Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntA 2026/2027-es nevelési évben pilot projekt keretében indul el a miskolci önkormányzati fenntartású óvodákban a Kuka Művek program, a Norvégiában már széles körben alkalmazott, mesékre épülő környezetvédelmi oktatási módszer. A programot a MiReHu Nonprofit Kft. hozza el a magyar óvodákba, elsőként Miskolcon. A kezdeményezést a mai sajtótájékoztatón mutatták be, ahol az intézmények át is vették az első hónap meséit.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyik meghatározó hulladékgazdálkodási vállalkozásaként működő MiReHu Nonprofit Kft. 2019 óta folyamatosan fejleszti többszörös díjnyertes fenntarthatósági és környezetvédelmi szemléletformáló programját, a MaKukát. A kezdeményezés mára országszerte ismertté vált, és a társaság egyik legfontosabb társadalmi szerepvállalásává nőtte ki magát. Ebbe a több éve épülő módszertani rendszerbe illeszkedik be most egy nemzetközi jó gyakorlat is.
Norvég jó gyakorlat, miskolci gyökerekkel
A Kuka Művek eredetileg nem magyar közegben született: Norvégiában, állami támogatással, tíz év alatti gyermekek számára fejlesztették ki. A módszer megalkotója Tótth-Szamosi Anna – ismertebb nevén Zöld Panna –, a magyar, miskolci kötődésű, háromgyermekes édesanya, aki a norvég környezeti nevelési gyakorlat ismeretében állította össze a program anyagait.
A történet ezért Miskolc szempontjából különösen érdekes: egy olyan program tér vissza a városba, amelyet innen elszármazott szakember dolgozott ki külföldön, és amely a skandináv óvodai gyakorlatban már bizonyított. A hazai bevezetés így nem nulláról induló fejlesztés, hanem egy működő, kipróbált módszertan adaptációja – ez pedig jelentősen csökkenti a pilot projektek szokásos kockázatait.
Húsz összefüggő mese, papírszínház és egyedi illusztrációk
A Kuka Művek alapját húsz, egymáshoz kapcsolódó mese alkotja. A történetek a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz kötődő témákat a gyermekek számára könnyen érthető, játékos formában dolgozzák fel – vagyis nem tananyagként, hanem narratívába rejtve közelítenek a témához.
A mesék előadhatók papírszínház, azaz Kamishibai segítségével is. Ez a japán eredetű, keretbe helyezett képlapokkal dolgozó mesélési forma az utóbbi években a magyar óvodapedagógiában is egyre népszerűbb, mert a képi és a szóbeli történetmondást együtt mozgatja, és jól tartja a kisgyermekek figyelmét. A program valamennyi meséjéhez egyedi illusztráció készült, így a papírszínházi előadás önálló, összefüggő élményt ad.
Minden MIÓVI-tagóvoda bekapcsolódik a pilotba
A MiReHu a 2026/2027-es nevelési évben a MIÓVI, azaz a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény valamennyi tagóvodáját támogatja a program eszközeivel. A pilot projekt kettős célt szolgál: egyrészt a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, élményszerű módon szeretné megalapozni a környezettudatos gondolkodást, másrészt az óvodapedagógusok számára is olyan módszertani eszközt kínál, amely a mindennapi nevelésbe könnyen beilleszthető.
Ez utóbbi szempont a gyakorlatban gyakran döntő. A szemléletformáló anyagok jelentős része azért nem épül be a nevelési munkába, mert plusz terhet jelent, külön felkészülést igényel, vagy nem illeszkedik a csoport napirendjéhez. A havi bontású, kész illusztrációkkal és előadási formával kínált mesecsomag ezt a belépési küszöböt igyekszik alacsonyan tartani.
A logisztika is része a koncepciónak: az első hónap meséit a sajtótájékoztatón adták át az intézményeknek, a következő hónapokban pedig a MiReHu hulladékszállító kollégái juttatják majd el személyesen az újabb meséket és a kapcsolódó anyagokat az óvodákba. A megoldásnak szimbolikus üzenete is van – a hulladékgyűjtést végző munkatársak így nem csupán a szolgáltatás, hanem a szemléletformálás arcaivá is válnak a gyermekek szemében.
A mesepedagógia eddigi eredményei a MaKukában
A mese nem újdonság a MiReHu eszköztárában. A társaság mesepedagógiai alapokra építve saját mesekönyvet készített, a Múki és a Fekete királyság című történetet pedig 2026-ban, a Hangos Felolvasás Világnapján egy országos figyelmet kiváltó program keretében is eljuttatta a gyermekekhez. A mesét a hulladékszállítást végző kollégák olvasták fel helyi óvodásoknak, emellett 150 óvodai csoport kapta meg ajándékba a mesekönyvet.
Az eddigi programok sikere, valamint a gyermekek és az óvodapedagógusok körében tapasztalt érdeklődés teremtette meg annak lehetőségét, hogy egy újabb, nemzetközi jó gyakorlat is bekapcsolódjon a MiReHu szemléletformáló munkájába.
Mit mondtak a program bemutatóján?
A program a MIÓVI 2026/2027-es nevelési évének első vezetői értekezletén, sajtótájékoztató keretében került bemutatásra. Tóth-Szántai József, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere kiemelte, hogy a MiReHu mindig olyan innovatív kezdeményezésekkel áll elő, amelyek nemcsak Miskolcon, hanem Európa bármely pontján megállják a helyüket. Mint mondta, különösen örömteli, amikor egy ilyen innováció a gyermekekkel és a szemléletformálással találkozik. Hangsúlyozta: a környezetünk megóvása, a bolygó védelme az egyik legfontosabb feladatunk, amely legalább olyan jelentős, mint az, hogy gyermekeinket milyen útravalóval engedjük el, és milyen szemléletet adunk át nekik.
Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a társaság számára a szemléletformálás nem egyszerű feladat, hanem hosszú távú küldetés. Mint mondta, a környezettudatos gondolkodás kialakítását már gyermekkorban érdemes elkezdeni, a MaKuka programmal pedig évek óta ezen dolgoznak. A most induló kezdeményezés újabb lehetőséget ad arra, hogy a MiReHu még több élményt és új módszertani eszközt adjon az óvodapedagógusok kezébe. Külön örömnek nevezte, hogy egy miskolci kötődésű szakember által Norvégiában megalkotott, sikeresen működő programot hozhatnak el a miskolci gyermekekhez.
Tótth-Szamosi Anna, a módszer megalkotója elmondta: a program létrehozásakor az volt a célja, hogy a környezetvédelemről úgy beszéljenek a gyermekeknek, hogy az számukra ne tananyag, hanem szerethető és izgalmas történet legyen. A mesék segítségével könnyebben kapcsolódnak az üzenetekhez, a papírszínház pedig különleges élményt ad az előadásnak. Mint fogalmazott, nagy öröm számára, hogy a program most Miskolcra is hazatérhet, és olyan óvodákba juthat el, amelyekben a környezeti nevelésnek már most is fontos szerepe van.
A pilottól az országosan alkalmazható modellig
A MiReHu tapasztalatai szerint a helyben végzett, személyes és élményalapú szemléletformálás erősebb hatást tud kiváltani a gyermekekben, és rajtuk keresztül a családokban is. Ez a közvetett hatásmechanizmus a hulladékgazdálkodásban különösen fontos: a szelektív gyűjtés minősége végső soron háztartási szintű döntéseken múlik, a gyermek pedig a családon belül gyakran a leghatékonyabb „ismeretterjesztő”.
A most induló pilot projekt ezért nemcsak a miskolci óvodák számára jelent új lehetőséget, hanem hosszabb távon egy országosan is alkalmazható modell alapját is megteremtheti. A program sikere esetén a Kuka Művek a jövőben Magyarország valamennyi régiójában bekapcsolódhat az óvodai környezeti nevelésbe – a miskolci kezdeményezés így egy szélesebb körű, országos szemléletformáló program első lépése lehet.
Kuka Művek program – gyakori kérdések
Mi az a Kuka Művek program?
A Kuka Művek egy Norvégiában, állami támogatással kifejlesztett környezetvédelmi oktatási program tíz év alatti gyermekek számára. Alapját húsz, egymáshoz kapcsolódó mese adja, amelyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság témáit játékos, könnyen érthető formában dolgozzák fel. A történetek papírszínházzal is előadhatók, és valamennyi meséhez egyedi illusztráció készült.
Mely miskolci óvodákban indul el a program?
A MiReHu Nonprofit Kft. a 2026/2027-es nevelési évben a MIÓVI, azaz a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény valamennyi tagóvodáját támogatja a program eszközeivel. A bevezetés pilot projekt keretében történik, amelynek célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva alapozza meg a környezettudatos gondolkodást, és egyúttal használható módszertani eszközt adjon az óvodapedagógusok kezébe.
Ki hozta létre a programot?
A módszert Tótth-Szamosi Anna, ismertebb nevén Zöld Panna dolgozta ki Norvégiában, állami támogatással. A magyar, miskolci kötődésű, háromgyermekes édesanya célja az volt, hogy a környezetvédelemről ne tananyagként, hanem szerethető és izgalmas történetek formájában beszéljenek a gyermekeknek. A miskolci bevezetéssel a program lényegében hazatér a városba, amelyhez megalkotója kötődik.
Hogyan kapják meg az óvodák a meséket?
Az első hónap meséit a sajtótájékoztatón adták át az intézményeknek. A következő hónapokban a MiReHu hulladékszállító kollégái juttatják majd el személyesen az újabb meséket és a kapcsolódó anyagokat az óvodákba. A havi bontású átadás így egyszerre logisztikai megoldás és szemléletformáló gesztus: a hulladékgyűjtést végző munkatársak közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel.
Mi a papírszínház, és miért használják?
A papírszínház – japán nevén Kamishibai – keretbe helyezett képlapokkal dolgozó mesélési forma, amely a képi és a szóbeli történetmondást együtt mozgatja. Az utóbbi években a magyar óvodapedagógiában is népszerűvé vált, mert jól tartja a kisgyermekek figyelmét. A programban minden meséhez egyedi illusztráció készült, így az előadás önálló, összefüggő élményt ad.
Hivatalos források és hivatkozások:



