendek: a hulladékot egyre inkább környezetbarát módon ártalmatlanítják
2023-ban világszerte 414 millió tonna műanyagot állítottak elő, miközben körülbelül 300 millió tonna hulladék keletkezett. Ezt a fejlődést Ázsia dinamikus gazdasági növekedése, a növekvő jövedelmek, a népességnövekedés és a felgyorsult iparosodás vezérli – különösen Kína egyes részein.
A jó hír az, hogy a műanyaghulladék 71%-át világszerte környezetbarát módon kezelik (ez 68% volt 2018-ban). A „nem megfelelően kezelt műanyaghulladék” aránya azonban továbbra is riasztóan magas, 29%. Mindazonáltal a nem megfelelően ártalmatlanított műanyaghulladék mennyisége lassabb ütemben, 1,9%-kal növekszik, mint a hulladék teljes mennyisége, ami fokozatos javulást jelez. A helyzet továbbra is problémás a gyenge hulladékgazdálkodási infrastruktúrával rendelkező országokban, beleértve Afrika és Ázsia számos régióját.
A környezetbarát hulladékártalmatlanítás mutatta a legdinamikusabb növekedést, +4,6% ot, ami azt mutatja, hogy a hulladékkezelés felzárkózik és javul. E fejlődés fő mozgatórugói az energetikai hasznosítás kapacitásának növekedése Ázsiában. Az újrahasznosításra összegyűjtött műanyaghulladék mennyisége +3,0%-kal nőtt, ami folyamatos fejlődést jelez, bár lassabb, mint a teljes hulladékmennyiség növekedése.
„A kijózanító globális adatok ellenére a tanulmány biztató és hatékony eszközöket is kiemel a hulladékgazdálkodás javítására. A fenntartható átalakulás különböző eszközök kölcsönhatásával érhető el” – állítják a tanulmány kezdeményezői. „A kiterjesztett gyártói felelősség különösen hatékony szerepet játszik ebben. Ha a gyártók pénzügyi és szervezeti felelősséget vállalnak a felhasználás utáni fázisért, az hosszú távon elmozdulást eredményez a zárt és fenntartható műanyagáramlás felé, több újrahasznosítással és kevesebb környezetbe történő kibocsátással.”
A számok azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítések megérték az eredményeket
A pozitív változásokat a következő három ország/régió konkrét adataival lehet nyomon követni példaként:
Az EU 27+3 műanyaghulladék mennyisége átlagosan évi 2,1%-kal nőtt 2018 és 2023 között. A megfelelően ártalmatlanított hulladék mennyisége ugyanilyen ütemben nőtt (+2,2%). Az újrahasznosításra összegyűjtött hulladék mennyisége azonban átlagosan évi 5,9%-kal nőtt, míg a környezetbe kerülő hulladék mennyisége 0,6%-kal csökkent.
Kolumbia: Kolumbiában a műanyaghulladék mennyisége 1,7%-kal nőtt. A megfelelően ártalmatlanított hulladék mennyisége átlagosan évi 5,0%-kal, az újrahasznosításra felhasznált mennyiség pedig akár 24,6%-kal is emelkedhetett. A környezetbe kerülő hulladék mennyisége 6,5%-kal csökkent.
Kína: A műanyaghulladék mennyisége átlagosan évi 3,5%-kal nőtt. A megfelelően ártalmatlanított hulladék mennyisége 8,3%-kal, az újrahasznosításra szánt mennyiség pedig 5,9%-kal nőtt. Kínában a környezetbe kerülő hulladék mennyisége 9,7%-kal csökkent.
„Ezek a sikerek példaként és ösztönzőként szolgálnak a környezetbarát műanyag újrahasznosítás erőteljes előmozdítására” – mondják a felmérés kezdeményezői. „A körforgásos gazdaság iránti egyértelmű elkötelezettség érezhető, és globális szinten is meg kell valósítani. Ezért olyan fontos egy globális műanyag-megállapodás.”
Az anyagáramlások főbb adatai 2018-ban és 2023-ban
Az átfogó felmérés fontos adatokat szolgáltat a globális műanyagtermelésről, újrahasznosításról, valamint a szervezett ártalmatlanítás és kezelés mértékéről. Globális szinten a következő főbb megállapításokat kaptuk a 2018-as tanulmánnyal összehasonlítva:
• Termelés: Világszerte 414 millió tonna műanyagot állítottak elő (370 millió tonna 2018-ban)
• Feldolgozás: A 377 millió tonna új (főként fosszilis alapú) anyag mellett további 37 millió tonna újrahasznosított anyagot dolgoztak fel, így az évente feldolgozott műanyag teljes mennyisége 414 millió tonna (370 millió tonna 2018-ban).
• Fogyasztás utáni hulladék: A felhasznált műanyagáruk teljes mennyisége évente körülbelül 300 millió tonna fogyasztókkal kapcsolatos műanyaghulladékot termelt (250 millió tonna 2018-ban).
• Hulladékgazdálkodás: Összesen 213 millió tonna műanyaghulladékot gyűjtöttek össze
(171 millió tonna 2018-ban).
• Környezeti hulladékbevitel: 87 millió tonna (= 29%) műanyaghulladékot nem megfelelően ártalmatlanítanak, például illegális hulladéklerakókban vagy gondatlanul dobnak ki (79 millió tonna 2018-ban = 31%).
A műanyaghulladék-áramlás globális átalakulása az egyes országokban kezdődik – a számok bizonyítják az intézkedések hatékonyságát
Ezek a hatalmas kihívások azt mutatják, hogy a műanyaghulladék-gazdálkodás és a műanyag-újrahasznosítás terén elért eredményekhez mélyreható infrastrukturális, politikai, gazdasági és társadalmi változásokra van szükség.
Európa: Számos EU-27+3 országban a termékfelelősség elvén alapuló jogszabályok képezik az átfogó hulladék- és újrahasznosítási kezelés alapját. E tekintetben különösen hatékony intézkedések közé tartoznak a világos szabályozási keretek (pl. hulladéklerakási tilalmak, magas újrahasznosítási célok), a fejlett újrahasznosítási és energetikai hasznosítási infrastruktúra, a hatékony EPR-rendszerek, a visszavételi és betéti rendszerek, a fejlett válogatórendszerek és az innovatív technológiákba való beruházás. Az Európában összegyűjtött műanyaghulladék mennyisége átlagosan évi 2,1%-kal nőtt 2018 és 2023 között. A megfelelően ártalmatlanított hulladék mennyisége ugyanilyen ütemben nőtt (+2,2%). Az újrahasznosításra összegyűjtött hulladék mennyisége pedig átlagosan évi 5,9%-kal nőtt. További biztató statisztika, hogy a környezetbe kerülő hulladék mennyisége 0,6%-kal csökkent.
Latin-Amerika: Kolumbiában a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó törvények és a Kolumbiai Műanyagpaktum ambiciózus újrahasznosítási célokat tűztek ki (pl. a csomagolás 50%-os újrahasznosítása 2030-ra, az újrahasznosított anyagok 30%-os felhasználása). A több mint 70 000 hulladékgyűjtő tervezett hivatalos integrációja és a modern városi infrastrukturális projektek magas gyűjtési és újrahasznosítási arányokhoz, valamint jobb társadalmi részvételhez vezetnek. A műanyaghulladék mennyisége 1,7%-kal nőtt. A megfelelően ártalmatlanított hulladék mennyisége átlagosan évi 5,0%-kal, az újrahasznosításra szánt hulladék mennyisége pedig akár 24,6%-kal is emelkedhetett. A környezetbe kerülő hulladék mennyisége 6,5%-kal csökkent.
Ázsia: Kína szabályozási és infrastrukturális intézkedésekkel, többek között nemzeti irányelvekkel, a hulladékból energiát előállító szektor hatalmas kapacitásbővítésével és az informális szektor integrációjával mozdítja elő a körforgásos gazdaságot. Ennek eredményeként a PET és egyéb csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya jelentősen megnőtt. A műanyaghulladék átlagos éves növekedése körülbelül 3,5%. A megfelelően ártalmatlanított hulladék 8,3%-kal, az újrahasznosításra összegyűjtött hulladék pedig 5,9%-kal nőtt. A Kínában a környezetbe kerülő hulladék mennyisége valójában 9,7%-kal csökkent.
Intézkedések a műanyaghulladék-gazdálkodás javítása érdekében
A különböző országok legjobb gyakorlatai egyértelmű jogi kereteken, átfogó infrastruktúrán, következetes gyártói felelősségen, társadalmi részvételen, valamint az innovációra és újrahasznosításra való összpontosításon alapulnak. A sikeres országokat és régiókat e megközelítések kombinációja jellemzi.
• Jogi keretfeltételek és politika: Jogi követelmények a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) és a gyűjtési/újrahasznosítási kvóták, nemzeti stratégiák, magas színvonal a legjobb elérhető technológiák és szabványok révén, valamint a közvélemény-kutatási kampányok révén.
• Infrastruktúra és műszaki megoldások: Újrahasznosító létesítmények, anyaghasznosító létesítmények (MRF), hulladékból energiát előállító (WtE) kapacitások és körforgásos gazdasági kezdeményezések létrehozása és bővítése.
• Hulladékszelektív és -gyűjtő rendszerek: Szelektív gyűjtési rendszerek bevezetése és bővítése, palackbetéti rendszerek, valamint informális gyűjtési struktúrák integrációja.
• Több érdekelt fél együttműködése és elkötelezettsége: együttműködés a kormány, az ipar, a nem kormányzati szervezetek és az informális gyűjtési szektor között, valamint önkéntes paktumokat és kezdeményezéseket.
• Innováció, kísérleti projektek és digitalizáció: új újrahasznosítási technológiák fejlesztése és digitális megoldások használata a nyomon követéshez.
Kihívások és sürgős cselekvésre van szükség
A műanyaghulladék-gazdálkodás fő kihívásai és gyengeségei az infrastruktúrához, a gyűjtési rendszerekhez, az újrahasznosítási piacokhoz, a szakpolitikai intézkedésekhez és a társadalmi szempontokhoz kapcsolódnak. Ezek pontosan azonosíthatók a jelentésben szereplő adatokból, és régiónként, valamint alkalmazási ágazatonként megkülönböztethetők.
• Nem megfelelő gyűjtési és kezelési rendszerek: Sok régióban, különösen Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, hiányoznak az átfogó, hivatalos hulladékgyűjtő rendszerek. Az informális szektor gyakran játssza a vezető szerepet, ami elégtelen nyomon követhetőséget és nem megfelelő kezelést eredményez. A nyílt hulladéklerakók, az ellenőrizetlen égetés és a műanyag környezetbe és a tengerbe való jutása továbbra is széles körben elterjedt.
• Alacsony újrahasznosítási arányok és veszteségek: A növekvő hulladékmennyiség ellenére az újrahasznosításra begyűjtött mennyiség lassabban növekszik, mint a teljes hulladéktermelés. A globális műanyaghulladéknak csak mintegy 17%-át gyűjtik újrahasznosításra, a tényleges újrahasznosítási arány világszerte körülbelül 12%. A fogyasztói utáni újrahasznosított anyagok összesen 80%-át Európában és Ázsiában állítják elő.
• Az újrahasznosított anyagok piaci gyengeségei: A műanyaggyűjtés és -újrahasznosítás gazdasági ösztönzői sok helyen továbbra is alacsonyak. Az újrahasznosított anyagok értékesítése bizonytalan; az új fosszilis alapú műanyagok alacsony árai megakadályozzák a hatékony újrahasznosítási infrastruktúrába való beruházást.
• A tartós termékek nehézkes kezelése: A hosszú élettartamú alkalmazásokban, mint például az építőipar, az elektronika és az autóipar, a hulladékmennyiségek idővel felhalmozódnak, ami megnehezíti a nyomon követést és a hatékony újrahasznosítást. Különösen a zártláncú visszavételi rendszerek létrehozása nem megfelelő ezekben az ágazatokban.
• Az illegális export jelentette veszély: A hivatalosan újrahasznosításra exportált műanyaghulladék gyakran gyenge infrastruktúrával rendelkező országokba kerül, ahol végül nem megfelelően ártalmatlanítják (illegális export, „hulladéklerakás”).
• A politikai koordináció és végrehajtás hiánya: Számos ország hozott intézkedéseket (pl. kiterjesztett gyártói felelősségbiztosítási rendszerek, egyszer használatos műanyagok betiltása), de a végrehajtás gyakran következetlen, széttagolt és hatékony.
A felmérésről:
A felmérés az első kiadáson (2019, referenciaév: 2018) alapul, és 45 országban elemzi a műanyagáramlást, amelyek a világ népességének 63%-át és a globális GDP 81%-át fedik le. Az eredményeket globális szinten extrapolálták az egyes országokban és alkalmazásokban szerzett adatok, valamint a nemzeti iparági képviselők hozzájárulásai alapján. A felmérés átfogó áttekintést nyújt a műanyaghulladékról, különös tekintettel a hulladék keletkezésére, gyűjtésére és a nem megfelelő ártalmatlanításból eredő veszteségekre.
A 2019-es kiadáshoz képest a 2023-as kiadás a csomagolóiparon túlmutató elemzést mélyíti, és más területekre (építőipar, autóipar, elektronikai és egyéb tartós termékek) is kiterjed A cél a globális körforgásos gazdaságban elért eredmények bemutatása, különös tekintettel a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, valamint a hulladékelhagyás megelőzésére.
A felmérés elérhető a BKV GmbH weboldalán .
