Koppenhága – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak fenntarthatósági és etikai kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is a kiskereskedelem számára. A Koppenhágai Egyetem legújabb, hiánypótló elemzése számszerűsítve bizonyítja: a szupermarketek számára az esetek többségében anyagilag jövedelmezőbb a megmaradt élelmiszerek eladományozása, mint azok megsemmisítése. A megfelelő többletstratégia kiválasztásával a boltok nemcsak a hulladékkezelési költségeken spórolhatnak, de az idejében meghozott árazási döntésekkel közvetlen pénzügyi haszonra is szert tehetnek.
A dániai élelmiszer-pazarlás riasztó statisztikái
Bár az élelmiszer-pazarlás évek óta a figyelem középpontjában áll, a probléma Dániában továbbra is jelentős. A Dán Környezetvédelmi Ügynökség 2023-as adatai szerint az ország teljes éves élelmiszer-hulladéka eléri a 881 062 tonnát. Ebből a mennyiségből a kis- és nagykereskedelmi szektor valamivel kevesebb mint 103 906 tonnáért felelős.
A kiskereskedelmi szektor évente több mint 100 000 tonna élelmiszert dob ki, annak ellenére, hogy ezen termékek jelentős része még emberi fogyasztásra alkalmas. A kutatás rávilágít a jelenlegi gyakorlat aránytalanságaira:
-
A kiskereskedelemben keletkező felesleges élelmiszereknek legalább a felét a szemétbe dobják.
-
A teljes élelmiszer-felesleg 65%-át a kenyér, valamint a zöldségek és gyümölcsök teszik ki.
-
A fennmaradó rész nagy részét csökkentett áron értékesítik, miközben mindössze 0,1–0,2%-ot adományoznak el.
„Széles körben elterjedt az a nézet, hogy a felesleges élelmiszerek eladományozása elsősorban jótékonysági kérdés. Számaink azonban azt mutatják, hogy sok esetben ez a legésszerűbb pénzügyi döntés a kiskereskedők számára, miután feladták a reményt a termékek értékesítésére” – hangsúlyozta Jørgen Dejgård Jensen, a Koppenhágai Egyetem Élelmiszer- és Erőforrás-gazdaságtani Tanszékének professzora, a tanulmány szerzője.
Az árengedmény mint a legjövedelmezőbb stratégia
A kutatás megállapította, hogy az időben, még az üzletben meglépett árcsökkentés átlagosan a legjövedelmezőbb stratégia. Jensen professzor szerint egy körülbelül 15%-os árengedmény – amelyet néhány nappal a lejárati idő előtt vezetnek be – jellemzően elegendő ahhoz, hogy a termékeket eladják, így a potenciális veszteség tényleges pénzügyi nyereséggé fordul át.
A számszerűsített adatok alapján:
-
A legtöbb termékcsoport esetében a leértékelés kilónként 0,3–0,8 euró nettó pénzügyi hasznot eredményez.
-
A friss húsok, halak és feldolgozott húskészítmények esetében ez az előny még magasabb lehet, bizonyos esetekben meghaladja a kilónkénti 1,3 eurót.
-
Kivételt képeznek a folyékony tejtermékek és a szárazáruk, amelyek esetében az árcsökkentés ritkán generál többletet.
Alternatív értékesítés: Ételmentő platformok
Az elemzés kitért a harmadik fél által üzemeltetett ételmentő platformokra is (mint például a Too Good To Go). Bizonyos esetekben az ezen csatornákon történő értékesítés még az adományozásnál is kifizetődőbb lehet. Ez a modell a gyümölcsök, zöldségek és pékáruk esetében a leginkább bejáratott, ahol kilónként akár 0,5–0,7 euró nettó bevételt is generálhat. A kutatók szerint gazdasági potenciál mutatkozik ezen platformok használatában a magasabb értékű termékek, például a húsok esetében is.
A megsemmisítés drágább, mint az adományozás
Amikor a termékek már túl közel vannak a lejárati dátumhoz ahhoz, hogy értékesíteni lehessen őket, a matek egyértelműen az adományozás felé billen a megsemmisítéssel szemben.
-
A hulladékkezelési és ártalmatlanítási költségek kilónként 0,27–0,36 eurót emésztenek fel.
-
Ezzel szemben az adományozás logisztikai és kezelési költsége átlagosan csupán 0,14–0,23 euró kilónként.
-
A szupermarketek tehát a legtöbb termékcsoport esetében kilónként 0,10–0,20 eurót takaríthatnak meg, ha a kidobás helyett a jótékonyságot választják.
„Az üzlet szempontjából gyakran a legkevésbé költséges megoldás kiválasztásáról van szó. A gyakorlatban alig van különbség aközött, hogy az élelmiszert egy biogáz-termelésre szánt konténerbe dobják, vagy egy raklapra teszik, ahonnan egy élelmiszer-elosztó szervezet elviszi” – tette hozzá Jensen professzor.
Mindemellett a tanulmány kiemeli az adományozás társadalmi hatását is: az eladományozott élelmiszer kilónként körülbelül 1–5 euró társadalmi értéket teremt, amikor eljut a rászorulókhoz (például menedékhelyekre, melegedőkbe és krízisközpontokba).
A kutatás háttere és a jövőbeni lépések
A VELUX Alapítvány által támogatott, és a Journal of Food Products Marketing című tudományos folyóiratban publikált elemzés egy olyan gazdasági modellen alapul, amely a szupermarketek feleslegkezelési ösztönzőit vizsgálja. A kutatás 2019-es iparági adatokat, kiskereskedőkkel és élelmezési szervezetekkel készített interjúkat, valamint nyilvánosan elérhető számviteli és áradatokat ötvözött (korlátozott számú kiskereskedelmi lánc adatai alapján, de egyértelmű trendeket mutatva).
A kutatók szerint az eredmények egyértelművé teszik, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a jövedelmezőség javítása nem egymásnak ellentmondó célok. Az akadályt sok esetben pusztán a tájékozatlanság jelenti: előfordul, hogy az alkalmazottak azért dobnak ki termékeket, mert nem tudják, hogy létezik jobb alternatíva. A probléma felszámolásához tehát elengedhetetlen a bolti személyzet megfelelő képzése a többletélelmiszerek intelligens kezeléséről.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti intézményi közlemény: University of Copenhagen – Less food waste: Supermarkets can save money by giving surplus food away