A Plastics Europe frissen publikált, 2026-os jelentése szerint drasztikus mértékben lelassult Európa átállása a körforgásos műanyagipari rendszerekre. A „The Circular Economy for Plastics: A European Analysis” című, kétévente megjelenő dokumentum a legújabb, 2024-es adatokra támaszkodva rávilágít: az energia- és alapanyagárak emelkedése, a magas kibocsátási költségek és az élesedő globális verseny együttesen súlyos versenyképességi válságot idéztek elő. Bár az európai arányok még mindig vezetők, az iparági szereplők figyelmeztetnek: a folyamat jelenlegi iránya egyszerre ássa alá az Európai Unió klímacéljait és a kontinens stratégiai autonómiáját. Az alábbiakban a jelentés legfontosabb megállapításait és számszerű adatait elemezzük, szigorúan a tényekre hagyatkozva.
Éles visszaesés a körforgásos műanyaggyártás növekedésében
A jelentés adatai szerint 2024-ben Európa (amely a statisztikákban az EU27 országait, az Egyesült Királyságot, Svájcot és Norvégiát foglalja magában) teljes műanyaggyártásának 15,8 százaléka, számszerűsítve 8,7 millió tonna (Mt) származott körforgásos termelésből. Bár ez az arány a teljes termelési mixen belül továbbra is a legmagasabb globális szinten, a folyamat mögött álló dinamika aggasztó képet fest.
A körforgásos termelés éves növekedési üteme (CAGR) a 2022-es 13,6 százalékról 2024-re mindössze 1,2 százalékra zuhant be. A helyzet súlyosságát növeli, hogy miközben Európa megtorpant, a globális körforgásos műanyagtermelés éves növekedése 5 százalékról 7,7 százalékra gyorsult. Ezzel párhuzamosan az európai feldolgozói kereslet (converter demand) is veszített a lendületéből a körforgásos műanyagok iránt: a korábbi 16,2 százalékos növekedés 2024-re 4 százalékra mérséklődött.
Fontos látni, hogy Európa megőrzött 15,8 százalékos vezető arányát jelentős részben a fosszilis alapú műanyagok gyártásának meredek visszaesése tartja fenn. A hagyományos, fosszilis alapú műanyagtermelés 2022 és 2024 között 8,3 százalékkal, 43,3 millió tonnára zsugorodott a kontinensen.
Növekvő importfüggőség és a hulladékkezelés megmaradt kihívásai
A Plastics Europe elemzése új kereskedelmi adatokat is bemutat, amelyek egyértelműen jelzik az európai műanyagipari átállás túlzott függőségét a külső értékláncoktól. A jelentés rávilágít, hogy a körforgásos műanyagok iránti feldolgozói kereslet 19 százalékát importból fedezték, míg az Európában összegyűjtött műanyaghulladék 12,4 százalékát más régiókban hasznosítják újra. A függőség a fosszilis alapú műanyagok esetében még markánsabb, ahol a feldolgozói igények 25 százalékát elégítik ki külföldi forrásokból.
A hulladékkezelés terén felemás kép rajzolódik ki. Bár az összegyűjtött műanyaghulladék újrafeldolgozási aránya Európában 29,6 százalékra emelkedett, a döntéshozók és az iparág előtt álló feladat volumene továbbra is hatalmas. A dokumentum hangsúlyozza, hogy 2024-ben az összegyűjtött műanyaghulladék több mint 70 százaléka (pontosan 70,4 százaléka) még mindig hulladékégetőkben (16,0 millió tonna, azaz az összes hulladék 48,9 százaléka) vagy hulladéklerakókban (7,0 millió tonna, 21,5 százalék) végezte. Ez az értékes nyersanyag elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a kontinens külső fosszilis erőforrásoktól való függőségét.
„Túlélő üzemmódban” a gyártók – Fenyegető dezindusztrializáció
Az iparági vezetők egyértelmű helyzetértékelést adtak a jelentésben. Rob Ingram, a Plastics Europe elnöke és az Ineos Olefins & Polymers Europe vezérigazgatója mélyen aggasztónak nevezte a kialakult helyzetet. Nyilatkozata szerint a rendkívül magas energia- és alapanyagárak, a kibocsátási költségek és a tisztességes globális kereskedelem hiánya miatt az európai műanyaggyártók „túlélő üzemmódba” kényszerültek. Kiemelte: az értéklánc jelenleg képtelen végrehajtani a körforgásossághoz szükséges hatalmas beruházásokat, ehelyett Európa a dekarbonizációt a dezindusztrializáción (az iparágak leépülésén) keresztül valósítja meg.
Virginia Janssens, a Plastics Europe ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a szétválogatott hulladék exportja, valamint az újrahasznosított anyagok importja egyszerre ássa alá a kontinens ipari bázisát és klímacéljait. Kiemelte, hogy az öböl-menti válság megmutatta Európa kiszolgáltatottságát a fosszilis nyersanyagokat érintő piaci sokkokkal szemben, és világossá tette: az erős európai körforgásos műanyaggazdaság nem pusztán egy vonzó opció, hanem alku tárgyát nem képező stratégiai alapelem.
Szabályozási hiányosságok és a jövőbeni feladatok
A dokumentum éles kritikát fogalmaz meg a szabályozási környezettel szemben is. Bár az Európai Bizottság az úgynevezett Ipari Gyorsító Törvényben (Industrial Accelerator Act) elismerte a műanyaggyártó ágazat stratégiai fontosságát, a jelenlegi uniós szakpolitikai keretekből hiányoznak azok a piaci jelzések, illetve az a lépték és sebesség, amely képes lenne megfordítani a jelenlegi negatív trendeket.
A jelentés szerint sürgős, uniós és nemzeti szintű beavatkozásra van szükség az iparág versenyképességének helyreállítása és a nagy léptékű körforgásos beruházások felszabadítása érdekében. Ezen intézkedéseknek meg kell oldaniuk az energiaköltségek válságát, garantálniuk kell az egyenlő versenyfeltételeket és az egységes piac harmonizációjával erős keresletet kell teremteniük a körforgásos műanyagok iránt. Ahogy Janssens fogalmazott, a készülő Körforgásos Gazdaságról szóló Törvénynek (Circular Economy Act) valódi változást kell hoznia, és gazdaságilag vonzóvá kell tennie a beruházásokat, ellenkező esetben az európai átállás haszna, valamint a hozzá kapcsolódó ipari és gazdasági érték más globális régióknál fog lecsapódni.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti forrás: Plastics Europe – Dramatic slowdown in Europe’s transition to a circular plastics system (2026)
-
Kapcsolódó állami/uniós jogalkotási háttérinformáció: Európai Bizottság – Industrial Accelerator Act és a Körforgásos Gazdaság Stratégia (Circular Economy Act) hivatalos oldalai.