hétfő, február 10, 2025
HomeHÍRFOLYAMMegjelent az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Közlönyben is

Megjelent az Alkotmánybíróság határozata a Magyar Közlönyben is

Megjelent egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról szóló alkotmánybírósági döntés, mint alkotmánybírósági határozat a Magyar Közlönyben is.

 

Mint portálunk is beszámolt róla, a  köztársasági elnök  az  Országgyűlés által elfogadott T/13958. számú törvényjavaslat „19. A  hulladékról szóló 2012.  évi CLXXXV.  törvény módosítása” című fejezetének 49.  § (1)  bekezdése, 38.  § (2)  bekezdése és 62.  §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.

 

A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát (49. § (1)), miközben a hulladéktermelők kártalanításról nem gondoskodik. Véleménye szerint ellenkezik az alaptörvénnyel az is, hogy a koncessziós társaságok a törvénymódosítással egyoldalú erőfölényt szereznek (38. § (2)).

 

Mint ugyancsak beszámoltunk róla, az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény 49.  § (1) bekezdése az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. A 38.  § (2)  bekezdés és 62.  § alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításra került.

 

A döntéshez dr. Szabó Marcel, dr. Schanda Balázs és dr. Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek, melyben egyetértenek a döntéssel, de leszögezik, hogy „a  szabályozás egyéb, az  indítványban nem szereplő, és ezáltal az  Alkotmánybíróság által jelen eljárásában nem vizsgált okból is alkotmányossági aggályokat vet fel, melyre az Országgyűlésnek a Törvény újratárgyalása során ugyancsak tekintettel kell lennie.”

 

Dr.  Handó Tünde és dr.  Szívós Mária különvéleményt fűztek az alkotmánybíróság döntéséhez. Ebben a 49. § (1) bekezdés szerinti alaptörvény-ellenesség elutasítását hiányolják. Ebben többek között az szerepel: „A  kifogásolt jogi norma ugyanis nem arról rendelkezik, hogy a  termelési és ipari hulladék tulajdonosa kizárólag az  államnak történő, és ezért külön díj megfizetésével együtt járó átadással rendelkezhet a hulladékról. Másrészt vitatható az az állítás is, hogy a hulladék értéket képvisel, hiszen éppen fordított a  helyzet: a  hulladék általában és többnyire értéktelen, sőt a  hulladék kezelése – a gyűjtése, feldolgozása, ártalmatlanítása, megsemmisítése stb. – tetemes költséggel jár.”

 

Forrás: magyarkozlony.hu

OLVASS TOVÁBB

Kövess minket a Google hírekben is!

spot_img