Pakisztán gazdasági motorja, Karacsi, történelmi léptékű környezetvédelmi katasztrófával néz szembe. A 2026. január közepén közzétett adatok szerint a megapolisz naponta több mint 16 000 tonna hulladékot termel, amelynek jelentős része kezeletlenül marad az utcákon és a vízelvezető csatornákban. Miközben az országos hulladéktermelés eléri az évi 48 millió tonnát, a fenntartható megoldások hiánya nemcsak az ökoszisztémát, hanem a lakosság egészségét is közvetlenül veszélyezteti.
A The Friday Times friss jelentése rávilágít, hogy Pakisztánban a hulladékgazdálkodás nem csupán logisztikai probléma, hanem egy mélyülő infrastrukturális válság jele. Karacsi, az ország legnépesebb városa, a válság epicentrumává vált. A városban keletkező szemét mennyisége és az önkormányzati kapacitások közötti olló 2026-ra olyan mértékűre tágult, amely már a város alapvető működését bénítja meg.
Megdöbbentő számok: 16 500 tonna naponta
A pakisztáni statisztikai hivatal és a Szindh Szilárdhulladék-gazdálkodási Tanács (SSWMB) legfrissebb mérései alapján Karacsiban a napi hulladéktermelés elérte a 16 500 tonnát. Országos szinten a helyzet még riasztóbb: Pakisztán évente körülbelül 48,5 millió tonna szilárd hulladékot generál, és ez a mennyiség évente átlagosan 2,4%-kal növekszik.
A probléma gyökere a gyűjtési hatékonyságban rejlik. Míg a fejlett gazdaságokban a hulladék közel 100%-át kezelik, Karacsiban a keletkező szemétnek csupán a 60-70%-át gyűjtik össze hivatalos úton. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint 5 000 tonna hulladék marad az utcákon, a parkokban vagy a nyitott csatornákban (nallákban).
Az informális szektor és a „láthatatlan” újrahasznosítás
A jelentés hangsúlyozza, hogy Karacsi hulladékgazdálkodása jelenleg egy rendkívül bizonytalan, informális hálózatra támaszkodik. Több mint 50 000 informális hulladékgyűjtő (úgynevezett „scavenger”) dolgozik a városban, akik a szemétből kinyerik az értékesíthető műanyagot, fémet és papírt.
Bár ez a réteg végzi el az újrahasznosítás érdemi részét, tevékenységük szabályozatlan és veszélyes. Az általuk ki nem válogatott maradék hulladék – amely gyakran veszélyes orvosi vagy vegyi anyagokat is tartalmaz – végül a város két fő, de már régóta telített hulladéklerakójába, a Jam Chakro és a Gond Pass helyszínekre kerül, vagy illegális égetés áldozatává válik, tovább rontva a város levegőminőségét.
Környezeti következmények: Elzáródó csatornák és tengeri szennyezés
A hulladékhelyzet közvetlen hatással van Karacsi katasztrofális árvízi kockázataira is. A le nem gyűjtött műanyaghulladék nagy része a város vízelvezető rendszerében köt ki. A The Friday Times jelentése szerint a csatornák eldugulása miatt már egy kisebb esőzés is hetekig tartó bűzös áradásokat okoz a lakónegyedekben.
Emellett a hulladék jelentős része a Malir és Lyari folyókon keresztül az Arab-tengerbe ömlik. Becslések szerint naponta több száz tonna műanyag éri el a part menti vizeket, ami visszafordíthatatlan károkat okoz a tengeri élővilágban és a helyi halászatban.
A kormányzat 2026-os terveiben szerepel újabb hulladékátrakó állomások (GTS) építése, de a kritikusok szerint a kivitelezés üteme elmarad a hulladéktermelés növekedésétől.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti cikk (The Friday Times): Pakistan’s Mounting Waste Crisis: Sustainable Solutions Can’t Wait
-
Sindh Solid Waste Management Board (SSWMB) hivatalos oldala: https://sswmb.gos.pk/
-
Pakisztáni Környezetvédelmi Ügynökség (Pak-EPA): https://environment.gov.pk/
Image by susanne husemann from Pixabay
