Manila városvezetése 2026 januárjában hivatalos közleményben védte meg a szemétszállítási díjak jelentős emelését, hivatkozva a metropoliszban naponta keletkező hulladékmennyiség drasztikus növekedésére és az elszállítási költségek megugrására. Honey Lacuna polgármester és a városi tanács szerint a korábbi díjszabás már nem fedezte az operatív kiadásokat, ami a közegészségügyi szolgáltatások összeomlásával fenyegetett.
A Fülöp-szigetek fővárosa az egyik legsűrűbben lakott terület a világon, ami egyedülálló kihívások elé állítja a köztisztasági szolgáltatókat. A díjemelés élénk politikai vitát váltott ki, de a városvezetés szerint a számok nem hagytak más választást.
Milliárdos költségek és tonnákban mért növekedés
A díjemelés hátterében álló legfontosabb tényező a napi hulladéktermelés volumenének emelkedése. Manila városában a statisztikai adatok a következő képet mutatják:
-
Napi hulladékmennyiség: Manila városa naponta több mint 1100 tonna szilárd hulladékot termel.
-
Éves költségvetés: A szemétszállítási és hulladékkezelési szolgáltatások éves költsége meghaladja az 1,5 milliárd fülöp-szigeteki pesót (PHP).
-
Logisztikai távolság: Mivel a város határain belül nincs engedélyezett lerakó, a hulladékot átlagosan 30-40 kilométeres távolságra, Rizal vagy Bulacan tartományok távoli lerakóhelyeire kell szállítani.
Miért volt szükség az emelésre?
A városi tanács érvelése szerint a szemétszállítási díjakat több mint egy évtizede nem igazították az inflációhoz és az üzemanyagárak növekedéséhez.
-
Üzemanyagköltségek: A nehézgépjárművek üzemeltetési költsége 2024 és 2026 között jelentősen emelkedett.
-
Kapacitásbővítés: A növekvő népsűrűség miatt a városnak több gyűjtőjárművet és személyzetet kell mozgósítania a „nulla hulladék az utcákon” célkitűzés eléréséhez.
-
Szigorodó környezetvédelmi szabályok: A nemzeti szintű környezetvédelmi előírások (RA 9003) szigorúbb elkülönítést és kezelést írnak elő, ami technológiai fejlesztéseket igényelt a város részéről.
A vállalkozások terhei
A 2026-tól életbe lépő új díjszabás kizárólag az üzleti szférára (kereskedelmi és ipari egységek) vonatkozik.
A döntés hátterében álló érvek, amiért a lakossági díjak nem emelkednek:
-
Szociális védőháló: A városvezetés célja, hogy a lakosságot ne terhelje tovább a globális inflációs környezetben.
-
Szennyező fizet elv: A rendelet alapvetése, hogy azok az egységek fizessenek magasabb díjat, amelyek a legnagyobb mennyiségű hulladékot termelik – ezek pedig jellemzően a bevásárlóközpontok, éttermek és ipari létesítmények.
-
Szabályozási jelleg: Míg a vállalkozások esetében „szabályozási díjként” vetik ki az összeget, a lakossági szemétdíj kivetése sokkal bonyolultabb jogi procedúra lenne, amelyet korábban a Legfelsőbb Bíróság is vizsgált más városok (pl. Quezon City) esetében.
A beszedett összegeket a város közvetlenül a hulladékkezelési infrastruktúra modernizálására és a hulladékmentesítési kampányok finanszírozására fordítja.
Hosszú távú cél: A hulladékból energia
A városvezetés hangsúlyozta, hogy a díjemelés csak egy része a megoldásnak. Manila aktívan keresi a partnerséget olyan Waste-to-Energy (hulladékból energia) projektekhez, amelyekkel hosszú távon csökkenthető lenne a külső lerakókra való utaltság. A cél, hogy 2030-ra a város hulladékának legalább 30%-át helyben hasznosítsák újra vagy alakítsák energiává.
Hivatalos források: 
A Manila City Hall (Városháza) és a városi tanács rendeletei, valamint a szemétszállítási tarifák részletes táblázatai az alábbi hivatalos kormányzati oldalakon és csatornákon érhetőek el:
-
Manila Város Hivatalos Honlapja: manila.gov.ph
-
Manila Public Information Office (PIO): facebook.com/ManilaPIO
Image by Ben Kerckx from Pixabay
