Afganisztán fővárosa, Kabul súlyos környezeti katasztrófával néz szembe a korlátozások nélkül terjedő műanyag hulladék miatt. A naponta keletkező több ezer tonna szemét jelentős része műanyag, amely nemcsak a városképet rombolja, hanem a levegőt, a talajt és a vízkészleteket is mérgezi, közvetlen veszélyt jelentve a lakosság egészségére.
Kabul lakói nap mint nap „néma méreggel” küzdenek. A műanyag zacskók és palackok elárasztják az utcákat, eltömítik a vízelvezető csatornákat és szennyezik a környezetet. A probléma gyökere a szabályozatlan használatban, a közösségi tudatosság hiányában és a hiányos hulladékgazdálkodási rendszerben rejlik.
Napi 2500 tonna hulladék: A számok ereje
Kabul hulladéktermelése döbbenetes méreteket öltött a népesség növekedésével és az urbanizációval. A statisztikák a következő kritikus adatokat mutatják:
-
Napi szeméttermelés: Kabulban naponta megközelítőleg 2500 tonna szilárd hulladék keletkezik.
-
Műanyag aránya: Ennek a hatalmas mennyiségnek jelentős részét – a becslések szerint mintegy 20-30%-át – teszik ki a műanyagok.
-
Zacskóhasználat: Egy átlagos kabuli család naponta több műanyag zacskót használ el, amelyeket az elhasználódás után azonnal az utcára vagy nyílt szemétlerakókba dobnak.
Mérgező levegő és elfertőződött vizek
A környezeti hatások túlmutatnak a vizuális szennyezésen. A forrás kiemeli a műanyag égetésének drasztikus következményeit:
-
Levegőszennyezés: A téli hónapokban, amikor az üzemanyag ára magas, sok szegény család műanyag hulladékot éget fűtés céljából. Ez olyan rákkeltő anyagokat szabadít fel, mint a dioxinok és furánok, amelyek súlyos légzőszervi megbetegedéseket okoznak.
-
Vízbázis veszélyeztetése: A csatornákban felhalmozódó műanyag akadályozza a víz elfolyását, ami árvizekhez és a felszín alatti vizek kémiai szennyeződéséhez vezet. Mivel Kabul lakosságának nagy része fúrt kutakból nyeri az ivóvizet, a mikroműanyagok és a kioldódó mérgek közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe.
Hiányzó szabályozás és gazdasági akadályok
Bár korábban történtek kísérletek a vékony falú műanyag zacskók betiltására, a végrehajtás elmaradt. A helyi piacokon a műanyag zacskó a legolcsóbb csomagolóeszköz, a környezetbarát alternatívák (papír- vagy vászontáskák) ára pedig sokszorosa a műanyagénak, amit a gazdasági válsággal küzdő lakosság nem tud megfizetni.
A városi tisztasági osztály (Kabul Municipality) kapacitáshiánnyal küzd: a géppark és a személyzet nem elegendő a naponta keletkező 2500 tonna hulladék teljes körű elszállításához és szakszerű kezeléséhez.
Út a megoldás felé?
Szakértők szerint a válság kezeléséhez háromlépcsős stratégiára lenne szükség:
-
Szigorú tiltás: A nem lebomló műanyagok behozatalának és gyártásának korlátozása.
-
Tudatosságnövelés: Oktatási kampányok indítása a lakosság körében a szelektív gyűjtés fontosságáról.
-
Újrahasznosítás: Állami támogatás a hulladékfeldolgozó üzemek számára, hogy a műanyag szemétből értékes alapanyag válhasson.
Hivatalos források és hivatkozás:
-
Eredeti hírforrás (8am Media – English): Plastic: Kabul’s Silent Poison and a Serious Threat to the Environment
-
Hivatalos kapcsolódó oldal: Kabul Önkormányzata (Kabul Municipality) – km.gov.af (Megjegyzés: Az afganisztáni kormányzati oldalak elérhetősége a politikai helyzet miatt időszakosan változhat, de a hulladékgazdálkodási jelentések hivatalosan ezen a portálon kerülnek közzétételre.)
Image by Karl Allen Lugmayer from Pixabay
