Hulladékháború kezdődött néhány délkelet-ázsiai ország és egyes fejlett államok között. Legalábbis, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök így ítéli meg a helyzetet – hangzott el az M1 Világ című műsorában – írja a hirado.hu.
“Hadat üzenünk nekik!” Duterte sarkított kijelentése Kanada és a Fülöp-szigetek konfliktusa kapcsán hangzott el. A vita évekkel ezelőtt kezdődött. 2013-ban és 2014-ben egy kanadai magáncég több mint száz konténernyi, főleg lakossági hulladékot rakott le fülöp-szigeteki kikötőkben. A rakományban soha le nem bomló szemét is volt, például, szennyes pelenka. Manila felszólította Ottawát, hogy május közepéig szállítsa vissza a konténereket.
Kanada nem tett eleget a követelésnek
Kanada – arra hivatkozva, hogy több időre van szüksége a szállítás előkészítésére – nem tett eleget a követelésnek. A fülöp-szigeteki külügyminiszter válaszul hazarendelte Kanadából a nagykövetet és a konzulokat. Duterte elnök pedig kijelentette, hogy mindenképpen hajóra rakatja, majd visszafuvaroztatja a szemetet Kanadába, akkor is, ha Manilának kell állnia a szállítás költségeit.
Hajóra raktuk. Azt üzenem Kanadának, hogy úton van a szemetük. Ünnepélyesen fogadhatják, egyék meg, ha akarják – közölte Duterte.
A 69 konténert a vancouveri kikötőben rakodták ki, a kanadai hatóságok azt nyilatkozták, hogy az összes visszaérkezett szemét égetőbe kerül. A szállítás költségeit Ottawa vállalta. A kanadai kormány az ügy kirobbanásakor megpróbálta úgy feltüntetni a dolgot, mintha egyedi esetről lett volna szó.
Egy kanadai magánvállalat az előző kormány alatt szállította a Fülöp-szigetekre a szemetet – magyarázta Catherine Mckenna kanadai környezetvédelmi miniszter.
Malajziába is jutott
Kiderült azonban, hogy a kanadai hulladék nemcsak a Fülöp-szigetekre jutott el, hanem például, Malajziába is, ahol szintén úgy döntöttek, hogy visszaküldik. Nem Kanada az egyetlen hulladékot exportáló állam. A fejlett világ évtizedeken át Kínába szállította az újrahasznosítható vagy annak mondott szemetét, Peking azonban 2018 eleje óta nem fogad ilyen szállítmányokat.
Ekkor váltak a délkelet-ázsiai államok a legfontosabb hulladékimportőrökké. Ez a gyakorlat azonban több szempontból is súlyos gondokat okoz. Egyrészt a kérdéses államok maguk is nagyon sok szemetet termelnek, és gyakran a saját hulladékukkal sem képesek megbirkózni.
Másrészt, bár csak újrahasznosítható szemetet lehetne ezekbe az országokba szállítani, a rakományokban gyakran újra fel nem dolgozható műanyag, háztartási szemét, sőt, veszélyes hulladék is van. Mindez pedig lerakókba vagy égetőkbe kerül, ami gyakran hatalmas környezeti károkat okoz a régióban.
Indonéziában található a világ legszennyezettebb folyója
Indonéziában például vannak olyan területek, ahol hegyekben áll a szemét, de itt található a világ legszennyezettebb folyója is. Azután, hogy az indonéz vámhatóság több konténernyi veszélyes hulladékot is tartalmazó nyugati szállítmányt talált, Dzsakarta is azt fontolgatja, hogy visszaküldi a szemetet a feladó Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Németországnak, illetve Ausztráliának.
Olajos, büdös folyadékot tartalmaznak. Arra utaló jeleket találtunk, hogy veszélyes hulladék lehet – közölte Herman Rozie, a batami Környezetvédelmi Hatóság vezetője.
A délkelet-ázsiai környezetvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az érintett államok szüntessék be a műanyagszemét-importot, illetve csatlakozzanak a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló bázeli egyezményhez. Kérdés azonban, hogyha a környezetvédők akarata teljesül, hogyan boldogulnak majd a fejlett országok a hulladékukkal.
Forrás: hirado.hu