Egy friss európai jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió hamarosan elfogadásra kerülő Körforgásos Gazdasági Törvénye (Circular Economy Act, CEA) szigorú biztosítékok hiányában állandósíthatja a mérgező égetőművi hulladékok felhasználását az utakon, épületekben és az állami infrastruktúrában. A Zero Waste Europe szakmai közleménye és a mögötte álló tanulmány számszerűsíti az égetőművekből származó maradékanyagok óriási mennyiségét, illetve felhívja a figyelmet a környezetbe jutó veszélyes anyagok okozta súlyos és tartós kockázatokra.
A „Mérgező örökség” és az égetőművek maradékai
A „Mérgező örökség: Salak az Európai körforgásos gazdaságban” (A toxic legacy: Bottom ash in Europe’s circular economy) című kiadvány megállapítja, hogy a települési hulladék elégetése után visszamaradó szilárd anyag, az úgynevezett égetőművi fenékhamu (IBA – incinerator bottom ash) súlyosan szennyező, veszélyes komponenseket tartalmaz. Ezek közé tartoznak a nehézfémek, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok), a PFAS-ok és a mikroműanyagok, amelyek az idő múlásával fokozatosan és elkerülhetetlenül kimosódhatnak a talajba, valamint a vízbázisokba.
Évi 12 millió tonnás teher és az újrahasznosítási gyakorlat
A számok tükrében a probléma léptéke korántsem elhanyagolható: az európai települési hulladékégetők évente több mint 12 millió tonna IBA-t termelnek. A közlemény rávilágít arra, hogy bár ennek a mennyiségnek mintegy felét jelenleg is ellenőrzött hulladéklerakókban helyezik el, a fennmaradó hatalmas hányadot – a bizonyított egészségügyi és környezeti kockázatok ellenére – már most is széles körben használják útépítéseknél, betonokban, cementblokkokban és egyéb mélyépítési alkalmazásokban.
Ezt a gyakorlatot egy erősen széttagolt és sok esetben rendkívül gyenge európai szabályozási keretrendszer teszi lehetővé. A tanulmány aláhúzza azt a beszédes tényt is, hogy az IBA építőipari és polgári mérnöki alkalmazását egyáltalán nem a feltételezett környezeti előnyök, hanem elsősorban a rendkívül magas hulladéklerakási költségek elkerülése vezérli.
Súlyos ellentmondás az EU környezetvédelmi menetrendjében
A figyelmeztetés különösen aktuális, hiszen az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik az új Körforgásos Gazdasági Törvény előkészítésén, amely hivatalosan a másodlagos nyersanyagok felhasználásának növelését célozza. A jelentés készítői szerint azonban, ha a jogalkotók nem vezetnek be szigorúbb védvonalakat (a törvény április 30-i háttérdokumentumai már kifejezetten hivatkoznak a fémek és ásványi frakciók égetési maradékokból történő kinyerésére), a jogszabály akaratlanul is felgyorsíthatja a toxikus anyagok beépülését és terjedését az épített környezetben.
Janek Vähk, a Zero Waste Europe zéró szennyezési politikáért felelős vezetője élesen fogalmazott a jelenség kapcsán: „Ez egy komoly ellentmondás az EU körforgásos gazdasági menetrendjének magjában. Növeljük az égetési kapacitást, veszélyes maradékokat termelünk, majd megpróbáljuk ezeket a maradékokat építőanyagként visszajuttatni a gazdaságba.”
Tudományos tények és a jelenlegi szabályozás hiányosságai
A friss tudományos bizonyítékokra és átfogó európai esettanulmányokra alapozva az elemzés négy kulcsfontosságú fizikai és szabályozási hiányosságra mutat rá:
-
Az IBA kémiailag instabil anyag, amely rendkívül hosszú időn keresztül is képes kibocsátani a magában hordozott szennyeződéseket.
-
A jelenleg alkalmazott tesztelési módszerek szisztematikusan alábecsülik a valós körülmények közötti környezeti kockázatokat.
-
A PFAS-ok és a mikroműanyagok jelenléte szinte teljesen szabályozatlan az IBA jelenlegi építőipari alkalmazási területein.
-
A meglévő ipari feldolgozási technikák egyszerűen nem képesek biztonságosan és megbízhatóan eltávolítani ezeket a veszélyes anyagokat.
„Ha egy anyag veszélyes anyagokat tartalmaz, azt nem szabadna utakon, épületekben vagy köztereken használni” – teszi hozzá Vähk. „Ezeket a maradékokat megfelelően el kellene szigetelni, nem pedig szétszórni a környezetben. Jelenleg a szabályozott hulladéklerakó marad a legbiztonságosabb elérhető lehetőség.”
Javaslatok az Európai Bizottság és a döntéshozók számára
A kutatás eredményeire támaszkodva a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot – ami egybeesik egy több mint 40 szervezet (köztük a Zero Waste Europe) által aláírt, és Jessika Roswall európai biztosnak címzett közös nyilatkozattal –, hogy a Körforgásos Gazdasági Törvény maradéktalanul illeszkedjen a toxikus anyagoktól mentes környezet célkitűzéseihez.
A legfőbb szakpolitikai ajánlások a következők:
-
Az elővigyázatosság elvének szigorú alkalmazása: az intézmények ne ösztönözzék az IBA (fenékhamu) építőipari használatát.
-
Harmonizált, egységes EU-szintű szabályok megalkotása az égetőművi fenékhamu osztályozására, tesztelésére és hosszú távú megfigyelésére.
-
Az uniós jogszabályok proaktív kiterjesztése a PFAS-ok, a mikroműanyagok, a nehézfémek és a POP-ok teljes körű kezelésére az égetési maradékok esetében.
-
A mérgező maradványok biztonságos elszigetelésének prioritásként kezelése a nyílt, infrastrukturális felhasználással szemben.
-
Annak hivatalos elismerése, hogy a hulladékégetés eleve veszélyes maradékokat generál, ezáltal elkerülve minden olyan szakpolitikát, amely az égetési kapacitást és a hamutermelést növelné.
-
A települési hulladékégetés teljes körű integrálása az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (EU ETS), amely segíthet a hulladékégetés és az ahhoz kapcsolódó veszélyeshulladék-termelés csökkentésében.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti forrás: Zero Waste Europe közlemény (2026. május 21.)
-
Hivatalos állami/EU kapcsolódó hivatkozás: Jessika Roswall – Európai Bizottság, Környezetvédelemért, vízügyi rezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos hivatalos oldala