Net zero projektek: 3,4 milliárd euró 77 beruházásra – mit kap belőle a hulladékágazat?

Az Európai Bizottság 2026. október 19-én kihirdette, mely beruházások kapnak támogatást az Innovációs Alap 2025 decemberében indított pályázatából: 77 projekt összesen 3,4 milliárd eurót. A kiválasztott net zero projektek 23 európai országban valósulnak meg, és a Bizottság becslése szerint első tíz működési évükben együttesen mintegy 290 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást kerülhetnek el. Hulladékos szemmel a kérdés az, hogy ebből a pénzből mennyi jut azokra a technológiákra, amelyek hulladékból állítanak elő nyersanyagot, energiát vagy üzemanyagot – ezért végigolvastuk mind a 77 projekt hivatalos leírását.

Röviden: Az Innovációs Alap legújabb körében kiválasztott net zero projektek összesen 3,4 milliárd eurót kapnak; a 358 pályázatból 77 nyert. Szerkesztőségi besorolásunk szerint 19 nyertes épül közvetlenül hulladékra vagy másodnyersanyagra – a műanyag-pirolízistől az égetőművi szén-dioxid-leválasztáson át a rézhulladék-feldolgozásig –, magyarországi hulladékos projekt viszont nincs a listán.

358 pályázat, 77 nyertes: a számok

A pályázati kör (hivatalos nevén IF25 NZT) 2025. december 4-én nyílt meg 2,9 milliárd eurós kerettel. A határidőig 358 pályázat érkezett, összesen 17,5 milliárd euró támogatási igénnyel – ez a rendelkezésre álló keret hatszorosa. A Bizottság végül 77 projektet választott ki 3,4 milliárd euró értékben, vagyis többet osztott ki, mint az eredeti keret.

A sikerességi arány darabszám szerint nagyjából 21,5 százalék, a megítélt összeg a kért összeg mintegy 19 százaléka. A most kiválasztottakkal az Innovációs Alap teljes portfóliója körülbelül 320 projektre és közel 17 milliárd euró lekötött támogatásra nőtt.

Az alap pénze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételeiből származik: a becslések szerint 2020 és 2030 között mintegy 40 milliárd euró folyik be ebből a forrásból. Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos szerint a nyertesek azt bizonyítják, hogy az európai innovátorok a klímacélokat ipari vezető szereppé tudják alakítani.

A projekteket független értékelők pontozták öt szempont alapján: kibocsátáscsökkentési potenciál, innovációs fok, érettség, megismételhetőség és költséghatékonyság.

Öt kategória, nagyon eltérő súlycsoportok

A támogatás öt kategóriában oszlik meg. Az átlagos projektenkénti összeget mi számoltuk ki a Bizottság által közölt kategóriaösszegekből:

• Nagy léptékű projektek: 12 darab, körülbelül 1,58 milliárd euró – átlagosan nagyjából 132 millió euró projektenként.
• Közepes léptékű projektek: 17 darab, 458 millió euró – átlagosan körülbelül 27 millió euró.
• Kis léptékű projektek: 20 darab, 124 millió euró – átlagosan körülbelül 6 millió euró.
• Tiszta technológiai gyártás: 12 darab, közel 895 millió euró – átlagosan körülbelül 75 millió euró.
• Kísérleti (pilot) projektek: 16 darab, 394 millió euró – átlagosan körülbelül 25 millió euró.

A nagy léptékű kategóriát egyértelműen a szintetikus repülőgép-üzemanyag (e-SAF) uralja: a 12 nyertesből öt – a BELair, az ECO2FLY, az EFR, a H4 Marseille Fos és a L’Ardoise – ilyen üzemet épít. Közülük a rotterdami EFR a legnagyobb, évi mintegy 280 ezer tonna e-SAF kapacitással. További három nagy projekt szén-dioxid-szállítási és -tárolási infrastruktúra: a norvég ASTOR, a spanyol Mosusol-netCO₂ cementgyári leválasztó lánca, valamint az olasz Ravenna CCS Phase 2, amely évente akár 4 millió tonna szén-dioxid tárolására lesz képes.

A listán két „első” is szerepel. A francia NetZeroHeat projekt Európa első, kizárólag hőtermelésre tervezett kis moduláris atomreaktora (SMR) lesz, amely évi 131 GWh hőt szállít Pierrelatte távhőhálózatába. A norvégiai Furu pedig közvetlen légköri szén-dioxid-leválasztó és -tároló (DACCS) kísérleti üzem Øygardenben, évi körülbelül 4000 tonna kapacitással, a Northern Lights tárolóhoz kapcsolva. A Bizottság hat kritikus nyersanyagos projektet is kiemelt, például az észtországi GAUSS ritkaföldfém-mágnesgyárat (évi legfeljebb 3000 tonna) és az elzászi Ageli geotermikus lítiumkinyerő üzemet (évi 15 ezer tonna lítium-karbonát).

Hol jelenik meg a hulladék a net zero projektek között?

A Bizottság nem sorolja külön a hulladékos projekteket, ezért saját besorolást készítettünk a hivatalos projektleírások alapján. Eszerint 19 nyertes épül közvetlenül hulladékra, ipari maradékanyagra vagy másodnyersanyagra – ez a nyertesek negyede. Az alábbi csoportosítás szerkesztőségi döntés, a számadatok a projektgazdák saját becslései.

Műanyag-pirolízis: két nyertes, nyitott kérdésekkel

A CIRCUS projekt (Greenertis Tarragona, Spanyolország) poliolefinben gazdag, vegyes műanyaghulladékból állít elő gőzkrakkolóba vezethető, jó minőségű pirolízisolajat. A technológia egy olvadtsó-közegű termikus reaktort és egy elektromosan fűtött reaktort kapcsol össze. A projektgazda szerint az első tíz évben mintegy 1,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el, főként a fosszilis benzin (nafta) kiváltásával, illetve a lerakás és égetés elkerülésével.

A holland PLASTIC projekt (PTC Amsterdam) lassú krakkolású pirolízist kombinál beépített szennyezőanyag-eltávolítással, és olyan moduláris üzemmodellt kínál, amely Európa-szerte megismételhető, hogy létrejöhessen a körforgásos pirolízisolajok likvid piaca.

Az uniós támogatás ugyanakkor nem dönti el a kémiai újrahasznosítás körüli szakmai vitát. A rugalmas kevert poliolefinekről szóló elemzésünkben bemutattuk, mennyire a tömegmérleg-elszámolás szabályain múlik, mennyi alapanyag kell a csomagolási célokhoz, a JRC és az Interzero friss vizsgálata pedig azt mutatta, hogy a kémiai úton újrahasznosított műanyag ma még drágább a szűz anyagnál. Az Innovációs Alap korábbi köreiben is kapott már támogatást műanyagos projekt: ilyen volt a PureCycle antwerpeni ASTRA PP üzeme és a Repsol vegyes hulladékból metanolt gyártó Ecoplantája.

Szén-dioxid-leválasztás hulladékégetőkön

A svéd ReStore (Renova Miljö) Svédország nyugati részén egy hulladékkezelő létesítmény négy égetősora közül az egyikre szerel amin alapú szén-dioxid-leválasztót. A teljes méretű egység évente mintegy 100 ezer tonna szén-dioxid-egyenértéket választ le végleges tárolásra, és a leírás szerint ez nettó negatív kibocsátást tesz lehetővé, az üzem energiahatékonyságának megőrzése mellett. Tíz év alatt nagyjából 888 ezer tonna kibocsátáscsökkentéssel számolnak, és külön oktatási programot is indítanak a társadalmi elfogadottság érdekében.

A finn Eagle kísérleti projekt az NG Nordic Finland hulladékenergetikai üzemében évi körülbelül 10 ezer tonna szén-dioxidot választ le a füstgázból, és megújuló hidrogénnel együtt polihidroxi-alkanoát (PHA) alapú polimerekké alakítja. A projekt tíz év alatt 2,67 millió tonna elkerült kibocsátással számol – a nyilvános leírás nem részletezi, hogyan jön ki ez az évi leválasztott mennyiségnél jóval nagyobb szám, ezért érdemes lesz figyelni a módszertant.

Ezek a projektek a szabályozás előszobájában járnak: a Bizottság javaslata szerint 2031-től fokozatosan a települési hulladékégetés is bekerül az EU ETS-be. Hogy ez a valóságban mennyibe kerül majd az égetőműveknek, azt a Zero Waste Europe elemzéséről szóló cikkünkben vettük végig. A kör itt bezárul: az ETS-bevételekből finanszírozott alap ma azoknak a technológiáknak ad pénzt, amelyekkel az égetőművek holnap csökkenthetik saját ETS-terheiket.

Fémek és kritikus nyersanyagok: a hulladék mint bánya

A holland SCRAP (Myne Circular Metals) összetett színesfém-hulladékáramokat dolgoz fel: mesterséges intelligenciával támogatott ötvözetválogatást kombinál a finom frakcióra alkalmazott mágneses sűrűség szerinti szétválasztással (Magnetic Density Separation), hogy specifikációnak megfelelő alumíniumot, sárgarezet és rezet nyerjen vissza.

A bolgár SVAROG (Sofia Med) alacsony minőségű, heterogén rézhulladékból 99,9 százaléknál tisztább rezet és réz-nikkel ötvözetet állít elő egy meglévő pirometallurgiai öntödéhez kapcsolva, tíz év alatt mintegy 1,16 millió tonna szén-dioxid-egyenérték elkerülésével.

A litván REFINIS-CRM (Refinis) elhasznált termékekből nyer vissza platinacsoportbeli fémeket: egyenáramú plazmás olvasztást, felülről fúvatott forgókonvertert és molekuláris felismerésen alapuló hidrometallurgiai finomítást kapcsol folyamatos láncba, évi mintegy 8,21 tonna nagy tisztaságú platina, palládium és ródium kibocsátásával.

A svéd RE-MET (GreenIron H2) az acélgyártásban keletkező oxidos revét koksz helyett megújuló hidrogénnel redukálja: Norrsundetben évi körülbelül 53 ezer tonna közvetlenül redukált fémet állít elő, amely visszamegy az acélgyártásba. A projektgazda szerint a megoldás Európában 40 telephelyen lenne megismételhető. A belga ReGAIN (Umicore) pedig újrafelhasználható germánium hordozókkal csökkenti a nagy teljesítményű – űripari és fejlett fotovoltaikus – napelemcellák germániumigényét.

Ezek a projektek ugyanabba az irányba mutatnak, mint az október elején kiválasztott 46 új uniós kritikus nyersanyagos stratégiai projekt, és összhangban vannak a FutuRaM-projekt eredményeivel, amelyek szerint az európai hulladék 2050-re a kritikus nyersanyagigény több mint felét fedezheti.

Biogáz, szennyvíz, depóniagáz

A dán BioNEXUS (Haderslev Bioenergi) anaerob rothasztást kombinál in situ és ex situ biológiai metanizálással: a nyers biogáz biogén szén-dioxidját elektrolitikus hidrogénnel további metánná alakítja, így egy tonna alapanyagból mintegy 50 százalékkal több metán nyerhető.

A francia CouplHyNG (ENOSIS) egy meglévő mezőgazdasági biogázüzembe épít biológiai metanizáló egységet helyszíni elektrolízissel. A projektgazda szerint ez további biomassza nélkül nagyjából 57 százalékkal növeli a hálózatba táplált megújuló gáz mennyiségét, és Európa több mint 18 ezer biogázüzeme és szennyvíztisztító telepe azonnali bevezetési lehetőséget jelent.

A holland OASIS (Groen Gas Waalwijk) Európa legnagyobb hálózaton kívüli, teljesen villamosított biometánüzeme lesz: szilárd oxidos tüzelőanyag-cellás áramtermeléssel és biogén szén-dioxid cseppfolyósításával olyan térségben is lehetővé teszi a biometán-termelést, ahol a hálózati korlátok miatt egy hagyományos projekt nem valósulhatna meg.

A francia BIOHYGAS (SEV Energies Nouvelles) a Bordeaux melletti Lapouyade-i hulladéklerakón napi 400 kilogramm hidrogént állít elő depóniagázból, metán-trireformálási technológiával, elsősorban a közlekedési felhasználók számára. A spanyol VICTORIA (ICODOS) pedig a sevillai Copero szennyvíztisztító telepen biogén szén-dioxidból és egy 10 MW-os elektrolizáló hidrogénjéből évi mintegy 3800 tonna e-metanolt gyárt, elsősorban a hajózás számára.

A biometán itthon sem elméleti kérdés – erről a szarvasi biometánüzemről szóló elemzésünkben írtunk részletesen.

Ipari maradékok és melléktermékek

A spanyol CATREF (XFuel) hajózási olajos hulladékból és olajtartalmú maradékokból állít elő az ISO 8217 szabványnak megfelelő, módosítás nélkül tankolható hajózási gázolajat. A projekt 92,18 százalékos üvegházhatásúgáz-megtakarítással számol, és évi mintegy 84 ezer tonnára aláírt átvételi szerződésekkel rendelkezik.

A belga ReACt (Cargen Group) az Antwerpen-Brugge kikötőben telített aktívszenet reaktivál ipari levegő-, biogáz- és víztisztításhoz, miközben a szennyezőanyagokat – köztük a PFAS-vegyületeket – biztonságosan megsemmisíti. A holland ACE (ChainCraft) élelmiszer-feldolgozási maradékokból anaerob láncnyújtással állít elő zsírsavakat, kiváltva a fosszilis és pálmaolaj-alapú vegyipari alapanyagokat. A hamburgi BEYOND (Traceless Materials) mezőgazdasági maradékokból gyárt műanyagszerű természetes polimer anyagokat, a romániai TERRA-Q (Calamearic) pedig nagy arányú másodlagos ásványi anyag felhasználásával, égetés nélkül, villamosított eljárással készít burkolólapot, nagyjából 80 százalékos kibocsátáscsökkentéssel.

Magyarország a listán: két gyártási projekt, hulladékos egy sem

Magyar helyszín két nyertesnél szerepel, mindkettő a tiszta technológiai gyártás kategóriában. A FLOW4EVE projektet a Robert Bosch GmbH koordinálja magyarországi és romániai helyszínekkel: egy hőszivattyú-központú járműrendszert iparosítanak, amely télen akár 20 százalékkal növelheti az elektromos autók hatótávját, és a projektgazda szerint az első tíz évben mintegy 3 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket takarít meg. A PUMPEDGE projektet a CAADEX Kft. koordinálja: öt, 20–100 kW-os ipari hőszivattyút fejlesztenek és visznek piacra egy új hővezető kontaktanyaggal, amely tízéves életciklus alatt mintegy 30 százalékkal javítja az energiahatékonyságot. Az első tíz évben a projektgazda szerint mintegy 242 ezer tonna ipari szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el.

Hulladékos projekt Magyarországról nem nyert – ahogy a kritikus nyersanyagos stratégiai projektek októberi listáján sem szerepelt magyar beruházás. A régióból ugyanakkor több ország is bejutott: Románia a TERRA-Q-val, Bulgária a SVAROG-gal, Horvátország a KONCAR-NEXUS-szal, Ausztria a KI-ZERO cementgyári szén-dioxid-leválasztással, Csehország pedig a prágai úszó hőtermelő platformmal (ComPon).

Érdemes észrevenni, hogy a kis léptékű kategória átlagosan körülbelül 6 millió eurós támogatása olyan mérethez illeszkedik, amilyet egy regionális hulladékgazdálkodó vagy egy biogázüzem is elérhet. A BIOHYGAS (depóniagázból hidrogén) és a CouplHyNG (biológiai metanizálás meglévő biogázüzemben) pontosan ilyen, meglévő infrastruktúrára épülő, megismételhető modellek.

Kiválasztás még nem szerződés

A mostani bejelentés kiválasztást jelent, nem aláírt támogatási szerződést. A következő lépésben a Bizottság végrehajtó ügynöksége, a CINEA a projektgazdákkal közösen előkészíti a támogatási megállapodásokat. Az előző, 2023-as pályázati körben 85 projektet választottak ki 4,8 milliárd euró értékben, 2025 márciusáig viszont 77 írta alá a szerződést, nagyjából 4,2 milliárd euróért, és tartaléklistáról hívtak be újabbakat.

Ugyanez most is megtörténhet: nem minden ma kihirdetett projekt jut el a szerződésig, és ami eljut, annak is meg kell épülnie. A projektleírásokban szereplő kapacitás- és kibocsátási adatok a pályázók saját becslései, a tényleges teljesítményt csak az üzemelés évei mutatják meg.

Decemberben jön a következő kör

A Bizottság 2026 decemberének elejére tervezi a következő Innovációs Alap-pályázatok elindítását. Ezekben külön, 1 milliárd eurós kategória szolgálja a tiszta technológiai gyártást, a RESourceEU akciótervhez kapcsolódó ellátásilánc-kockázatok csökkentésére. Az alap szerepe a Tisztaipari Megállapodás óta nő, amely az Innovációs Alapra is építő Ipari Dekarbonizációs Bankot javasolt.

Mit jelent mindez a hulladékágazatnak?

Három tanulság emelhető ki. Először: a hulladékos projektek darabszámra jelentős részt kapnak, de a nagy pénzek jellemzően máshová mennek – az e-üzemanyagokhoz, a szén-dioxid-tárolási infrastruktúrához és a gyártókapacitásokhoz. Másodszor: a támogatott hulladékos technológiák többsége nem önálló csodamegoldás, hanem meglévő létesítményhez – égetősorhoz, biogázüzemhez, öntödéhez, szennyvíztelephez – kapcsolódó kiegészítés. Harmadszor: az uniós pénz kockázatot vállal olyan területeken is, ahol a szakmai vita még nem zárult le, például a műanyag-pirolízisben. Hogy ezek közül melyik válik ipari standarddá, azt nem a kiválasztás, hanem az üzemelési adatok döntik el.

---

Gyakori kérdések a net zero projektekről

Hány net zero projekt kapott támogatást az Innovációs Alapból 2026 októberében?

Az Európai Bizottság 2026. október 19-én 77 projektet választott ki, összesen 3,4 milliárd euró támogatással. A nyertesek 23 európai országban valósulnak meg, és a Bizottság becslése szerint első tíz működési évükben együttesen mintegy 290 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást kerülhetnek el. A pénz az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből származik.

Mekkora volt a verseny az Innovációs Alap pályázatán?

A verseny rendkívül erős volt: 358 pályázat érkezett, összesen 17,5 milliárd euró támogatási igénnyel, miközben az eredeti keret 2,9 milliárd euró volt. A 77 nyertes a pályázatok nagyjából 21,5 százaléka, a megítélt 3,4 milliárd euró pedig a kért összeg mintegy 19 százaléka.

Mely hulladékgazdálkodási projektek nyertek támogatást?

Szerkesztőségi besorolásunk szerint 19 nyertes épül hulladékra vagy másodnyersanyagra. Köztük van két műanyag-pirolízis projekt (CIRCUS, PLASTIC), két hulladékégetőhöz kapcsolódó szén-dioxid-leválasztás (ReStore, Eagle), fém- és kritikus nyersanyag-visszanyerés (SCRAP, SVAROG, REFINIS-CRM, RE-MET), valamint biogáz-, szennyvíz- és depóniagáz-projektek, például a BioNEXUS, a CouplHyNG és a BIOHYGAS.

Van magyar nyertes a listán?

Igen, két projektben szerepel magyar helyszín, mindkettő a tiszta technológiai gyártás kategóriában. A Bosch által koordinált FLOW4EVE hőszivattyú-központú járműrendszert iparosít Magyarországon és Romániában, a CAADEX Kft. PUMPEDGE projektje pedig ipari hőszivattyúkat fejleszt. Magyarországi hulladékgazdálkodási projekt ebben a körben nem nyert.

Biztosan megkapják a pénzt a kiválasztott projektek?

Nem biztosan, mert a kiválasztás még nem aláírt támogatási szerződés. A CINEA a projektgazdákkal közösen készíti elő a megállapodásokat. Az előző, 2023-as körben 85 projektet választottak ki, 2025 márciusáig azonban 77 írta alá a szerződést, és tartaléklistáról hívtak be újabb pályázókat. A mostani nyerteseknél is lehet lemorzsolódás.

Mikor indul az Innovációs Alap következő pályázati köre?

A következő pályázati kör a Bizottság tervei szerint 2026 decemberének elején indul. Ebben külön, 1 milliárd eurós kategória szolgálja a tiszta technológiai gyártást, a RESourceEU akciótervhez kapcsolódó ellátásilánc-kockázatok csökkentésére. A kis léptékű kategória átlagosan mintegy 6 millió eurós támogatása regionális hulladékgazdálkodók számára is elérhető méretet jelent.

---

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Európai Bizottság: Commission invests €3.4 billion in net-zero technology projects (IP/26/2187), 2026. október 19. – https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_26_2187
• Európai Bizottság: Innovation Fund – General descriptions of the selected projects (IF25 NZT: Large Scale, Medium Scale, Small Scale, Pilots, Manufacturing), 2026. október 19.
• Európai Bizottság, Climate Action: Innovation Fund – Calls for proposals (az IF23 pályázati kör eredményei)

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.