A hulladékgazdálkodásban részt vevő kijelölt szolgáltatókról szóló módosító javaslat vitájával folytatta a munkáját a parlament szerdán.
Kormány: a kijelölt szolgáltatóknak megtérítik az ellátás teljes összegét
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára felszólalása elején arról beszélt, hogy 2016. április 1-jén kezdte meg működését az átalakított hulladékgazdálkodási rendszer. Ennek egyik eleme, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. szedi be az ingatlanhasználóktól a közszolgáltatási díjat és fizeti ki a közszolgáltatást végző gazdasági társaságoknak a nekik járó pénzt. A jelenlegi módosítás célja, hogy a nem rendszeres hulladékszállítás esetében is a szerződéses közszolgáltatásnál irányadó számlázási és finanszírozási szabályok érvényesüljenek – közölte.
A kijelölt szolgáltatónak megtérítik az ideiglenes ellátás teljes összegét, amelynek mértékét a koordináló szerv határozza meg. A díj megállapításához a kijelölt közérdekű szolgáltatónak meg kell adnia a törvényben meghatározott személyes adatokat további minden olyan információt, amelyek alapján a koordináló szerv ki tudja számlázni a közszolgáltatási díjat. A szolgáltató maga is kezel személyes adatokat, de az adatkezelés célhoz kötött – jelentette ki.
Fidesz: a rezsicsökkentés az elsődleges cél
Turi-Kovács Béla, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a hulladéktörvény elfogadását követően a kormány arra törekedett, hogy befejeződjenek az oktalan, fölösleges viták a hulladékellátás területén. A kabinet azt is egyértelművé tette, hogy a közszolgáltatásoknak ezen a területén is a rezsicsökkentés az egyik elsődleges cél, amelyet nem csak fenn akarnak tartani, de tovább is akarnak fejleszteni – hangsúlyozta. Szavai szerint olyan cégeknek kell részt venniük a szolgáltatásban, amelyek annak ellátását nem csak időlegesen, hanem tartósan is garantálják.
A koordináló szerv létrehozását szükségesnek nevező képviselő kijelentette: a kormánynak azért kellett lépnie, mert az ideiglenes ellátások olyan nagy mértékben szaporodtak el, hogy 127 település szorul ilyen szolgáltatásra, de közülük 68 erre nem lenne jogosult. A kabinet nem az önkormányzatok feladatait akarja csökkenteni, hanem annak ellenére is mindenhol garantálni akarja a szolgáltatást, hogy az önkormányzatok lehetőségei eltérőek – jelentette ki.
MSZP: április óta képtelenek kiküldeni a csekkeket
Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy az egész rendszer összeomlóban van, mert a kormány egy olyan céget hozott létre, amelyik április 1-je óta nem volt képes kiküldeni a lakosságnak a csekkeket. Ennél a cégnél egyetlen egy dologban teljesítenek jobban, mint bármelyik másiknál, abban, hogy felső-közép kategóriás autókat és belvárosi irodát bérelnek maguknak – fogalmazott.
A felelősség kérdését firtató politikus azt mondta, a kormányzat toldozgatja-foldozgatja a területet, hogy a barátoknak jó állást tudjon adni. A képviselő azt kérdezte: a három darab negyedéves csekket a lakosság vajon majd egyszerre kapja-e meg?
Végül kérte a kormányt, hogy kérdezzék meg a szakmát, a korábban jól működő szolgáltatókat, hogyan kellene elvégezni ezt a feladatot.
Jobbik: egy teljesen új rendszerre van szükség
Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy pártja egy teljesen új rendszert szeretne kialakítani, mert a jelenlegi toldozgatása-foldozgatása nem járható út.
Az a fő kérdés, hogy ki fizeti meg a kormány hibás politikájának az árát – tette fel a kérdést a politikus. Egyúttal azt mondta, hogy amikor áprilisban létrehozták a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t akkor a kabinetnek lett volna lehetősége arra, hogy átmeneti időt biztosítsanak a cég számára, hogy képessé váljon a számlázási feladatok elvégzésére. Fennáll a veszély, hogy több hónapnyi számlát kell kifizetni egyszerre, mert a lakosság sok helyen közel fél éves díjról szóló csekket kapott – emelte ki, miközben arról faggatózott: hogyan lehet, hogy azokat korábban senki nem tudta kiküldeni. A felhalmozódott díjat a kabinetnek kellene átvállalnia, hogy a jogalkotási hiba miatt kialakult helyzet ne az embereket terhelje – jelentette ki.
A kabinet továbbra sem képes egy teljes hulladékgazdálkodási láncban gondolkozni, de ha a rendszer nem lerakáscentrikus lenne, akkor azt lehetne rentábilisan működtetni – jelentette ki.
A szennyező fizet elv mellett foglalt állást az LMP
Schmuck Erzsébet úgy fogalmazott, hogy a kormány a módosító javaslattal a saját maga által létrehozott „csődtömeget söpörgeti ide-oda”. Előbb az ágazatot sújtó adók megemelésével bedöntötték az állami és önkormányzati többségi tulajdonban álló szolgáltatók túlnyomó részét, most pedig a sorozatos csődök miatt igyekeznek gyorsabbá és egyszerűbbé tenni a bajba került vállalkozások helyébe lépő kényszerszolgáltatók kijelölését – mondta.
A frakcióvezető szerint jelenleg hiányzik a működő hulladékgazdálkodási rendszer, mert a kormány által kiötlött államihulladékmonopólium látványos működésképtelen. Évek óta csökken a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás teljesítése – hangsúlyozta. A lakosságnál maradó illetve feldolgozatlan hulladék előbb utóbb a környezetben köt ki – tette hozzá.
A siker kulcsa az lenne, ha a hulladékeltakarítás költségeit a szennyezőnek kell kifizetnie – jelentette ki a törvényjavaslatot elutasító politikus.
Kormány: nem a javaslathoz kötődtek az ellenzéki hozzászólások
Az általános vita lezárása után Pogácsás Tibor az elhangzottakra reagálva azt mondta, az ellenzéki hozzászólások nem a törvényjavaslathoz kötődtek, hanem általánosságokat fogalmaztak meg. A rezsicsökkentést azzal támadják, hogy amiatt a hulladék az utcákon marad, pedig látható, hogy az nem így történik – emelte ki.
