Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forrásként2026. október 1-jétől Oʻahu szigetének egész területén elérhető: aki a városi háromkukás gyűjtési rendszerhez csatlakozik, a kerti zöldhulladék mellé mostantól a konyhai ételmaradékot is beteheti a zöld kukába. Hús, csont, rizs, kenyér, tojáshéj, kávézacc – minden, ami eddig a vegyes szemétben végezte. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk, hogyan működik a hawaii rendszer, mi kerülhet a kukába és mi nem, és mit tanulhatunk belőle mi, magyarok.
Röviden: A honolului szerves hulladék program (G.R.O.W.) 2026. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy Oʻahu háromkukás rendszerében élő háztartások a konyhai ételmaradékot, köztük húst, csontot, rizst és kávézaccot is a zöld kukába tegyék. A részvétel ingyenes, a szállítási nap nem változik, az ételnek viszont zacskó nélkül, ömlesztve kell a kukába kerülnie. A gyűjtött anyagból minősített bio komposzt készül.
Mi az a G.R.O.W.?
A név egy angol betűszó: Green Recycling Organic Waste, vagyis a zöld és szerves hulladék újrahasznosítása. A programot Honolulu város és megye Környezetvédelmi Szolgáltatások Hivatala (Department of Environmental Services, ENV) indította el, jelmondata pedig egyszerű: „Include the food” – tedd bele az ételt is.
A rendszert fokozatosan vezették be. 2026. április 1-jén hat városrészben indult kísérleti szakasz: Waipahu, Nānākuli, Hawaiʻi Kai, Mililani, Kailua és Kalihi lakói kezdhették el elsőként a konyhai maradékot a zöld kukába tenni. A tapasztalatok alapján a város október 1-jétől az egész szigetre kiterjesztette a programot, így minden olyan háztartás részt vehet benne, amely a városi automatizált, háromkukás házhoz menő gyűjtést igénybe veszi.
A részvétel önkéntes, de a város kifejezetten arra biztatja a lakosokat, hogy csatlakozzanak.
Miért számít ennyire a konyhai maradék egy szigeten?
Egy szigeten a hulladéklerakó-hely különösen szűkös erőforrás. A városi adatok szerint Oʻahu háztartásaiban évente nagyjából 60 ezer tonna ételmaradék keletkezik, a teljes hulladékáramot nézve pedig a helyi sajtó akár 180 ezer tonnás élelmiszer-hulladékról számolt be. Egy 2017-es városi hulladékösszetétel-vizsgálat szerint a kidobott hulladék mintegy 36 százaléka szerves anyag volt, a hivatal szerint pedig csak az ételmaradék az évente keletkező szemét nagyjából ötödét teszi ki.
Ez a mennyiség eddig jellemzően a H-POWER hulladékégető erőműbe vagy a Waimānalo Gulch hulladéklerakóba került. A lerakóban bomló étel metánt termel, amely az egyik legerősebb üvegházhatású gáz, ráadásul értékes helyet foglal el. A nedves konyhai hulladék az égetésnek sem ideális „tüzelőanyaga”. A komposztálás ezzel szemben kivonja az ételt a lerakóból, csökkenti a kibocsátást, és a végén tápanyagban gazdag talajjavító anyagot ad vissza a földnek.
A hawaii kommunikáció ezt egy helyi értékkel, a mālama ʻāina gondolatával köti össze, ami annyit jelent: vigyázz a földre és a körülötted élőkre.
Hogyan működik a honolului szerves hulladék program a gyakorlatban?
A rendszer lényege, hogy a lakosnak nem kell új kukát igényelnie és nem kell külön díjat fizetnie. A meglévő zöld kukát használják, a szállítás ugyanazon a napon történik, mint eddig, a zöld kukát továbbra is kéthetente ürítik. A vegyes hulladék és a vegyes újrahasznosítható anyagok gyűjtése változatlan marad.
A háztartásoknak mindössze három lépést kell követniük:
- Egy gyűjtőedényt tesznek a konyhában egy kényelmesen elérhető helyre.
- Ebbe gyűjtik az ételmaradékot és a megromlott élelmiszert.
- Az edény tartalmát – zacskó nélkül, ömlesztve – a zöld kukába ürítik.
A város ingyenes konyhai gyűjtővödröt vagy újrahasználható szilikon tasakot is biztosít, amelyet a lakossági fórumokon vagy a hivatal irodájában lehet átvenni. A bevezetést előadások, lakossági workshopok, videók és nyomtatható szórólapok kísérték – utóbbiak angolon kívül további tíz nyelven, köztük hawaii, japán, koreai, tagalog, szamoai és vietnámi nyelven is elérhetők, ami egy ennyire sokszínű közösségben kulcsfontosságú.
Mi kerülhet a zöld kukába – és mi nem?
Jenn Boneza, a hivatal kommunikációs munkatársa egyetlen rövid mondatban foglalja össze a szabályt: „If it grows, it goes”, vagyis ami nő, az mehet. A hivatalos lista valóban bőkezű, sokkal több mindent enged, mint amit egy otthoni komposztálóba érdemes tenni.
Mehet bele – ételmaradék:
- gyümölcs és zöldség, héjjal, csutkával együtt;
- szobahőmérsékleten szilárd vagy félszilárd tejtermék, például sajt és joghurt;
- kenyér és pékáru;
- tészta, rizs, gabonafélék, müzli;
- bab, olajos magvak, magvak;
- hús, hal, tenger gyümölcsei, baromfi és csont;
- tojáshéj, dióhéj, kagylóhéj;
- maradék és megromlott étel, tányérról lekapart maradék;
- kávézacc és tealevél.
Mehet bele – zöldhulladék: fűnyesedék, lomb, ágak, sövénynyesedék, pálmalevél és a vágott karácsonyfa.
Nem kerülhet bele: folyadék, papír és papírtermék, műanyag, fém, üveg, zsiradék és sütőolaj, a „komposztálható” vagy „lebomló” feliratú termékek, háziállat-ürülék, kávéspohár, elviteles doboz és pizzásdoboz, gyorséttermi csomagolás, parafadugó, gumigyűrű, gyümölcsmatrica, kötöződrót, valamint föld, kő, tégla és virágcserép.
A város azt is hangsúlyozza, hogy aki eddig otthon komposztált, az folytassa nyugodtan – a zöld kukát pedig azokra az anyagokra használja, amelyek a házi komposztba nem valók, mint a hús, a csont, a tejtermék vagy a főtt gabona.
Szag, legyek, trópusi meleg: praktikus tippek
Hawaii éghajlatán a kéthetes ürítés és az ételmaradék nem tűnik ideális párosnak. Sokakat elsőre az „undorfaktor” tart vissza, ahogy Jenn Boneza nevezi a jelenséget. A város ezért egyszerű, gyakorlati tanácsokkal segít.
Az első számú javaslat az, hogy a konyhai maradékot zacskóban vagy dobozban, a hűtőben vagy a fagyasztóban tároljuk egészen a szállítás előtti estig. Akkor ürítsük a zöld kukába, zacskó nélkül, ömlesztve. Így a maradék nem kezd el bomlani a melegben, és a kuka is tisztább marad.
A szag elkerülésének másik kulcsa a rétegezés. Az ételmaradékot érdemes a kerti zöldhulladék, a lomb és a fűnyesedék alá „elásni”, így nem ragad a kuka falára, és kevésbé vonzza a legyeket. Emellett szódabikarbóna is szórható a maradékra, a kukát pedig érdemes árnyékos helyen tartani.
Mi lesz a begyűjtött anyaggal?
A zöld kukák tartalmát a Hawaiian Earth Recycling komposztálótelepére szállítják Wahiawā környékére. A céget nyilvános pályázaton választotta ki a város, és jelentős beruházással készült fel a feldolgozásra. Az ipari komposztálás végterméke minősített bio talajjavító, amelyet kertekben, a mezőgazdaságban és a városi parkokban is felhasználnak.
Aki nem a háromkukás rendszerben él, az is kiveheti a részét: a komposztálótelepen díjmentesen le lehet adni az ételmaradékot, naponta legfeljebb két alkalommal.
Miért nem kellenek a „komposztálható” zacskók sem?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy a program még a komposztálhatónak vagy lebomlónak címkézett zacskókat és edényeket is kitiltja. A hivatal szerint a műanyag az egész adagot beszennyezi, és a telepen a „komposztálható” termék ránézésre nem különböztethető meg a hagyományos műanyagtól. Szakmai szemmel ennek további oka is van: az ilyen termékek bomlási ideje gyakran hosszabb, mint az adott telep komposztálási ciklusa, így félig lebomlott darabkák maradhatnak a késztermékben. A legtisztább megoldás tehát az, ha az étel ömlesztve, csomagolás nélkül kerül a kukába.
Ugyanez a logika magyarázza azt is, miért mehet bele hús és csont. Otthoni komposztálóban ezek szagot okoznak és kártevőket vonzanak, az ipari telepen azonban a magasabb hőmérséklet és a szakszerű kezelés mellett biztonságosan feldolgozhatók.
Mit tanulhatunk belőle itthon?
Az Európai Unió hulladék-keretirányelve szerint 2024 óta minden tagállamban biztosítani kell a biohulladék elkülönített gyűjtését vagy a keletkezés helyén történő komposztálását. Magyarországon azonban sok településen a barna vagy zöld kukába ma is jellemzően csak kerti zöldhulladék kerülhet, a konyhai maradék – különösen a hús és a csont – nem. A helyi szabályok településenként eltérnek, ezért mindig érdemes a saját közszolgáltatónál tájékozódni.
A honolului példa néhány egyszerű tanulsággal szolgál:
- Előbb kísérlet, aztán kiterjesztés. A hat városrészes próbaidőszak lehetőséget adott a hibák kijavítására, mielőtt a rendszer az egész szigetre kiterjedt.
- Egyértelmű üzenet. Az „Include the food” szlogen és a rövid, képes lista mindenki számára érthető.
- Kényelem és költségmentesség. Ugyanaz a kuka, ugyanaz a nap, nincs pluszdíj – így sokkal kisebb a belépési küszöb.
- Ingyenes konyhai gyűjtőedény. Apróság, de a szokásváltás a konyhában kezdődik.
- Mindenkit elérő tájékoztatás. A többnyelvű anyagok és a lakossági fórumok nélkül a legjobb rendszer is elbukik a szennyezett kukákon.
A legfontosabb tanulság azonban mégis az, hogy a legjobb hulladék az, amelyik meg sem keletkezik. A honolului hivatal is azzal kezdi az útmutatóját, hogy főzzünk és vásároljunk tudatosan – a zöld kuka csak arra a maradékra való, amit már tényleg nem tudunk felhasználni.
Gyakori kérdések: honolului szerves hulladék program
Mi az a honolului szerves hulladék program?
A honolului szerves hulladék program, röviden G.R.O.W., Honolulu város környezetvédelmi hivatalának kezdeményezése. Lényege, hogy a háztartások a kerti zöldhulladék mellett a konyhai ételmaradékot is a zöld kukába tehetik. A program 2026 áprilisában hat városrészben indult kísérletként, majd október 1-jétől egész Oʻahura kiterjedt.
Mikortól vehet részt mindenki a programban Oʻahun?
2026. október 1-jétől a sziget minden olyan háztartása részt vehet, amely a városi automatizált, háromkukás házhoz menő gyűjtést igénybe veszi. Előtte, április 1-jétől csak Waipahu, Nānākuli, Hawaiʻi Kai, Mililani, Kailua és Kalihi lakói tehették az ételmaradékot a zöld kukába. A részvétel önkéntes, de a város kifejezetten ösztönzi.
Milyen ételmaradék kerülhet a zöld kukába?
Szinte minden szilárd konyhai maradék: gyümölcs, zöldség, kenyér, tészta, rizs, szilárd tejtermék, hús, hal, csont, tojáshéj, kagylóhéj, tányérmaradék, valamint kávézacc és tealevél. Nem kerülhet bele folyadék, zsiradék, papír, műanyag, fém, üveg, háziállat-ürülék és csomagolás. Az ételt ömlesztve, zacskó nélkül kell a kukába üríteni.
Miért nem használható komposztálható zacskó a gyűjtéshez?
Mert a műanyag az egész adagot beszennyezi, a telepen pedig a komposztálhatónak címkézett termék ránézésre nem különböztethető meg a hagyományos műanyagtól. Az ilyen termékek bomlási ideje ráadásul gyakran hosszabb a komposztálási ciklusnál, így darabkáik a késztermékben maradhatnak. Ezért a konyhai maradékot mindig csomagolás nélkül kell a zöld kukába tenni.
Kerül-e pluszpénzbe a lakosoknak a részvétel?
Nem. A lakosok a meglévő zöld kukájukat használják, a szállítás ugyanazon a napon történik, mint korábban, és nincs külön díj. A zöld kukát továbbra is kéthetente ürítik. A város ráadásul ingyenes konyhai gyűjtővödröt vagy újrahasználható szilikon tasakot is biztosít, amelyet workshopokon vagy a hivatal irodájában lehet átvenni.
Hogyan kerülhető el a kellemetlen szag a zöld kukában?
A város első számú tanácsa, hogy a konyhai maradékot zacskóban vagy dobozban, a hűtőben vagy a fagyasztóban tároljuk a szállítás előtti estig, majd zacskó nélkül ürítsük a kukába. Érdemes az ételt a lomb és a fűnyesedék alá elásni, így nem ragad a kuka falára. A szódabikarbóna és az árnyékos tárolás is segít.
Mi történik a begyűjtött ételmaradékkal?
A zöld kukák tartalmát a Hawaiian Earth Recycling Wahiawā környéki telepére szállítják, ahol ipari komposztálással minősített bio talajjavító készül belőle. Ezt kertekben, a mezőgazdaságban és városi parkokban használják fel. Aki nem a háromkukás rendszerben él, a telepen díjmentesen leadhatja az ételmaradékát, naponta legfeljebb két alkalommal.
Magyarországon is mehet az ételmaradék a barna kukába?
Településenként eltérő. Az EU hulladék-keretirányelve 2024 óta előírja a biohulladék elkülönített gyűjtését vagy helyben történő komposztálását, ám sok magyar településen a barna vagy zöld kukába ma is jellemzően csak kerti zöldhulladék kerülhet, a konyhai maradék – különösen a hús és a csont – nem. Érdemes a helyi közszolgáltatónál tájékozódni.
Források:
- City and County of Honolulu, Department of Environmental Services – G.R.O.W. program
- G.R.O.W. tájékoztató anyagok: https://www.honolulu.gov/env/ref/grow/#Flyers
- KHON2 – Honolulu expands G.R.O.W. food recycling: https://www.khon2.com/living-808/honolulu-expands-grow-food-recycling/
