Az installáció egy remek lehetőség nekünk állatkertként és tropicariumként is bemutatni azt, hogy a vízszennyezettség egy komoly probléma. Orvoslásához nem szükséges radikálisan megváltoztatni az életmódjukat sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek. Apróbb dolgokra kell odafigyelni, hogy a probléma ellen tenni tudjunk – mondta Farkas Vivien, a Tropicarium környezetkutatója.
Egy óra alatt két és félmillió tonna szemét kerül a vizekbe
A legfrissebb kutatások azt mutatták, hogy egy óra leforgása alatt mintegy két és félmillió tonna szemét kerül a vizekbe.
Ezek az áramlatok révén gyűlnek össze és már öt ilyen nagy szemétsziget van a világon.
A legnagyobb a csendes-óceáni, ami már akkora, mint Észak-Amerika területe.
Van egy barna szirti cápánk, Jancsi a neve. Jancsi természetes élőhelyén lévő társai is így kénytelenek élni, mint ahogy az installáción látható – folytatta Farkas Vivien.
Szinte alig akad olyan hulladékfajta, amely ne lenne megtalálható a természetes vizekben. Ezek közül a legnagyobb problémát a műanyagok okozzák.
A szemét a víz tetején gyűlik össze
Vannak semleges, lebegő képességű szemetek. Szinte az összes a víz tetején ragad meg és ott gyűlik össze az áramlatok révén. A legtöbb szemét a pet-palackból és az egyszer használatos műanyag eszközökből áll össze, ilyenek például a nylon zacskók, melyeket a bevásárlás során használunk és megveszünk drága pénzért, hogy haza tudjuk vinni az élelmiszert. Ez egy teljesen felesleges és drága dolog – tette hozzá a környezetkutató.
A budapesti Tropicariumban nem csak ezzel az időszakos installációval kívánják felhívni a figyelmet a vizek szennyezettségére. Rendszeresen tartanak szakmai előadásokat és tárlatvezetéseket is a témában.
Azzal szeretnénk felhívni az idelátogatóknak a figyelmét, hogy jelen pillanatban nem csak az óceánok és a tengerek élővilága szennyezett, hanem már a mi vizeink is. Bele tettünk néhány dolgot, hogy szemléltessük, mik szoktak általában lenni a vizekben, amelyekkel az állatok is kénytelenek együtt élni. Természetesen csak olyan anyagokat tettünk bele, amelyektől nem lesz semmi baja a halaknak – magyarázta Farkas Vivien.
A magyarországi vizek is szennyezettek
Számos tévhit kering a tengeri hulladékokkal kapcsolatban. Ilyen például az, hogy nekünk, magyaroknak nincs felelősségünk az óceáni szemétszigetek kialakulásában.
Bár óceáni szemétszigetekről szoktunk beszélni, ténylegesen az áradások során 3-5 ezer tonnányi különböző összetételű hulladék mennyiség halad rajtunk keresztül. A gátaknál, víztározóknál ezek felhalmozódnak, így nem csak a törmelék és a gallyak jelentenek problémát, hanem a pet-palackok, üvegek, fém és minden más, amit csak el lehet képzelni.
Az óceánok messze vannak tőlünk, így természetesen nem a magyar ember szokott állni a partján és dobja a vízbe a pet-palackot. A legnagyobb mennyiségű szemét főleg azokból az ázsiai országokból érkezik, amelyek egyfajta hulladék gazdálkodási szempontból hulladék lerakatként funkcionálnak világszinten.
A fejlett világban tehát nagyon sokszor nem az adott helyen dolgozzák fel a keletkező hulladékot, hanem elszállítják minél messzebbre – közölte véleményét Kump Edina, környezetkutató.
Sajnos, legtöbbször az élővizekbe kerül. A műanyagok aprózódása következtében pedig folyamatosan nő a mikroműanyag koncentráció, amelyet már nemcsak az óceánokban, hanem a magyarországi folyókban is ki tudnak mutatni a szakemberek.
Forrás: hirado.hu