Megjelent egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról szóló alkotmánybírósági döntés, mint alkotmánybírósági határozat a Magyar Közlönyben is.
Mint portálunk is beszámolt róla, a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott T/13958. számú törvényjavaslat „19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása” című fejezetének 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát (49. § (1)), miközben a hulladéktermelők kártalanításról nem gondoskodik. Véleménye szerint ellenkezik az alaptörvénnyel az is, hogy a koncessziós társaságok a törvénymódosítással egyoldalú erőfölényt szereznek (38. § (2)).
Mint ugyancsak beszámoltunk róla, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény 49. § (1) bekezdése az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. A 38. § (2) bekezdés és 62. § alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány elutasításra került.
A döntéshez dr. Szabó Marcel, dr. Schanda Balázs és dr. Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek, melyben egyetértenek a döntéssel, de leszögezik, hogy „a szabályozás egyéb, az indítványban nem szereplő, és ezáltal az Alkotmánybíróság által jelen eljárásában nem vizsgált okból is alkotmányossági aggályokat vet fel, melyre az Országgyűlésnek a Törvény újratárgyalása során ugyancsak tekintettel kell lennie.”
Dr. Handó Tünde és dr. Szívós Mária különvéleményt fűztek az alkotmánybíróság döntéséhez. Ebben a 49. § (1) bekezdés szerinti alaptörvény-ellenesség elutasítását hiányolják. Ebben többek között az szerepel: „A kifogásolt jogi norma ugyanis nem arról rendelkezik, hogy a termelési és ipari hulladék tulajdonosa kizárólag az államnak történő, és ezért külön díj megfizetésével együtt járó átadással rendelkezhet a hulladékról. Másrészt vitatható az az állítás is, hogy a hulladék értéket képvisel, hiszen éppen fordított a helyzet: a hulladék általában és többnyire értéktelen, sőt a hulladék kezelése – a gyűjtése, feldolgozása, ártalmatlanítása, megsemmisítése stb. – tetemes költséggel jár.”
Forrás: magyarkozlony.hu