A hulladékfeldolgozó üzemekben keletkező tüzek közel 40 százalékáért a helytelenül kidobott lítium-ion akkumulátorok a felelősek. Az amerikai Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Újrahasznosítási Szövetség (NWRA) és az Újrahasznosított Anyagok Szövetsége (ISRI) által kiadott új, 2025-ös iparági útmutató kötelező érvényű legjobb gyakorlatokat fogalmaz meg a katasztrófák megelőzésére. A dokumentum nemcsak a válogatási folyamatokat reformálja meg, hanem speciális védőfelszereléseket és ötlépcsős biztonsági protokollt ír elő a telephelyek számára.
A modern elektronikai eszközök – a mobiltelefonoktól az elektromos rollerekig – szinte kivétel nélkül lítium-ion akkumulátorokkal működnek. Ezek az eszközök azonban a hulladékkezelési lánc végén „időzített bombákká” válnak: ha a válogatóművek gépsoraiban megsérülnek, azonnali öngyulladást és elolthatatlan tüzet okozhatnak. A most megjelent szakmai kézikönyv célja, hogy egységesítse a védekezést egy olyan iparágban, ahol a statisztikák szerint egy átlagos üzemben havonta legalább egy komolyabb tűzeset történik az akkumulátorok miatt.
A 40 százalékos veszély: Miért volt szükség az útmutatóra?
A hulladékgazdálkodási szektor adatai riasztóak: az újrahasznosító létesítményekben jelentett tűzesetek száma az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett.
-
Tűzokok: Az összes üzemtűz közel 40%-át közvetlenül a lítium-ion akkumulátorok okozzák.
-
Gyakoriság: Egyes nagy forgalmú MRF-központokban hetente azonosítanak olyan kritikus helyzeteket, ahol az akkumulátorok füstölni kezdenek vagy kigyulladnak a válogatószalagon.
-
Kárösszeg: Egyetlen komolyabb tűz akár több millió dolláros kárt okozhat a gépparkban, nem beszélve a leállások miatti bevételkiesésről.
Ötlépcsős protokoll a biztonságért
A kézikönyv (Guide for Establishing LIB Management Practices) egy szigorú, ötlépcsős keretrendszert javasol minden hulladékkezelő számára:
-
Azonosítás és kiszűrés: Már a mérlegelésnél és a lerakásnál vizuális és technológiai szűrést kell alkalmazni.
-
Szakszerű kezelés: Ha akkumulátort találnak, azt tilos a gépi válogatóra engedni; speciálisan képzett személyzetnek kell kézzel eltávolítania.
-
Karantén és tárolás: Az akkumulátorokat nem éghető, például homokkal vagy speciális oltóanyaggal (vermikulit) töltött tartályokban, a főépülettől távol kell tárolni.
-
Dolgozói képzés: Minden alkalmazottnak fel kell ismernie a LIB-típusokat és ismernie kell a vészhelyzeti protokollokat.
-
Szabályos elszállítás: Az összegyűjtött akkumulátorokat csak engedéllyel rendelkező, speciális veszélyeshulladék-szállítók vihetik el.
Csúcstechnológia a tűz ellen: Hőkamerák és speciális oltók
A dokumentum rögzíti, hogy a hagyományos vízzel oltás sok esetben hatástalan vagy éppen veszélyes a lítiumtüzeknél (a fejlődő gázok miatt). Ehelyett a következő eszközök alkalmazását írják elő:
-
Hőkamerás megfigyelés: A válogatószalagok és tárolóterek feletti folyamatos infravörös figyelés, amely már a lángok megjelenése előtt jelzi a túlhevülést.
-
D-osztályú oltókészülékek: Kifejezetten fémek tüzének oltására kifejlesztett poroltók.
-
Tűzálló takarók: Azonnali izolációra a szalagon talált egységekhez.
A szakértők hangsúlyozzák: a technológia mellett a lakossági edukáció is kulcsfontosságú. „Az MRF-eknek a védelmi vonal utolsó bástyájának kell lenniük, nem az elsőnek. Az akkumulátoroknak soha nem szabadna eljutniuk a lakossági szelektív kukákba” – olvasható az NWRA közleményében.
Forrás és letölthető dokumentum: NWRA & ISRI – Hivatalos szakmai útmutató (2025. október): 👉 Guide For Establishing LIB Management Practices at MRFs (PDF)
