Home HÍRFOLYAM Évi 9 millió tonna hulladékkal küzd Tádzsikisztán

Évi 9 millió tonna hulladékkal küzd Tádzsikisztán

Tádzsikisztán
Tádzsikisztán ökológiai mérföldkőhöz érkezett, azonban nem a pozitív értelemben: a legfrissebb kormányzati és szakértői jelentések szerint az ország évente immár 9 millió tonna hulladékot termel. Ennek a gigantikus mennyiségnek jelentős részét a nem lebomló műanyagok teszik ki, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a régió vízbázisára és gleccsereire. Miközben a gazdaság növekszik, a hulladékkezelési infrastruktúra képtelen lépést tartani a fogyasztás ütemével, ami radikális állami beavatkozást és a műanyaghasználat korlátozását tette szükségessé.

Tádzsikisztán, a „vizek országa” Közép-Ázsiában, jelenleg saját fogyasztási szokásainak foglyává vált. Az ország Környezetvédelmi Bizottsága által közzétett adatok szerint a hulladékképződés mértéke elérte az évi 9 millió tonnát. Bár ez a szám tartalmazza az ipari és bányászati hulladékot is, a települési szilárd hulladék (MSW) volumenének növekedése, azon belül is a műanyagok aránya okozza a legnagyobb fejfájást a döntéshozók számára.

A számok súlya: Műanyag mindenütt

A statisztikai adatok rávilágítanak a probléma mélységére. Tádzsikisztánban a műanyag hulladék aránya a városi szemétben az elmúlt évtizedben megduplázódott.

  • Éves hulladéktermelés: 9 000 000 tonna (összesített).

  • Városi hulladék: Ebből a lakossági szilárd hulladék megközelítőleg 2,5-3 millió tonnát tesz ki.

  • Műanyag arány: A városi hulladék átlagosan 12-15%-a tiszta műanyag, ami évente több százezer tonna polietilén és PET palack felhalmozódását jelenti.

  • Újrahasznosítási arány: Jelenleg az országos szintű újrahasznosítás mértéke alig haladja meg a 10%-ot, ami messze elmarad a nemzetközi standardoktól.

A probléma különösen látványos a fővárosban, Dushanbében, ahol a napi hulladékszállítási igények folyamatosan nőnek, azonban a környező régiókban és a magashegyi falvakban a szisztematikus gyűjtés szinte teljesen hiányzik.

A gleccserek és folyók védelme: Miért veszélyes a tadszik műanyag?

Tádzsikisztán adja Közép-Ázsia vízkészletének több mint 60%-át. A műanyag hulladék itt nem csupán esztétikai kérdés: a környezetbe kerülő mikroműanyagok már megjelentek a magashegyi tavakban és a gleccserek üledékeiben is. A jelentés kiemeli, hogy a Vahsh és a Pyanj folyók mentén felhalmozódó illegális lerakók közvetlenül szennyezik az Aral-tó medencéjét tápláló vízi utakat.

A kutatók figyelmeztetnek: a sötét színű műanyag darabok a gleccserek felszínén elnyelik a napsugárzást, ezzel felgyorsítják a jég olvadását. Mivel Tádzsikisztánban a gleccserek jelentik az ivóvíz és az öntözővíz elsődleges forrását, a műanyag lábnyom közvetlen hatással van az ország élelmezésbiztonságára is.

Infrastrukturális szakadék és a beruházások hiánya

A 9 millió tonnás hulladékhegy kezelését nehezíti, hogy Tádzsikisztánban a hulladéklerakók többsége elavult, még a szovjet érában épült, és nem felel meg a modern környezetvédelmi előírásoknak.

  1. Szelektív gyűjtés hiánya: A legtöbb háztartásban a műanyag, az üveg és a szerves hulladék egyetlen konténerbe kerül.

  2. Technológiai korlátok: Az országban csak néhány kisebb magánvállalkozás foglalkozik műanyag-újrahasznosítással (főként granulátumgyártással), de ezek kapacitása töredéke a szükségletnek.

  3. Logisztikai nehézségek: A hegyvidéki domborzat miatt a hulladék elszállítása a távoli völgyekből gazdaságilag nem kifizetődő, így ott a lakosság gyakran égetéssel vagy a folyókba szórással szabadul meg a szemetétől.

Kormányzati válasz: Műanyagtiltás megkezdődött

A fenntarthatatlan állapotokra reagálva a tádzsik kormány radikális lépésre szánta el magát. Az ütemterv szerint 2025 elejétől már és majd 2026-tól újabb lépcsőben vezetik be a vékony falú műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök (étkészletek, szívószálak) gyártásának és importjának tilalmát.

A Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint a cél a „Zöld Tádzsikisztán” program keretében, hogy 2030-ra a hulladék újrahasznosítási arányát 30%-ra emeljék. Ehhez nemzetközi partnerek, többek között a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) segítségével modern hulladékkezelő üzemeket terveznek építeni Dushanbe, Khujand és Bokhtar városokban.

A 2025-ös műanyagtiltás jogi keretei

Tádzsikisztánban 2025. január 1-jén lépett hatályba az a kormányzati határozat, amely megtiltja a 15 mikronnál vékonyabb polietilén (PE) alapú zacskók importját, gyártását és kereskedelmi forgalomba hozatalát. A szabályozás elsősorban az egyszer használatos, rendkívül gyorsan hulladékká váló vékony fóliákat célozza.

A tilalom alóli kivételek:

  • Fogantyú nélküli zacskók, amelyeket élelmiszerek elsődleges csomagolására (például ömlesztett áruk, húsok) használnak.

  • Háztartási célú szemeteszsák-tekercsek.

  • Biológiailag lebomló polimer anyagokból készült tasakok.

2026-os év mérföldkő a környezetvédelmi szabályozásban

Tádzsikisztánban a 2026-os év több szempontból is mérföldkő a környezetvédelmi szabályozásban. Míg 2025 az alapozás éve volt a zacskótiltással, 2026-tól a rendszer pénzügyi, ellenőrzési és kiterjesztési szakaszba lépett.

A szabályozási változások három fő pillérre épülnek:

1. Pénzügyi szigorítás: Az új „számítási mutató”

Tádzsikisztánban minden közigazgatási bírság és adó alapja az úgynevezett számítási mutató (показатель для расчетов).

  • Változás: 2026. január 1-jével a mutató értéke a korábbi 68-70 somoniról 72 somonira emelkedett.

  • Hatás: Ez automatikusan megemelte az összes környezetvédelmi bírság összegét. Aki 2026-ban szegi meg a hulladékgazdálkodási törvényt, az már az emelt tételekkel néz szembe. Egy illegális szemétlerakásért kiszabható maximális büntetés jogi személyeknél így már meghaladhatja a 7200 somonit.

2. A tilalom második fázisa: Az egyszer használatos eszközök

Míg 2025-ben az elsődleges fókusz a 15 mikronnál vékonyabb zacskókon volt, 2026 elejétől a szabályozás kiterjedt egyéb egyszer használatos műanyag termékekre is.

  • Kiterjesztés: A hatóságok elkezdték korlátozni a műanyag evőeszközök, szívószálak és polisztirol (hungarocell) ételtároló dobozok behozatalát is.

  • Cél: A vendéglátóipar (Horeca szektor) kényszerítése az alternatív, biológiailag lebomló vagy papíralapú megoldásokra.

3. Szigorított importkontroll és tanúsítás

2026-tól a „Tajikstandard” (az állami szabványügyi ügynökség) új protokoll szerint dolgozik a határokon:

  • Kötelező laborvizsgálat: Minden beérkező műanyag szállítmányból mintát vesznek. Ha a zacskók falvastagsága akár csak egy ponton is 15 mikron alatt van, a teljes szállítmányt megtagadják és visszaküldik a származási országba (többnyire Kínába vagy Üzbegisztánba).

  • Biológiai lebomlás igazolása: Azoknál a termékeknél, amelyeket „lebomlóként” hirdetnek, 2026-tól szigorúbb nemzetközi tanúsítványokat követelnek meg, hogy kiszűrjék a „greenwashing” jelenséget (amikor a műanyag csak kisebb darabokra esik szét, de nem bomlik el).

4. Egységesített hulladékkezelési díjak (2026-os reform)

A kormány 2026-tól kezdődően egy új, digitális alapú számlázási rendszert vezetett be a nagyvárosokban (Dusanbe, Khujand):

  • Cél: A szemétdíjak beszedési hatékonyságának növelése. Korábban sok háztartás nem fizetett a szolgáltatásért, ami tőkehiányt okozott a fejlesztéseknél.

  • Módszer: A szemétdíjat bizonyos régiókban összevonták más közüzemi számlákkal, így biztosítva a finanszírozást az új hulladékválogató üzemek működtetéséhez.

5. „Zöld beszerzés” az állami szektorban

2026-tól minden állami intézmény (minisztériumok, iskolák, kórházak) számára kötelezővé tették a zöld beszerzési irányelveket:

  • Tilos állami pénzből egyszer használatos műanyag poharakat vagy palackozott vizet vásárolni olyan helyszínekre, ahol elérhető a szűrt vezetékes víz.

  • Az állami tendereknél előnyt élveznek azok a beszállítók, akik újrahasznosított csomagolást használnak.

Társadalmi szemléletformálás

A kormány felismerte, hogy a tiltás önmagában nem elegendő. Országos kampány indult a műanyaghasználat csökkentésére, amely különösen az oktatási intézményekre fókuszál. A cél az, hogy a lakosság visszatérjen a hagyományos, természetes alapanyagokból készült szatyrok (például pamutvászon táskák) használatához, amely a műanyag korszak előtt természetes volt az országban.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

 

Image by Makalu from Pixabay

Previous articleHárom új szervezetnek gyűjt adományt a MOHU Mosolyra váltó programja

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.