Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.

Az elektronikai hulladék a világ leggyorsabban növekvő hulladékárama, amelynek kezelése komoly környezetegészségügyi kockázatot jelent. A BAN vizsgálata során 65 darab, GPS-nyomkövetővel felszerelt eszközt (például monitorokat és nyomtatókat) helyeztek el különböző amerikai hulladékgyűjtő pontokon. Az eredmények megdöbbentőek: a megfigyelt eszközök negyede, összesen 16 darab elhagyta az Egyesült Államok területét, és túlnyomó többségük Thaiföldön kötött ki.

GPS-technológia a nyomozás szolgálatában

A kutatás módszertana közvetlen bizonyítékot szolgáltatott a hulladékmozgásról. A BAN szakemberei által alkalmazott kisméretű GPS-egységek hónapokon keresztül sugározták az adatokat, követve a konténerek útját az amerikai kikötőktől egészen a délkelet-ázsiai üzemekig.

A számszerű adatok a következő képet mutatják:

• 65 kihelyezett nyomkövető: Ebből 16 eszköz került exportálásra (25%).

• Domináns célpont: Az exportált eszközök közül 10 darab (több mint 60%) Thaiföldre jutott el.

• További célországok: A nyomkövetők jeleztek Pakisztánban, Hongkongban és Tajvanon is.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ez az arány egy rendszerszintű problémára utal, ahol a „zöld” tanúsítványokkal rendelkező vállalatok is érintettek az illegális transzportokban.

Fordulat a globális piacon: Kína után Thaiföld a célkeresztben

A hulladékáramlás irányának megváltozása szorosan összefügg a nemzetközi szabályozások módosulásával. 2018-ban Kína bevezette a „National Sword” elnevezésű politikáját, amely gyakorlatilag betiltotta a legtöbb külföldi hulladék, köztük az e-hulladék importját. Ez a lépés kényszerpályára állította az amerikai közvetítőket.

Az e-hulladék exportja Kína helyett Délkelet-Ázsiába, elsősorban Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba helyeződött át. A „Brokers of Shame” jelentés dokumentálja, hogy Thaiföldön gombamód szaporodtak el az illegális feldolgozóüzemek. A nyomkövetők segítségével a BAN kutatói eljutottak olyan telepekre is, ahol primitív körülmények között, mindenféle védőfelszerelés nélkül zajlik az értékes fémek kinyerése és a veszélyes maradványok megsemmisítése.

Környezeti katasztrófa és mérgező technológiák

A jelentés részletesen leírja a Thaiföldön tapasztalt állapotokat. A Chachoengsao tartományban és más helyszíneken talált üzemekben a feldolgozás során nyílt téri égetést és savas kioldást alkalmaznak.

• Veszélyes anyagok: Az e-hulladék nagy mennyiségben tartalmaz ólmot, higanyt, kadmiumot és brómozott égésgátlókat.

• Primitív feldolgozás: A monitorok ólmozott üvegét és a higanytartalmú LCD-kijelzőket gyakran kalapáccsal törik össze, miközben a mérgező por közvetlenül a levegőbe és a talajba kerül.

• Savas fürdők: Az áramkörökből a nemesfémeket (például aranyat) tömény savval maratják ki, a savas maradékot pedig gyakran kezeletlenül engedik a környező vizekbe.

Egyes thaiföldi üzemekben akár 2000 munkás is dolgozhat hasonló körülmények között, kitéve magukat a nehézfém-mérgezés közvetlen veszélyének.

A „szégyenletes közvetítők” felelőssége

A BAN vizsgálata nevesítette is azokat az amerikai vállalatokat, amelyek érintettek voltak a folyamatban. Kiemelték a seattle-i székhelyű Total Reclaim céget, amely az északnyugati régió egyik legnagyobb újrahasznosítójaként hirdette magát, miközben nyomkövetővel felszerelt monitoraikat illegális exportőröknek adták tovább.

A közvetítők szerepe kulcsfontosságú: ők azok a „brókerek”, akik kihasználják az amerikai szabályozási hiányosságokat. Az Egyesült Államok ugyanis nem ratifikálta a Bázeli Egyezményt, amely korlátozná a veszélyes hulladékok fejlődő országokba történő szállítását. Ez a jogi vákuum teszi lehetővé, hogy a cégek büntetlenül szállítsanak mérgező hulladékot olyan országokba, mint Thaiföld, amely viszont aláírta az egyezményt, így az import ott illegálisnak minősül.

Összegzés és kiút

A „Brokers of Shame” jelentés rávilágított, hogy az e-hulladék válsága nem oldható meg kizárólag a fogyasztói tudatossággal. Rendszerszintű változásra van szükség, beleértve az Egyesült Államok csatlakozását a Bázeli Egyezményhez, a szigorúbb ellenőrzést a kikötőkben és a valóban átlátható, „zöld” tanúsítási rendszerek (például az e-Stewards) támogatását. Ameddig a hulladék exportja olcsóbb marad, mint a szabályos hazai feldolgozás, a mérgező szemét továbbra is a legkiszolgáltatottabb régiókban fog kikötni.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

• Eredeti jelentés és sajtóközlemény (BAN): Brokers of Shame: The Reckless Export of Toxic E-Waste from the U.S. to Thailand (PDF)

• Szakmai háttér: Basel Action Network – e-Trash Transparency Project