Gázkamra a város szélén: A mumbai Kanjurmarg hulladéklerakó a világ 25 legnagyobb metángócpontja között

A mumbai Kanjurmarg hulladéklerakó, amely naponta több ezer tonna szemetet fogad be, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) jelentése nyomán bekerült a világ 25 legnagyobb metánkibocsátó gócpontja közé. A több mint 50 méter magasra nyúló, monumentális szeméthegyek nem csupán elrettentő vizuális látványt és ökológiai problémát jelentenek. A környező sűrűn lakott negyedek – köztük Kannamwar Nagar és Vikhroli – több ezer lakosának mindennapjait, egészségét és életminőségét is súlyosan és közvetlenül veszélyeztetik.

A város hulladékának terhe egyetlen helyen

Az indiai Mumbai keleti külvárosainak lakói egy folyamatosan növekvő szeméthegy árnyékában ébrednek minden nap. A 2011 óta üzemelő Kanjurmarg hulladéklerakó naponta mintegy 6100 tonna hulladékot dolgoz fel, amely Mumbai teljes napi szeméttermelésének nagyjából 86 százalékát teszi ki. Ahogy a régebbi – Deonar, Gorai, Mulund és Malad területén található – lerakókat a hatóságok fokozatosan bezárták vagy korlátozták a működésüket, a 144 hektáron elterülő Kanjurmarg vált a metropolisz elsődleges hulladékkezelési központjává. A terület kiterjedése ma már önmagában nagyobb, mint a három bezárt lerakó (Malad, Gorai és Mulund) együttesen.

Az üzemelés megkezdése óta eltelt évek során megközelítőleg 18,9 millió tonna hulladék halmozódott fel a helyszínen. Ezek a tömörödött szeméthalmok ma már elérik a döbbenetes 50 méteres magasságot is, ami majdnem kétszerese a híres India Kapuja (Gateway of India) műemlék magasságának, és több mint kétszerese a helyi környezetvédelmi normák által megengedett maximális határértéknek. A hatalmas kiterjedésű, bomló szeméttelep ma már egyértelműen dominálja Kelet-Mumbai látképét.

Kritikus közelség a lakott területekhez és súlyos ökológiai hatások

A legaggasztóbb tényező a Kanjurmarg hulladéklerakó esetében az emberi lakóhelyekhez való extrém közelsége. A helyi hatósági nyilvántartások szerint a Kannamwar Nagar negyed bizonyos lakóépületei mindössze 142 méterre állnak a lerakó határfalától. Ez a távolság éles ellentétben áll a Központi Szennyezés-ellenőrzési Testület (Central Pollution Control Board – CPCB) hivatalos előírásaival, amelyek minimum 200-500 méteres pufferzónát (védőzónát) tesznek kötelezővé a hulladékfeldolgozó létesítmények és a lakóövezetek között. Csak a legközelebbi lakópark 26 darab, 7 és 24 emelet közötti toronyházból áll, amelyekben becslések szerint mintegy 15 000 ember él. Ezen lakosok jelentős része 2018 után, a nyomortelepek felszámolását és rehabilitációját célzó kormányzati program keretében került áttelepítésre erre az erősen szennyezett területre.

A Kanjurmarg hulladéklerakó emellett az ökológiailag kiemelten érzékeny Thane Creek és a helyi mangrove ökoszisztémák közvetlen határán fekszik, ami további komoly környezetvédelmi aggályokat vet fel. A helyiek és a Kannamwar Lakosok Egyesületének beszámolói szerint a monszun idején a felhalmozott szemét miatt a szúnyogok túlszaporodnak, ami egyenes úton vezet a malária és a dengue-láz esetszámainak drasztikus növekedéséhez az érintett háztartásokban.

A láthatatlan fenyegetés: Metánkibocsátás és a globális top 25-ös rangsor

A Kanjurmargban kialakult krízis már messze túlmutat a puszta bűzhatáson és a lokális kényelmetlenségen. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) nemrégiben publikált átfogó jelentése a Kanjurmarg hulladéklerakót a világ 25 legnagyobb metángócpontja közé sorolta, ezzel azonnali nemzetközi figyelmet irányítva Mumbai hulladékkezelési problémájára.

A bomló szerves hulladék által termelt metán egy rendkívül erős üvegházhatású gáz, amely a légkörre több mint 20-szor károsabb, mint a jól ismert szén-dioxid. A kellemetlen szagokkal ellentétben a metán önmagában teljesen láthatatlan és szagtalan. Kiran Dighavkar helyettes önkormányzati biztos hivatalos tájékoztatása szerint éppen ez adja a veszélyességét: az emberek tudtukon kívül lélegzik be a magas koncentrációjú gázt, amely hosszú távon súlyos és visszafordíthatatlan légzőszervi károsodásokat okozhat.

A lakosok mindennapjai: „Élhetetlenné vált otthonok”

Az itt élők számára a szeméttelep alapvetően megváltoztatta a mindennapi élet ritmusát. Sokan arról számolnak be, hogy Mumbai trópusi hősége és magas páratartalma ellenére is egész nap szorosan zárva kell tartaniuk az ablakokat, mivel a legkisebb szellőztetés is elviselhetetlen bűzt hozna a lakásokba. A szag naplemente után még intenzívebbé válik, így az esti sétákat és a szabadidős tevékenységeket is drasztikusan korlátozniuk kell a helyieknek. A folyamatos környezeti terhelés tüneteként a lakosok rendszeres hányingerről, krónikus fejfájásról, szédülésről és folyamatos légzési nehézségekről panaszkodnak. A mérgező anyagok a háziállatokat sem kímélik; helyi állatorvosok megerősítették, hogy a levegőben lévő toxinok és szennyezőanyagok miatt a kutyák és egyéb házi kedvencek is rendszeresen megbetegszenek.

A környezeti probléma hatása ráadásul a 142 méterre lévő Kannamwar Nagar határain is jelentősen túlnyúlik. Egy mintegy hat kilométerre fekvő vikhroli lakótorony 13. emeletén élő család arról számolt be a sajtónak, hogy gyakran még ők sem tudják kinyitni a délre néző ablakaikat az éjszaka sodródó, sűrű szagok miatt. Egyik alkalommal a levegőben lévő méreganyagok hatására az egyik családtag erős szédülést tapasztalt, ami miatt orvosi segítséget is kérni kellett.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Bombay-i Legfelsőbb Bíróság az elmúlt időszak meghallgatásai során többször is éles kritikát fogalmazott meg: „vészhelyzetnek” minősítette a kialakult állapotokat, és hivatalosan is elismerte, hogy számos közeli otthon fizikailag „élhetetlenné” vált a gigantikus lerakó miatt.

Jogi akadályok, metánaudit és a jövő kilátásai

A fokozódó lakossági nyomásra a Bombay-i Legfelsőbb Bíróság egy megfigyelőbizottságot nevezett ki, amely elsődleges lépésként egy sürgős, átfogó metánaudit elvégzését javasolta. Ennek a vizsgálatnak a végrehajtásával a Mumbai Városi Önkormányzat (BMC) a Nemzeti Környezetmérnöki Kutatóintézetet (NEERI) bízta meg. A technológiai terv szerint a legmagasabb kibocsátású zónák pontos azonosítása után speciális gázkutakat (a mély hulladékhalmokba fúrt, perforált csöveket) telepítenének, amelyek kvázi „szívószálként” szívnák el a felgyülemlett metánt, amit aztán üzemanyagként hasznosítanának a környező iparban vagy háztartásokban.

Bár a 2014-ben elindított állami Swachh Bharat Mission (SBM) irányelvei egyértelműen kimondják, hogy a régi, örökölt szemétlerakókat bioremediációval vagy bio-bányászattal kellene felszámolni, a Kanjurmarg egyelőre csak tovább növekszik. A létesítményt üzemeltető magánvállalkozó még 2011-ben kapta meg a megbízást, és a szerződése egészen 2036-ig érvényes. A hatóságok azzal érvelnek, hogy a feldolgozási módszertan menet közbeni, egyoldalú megváltoztatása súlyos szerződésszegéshez és hatalmas többletköltségekhez vezetne a városvezetés számára.

Emellett rámutatnak egy másik feloldhatatlan logisztikai akadályra is: Mumbai több mint 7000 tonnás napi szeméttermelésének elhelyezésére egyszerűen nincs alternatív, szabad terület a metropoliszon belül. Egy új lerakót csak a jelenlegi városhatáron kívül, körülbelül 25-30 kilométeres távolságban lehetne kijelölni, ami a logisztikai, munkaerő- és üzemanyagköltségek radikális növekedésével járna, végső soron az adófizetőket terhelve. A Kanjurmarg jelenleg egy úgynevezett bioreaktoros modellt alkalmaz, amely a hozzáadott nedvességgel gyorsítja ugyan a lebomlást, de egyúttal nagy mennyiségű metánt is generál, amit a jelenlegi rendszer nem tud semlegesíteni.

Bár az újonnan felállított bírósági szakbizottság levegőminőség-mérő állomások, valamint modern hulladékhasznosító erőművek telepítését is javasolta, és a közelmúltban meglepetésszerű ellenőrzéseket is tartottak a sűrű zöldövezetek kialakítása érdekében, a helyi környezetvédelmi aktivisták rendkívül szkeptikusak. Rámutatnak ugyanis, hogy az elmúlt években már számos hasonló, hangzatos ígéretet kaptak, amelyek túlnyomó többsége a mai napig kizárólag papíron létezik.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

1. Eredeti cikk: The Indian Express: They’ve lived next to Mumbai’s garbage mountain for years. Now the world is taking notice.

2. Kiegészítő jelentés az UCLA / ENSZ metán adatokhoz: Down To Earth: UN methane alert system expanded to coal and waste sectors after Indian landfill named among world’s top emitters

3. Borítókép: Gemini