New York kiterjeszti a vállalkozásokra a biohulladék-kötelezettséget – vége a méretküszöböknek

New York városa jelentősen kibővíti azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyeknek a szerves biohulladékukat kötelezően el kell terelniük a lerakóktól és az égetőktől. A városi képviselő-testület 2026. június 30-án fogadta el az Int. No. 31-A jelű helyi törvényt, amely a hatályos szabályozás egyik legfontosabb korlátját, a mérethez kötött küszöbértékeket számolja fel. A jogszabály Zohran Mamdani polgármester aláírása nélkül is hatályba lép.

Miről szól pontosan a törvény?

A New York-i közigazgatási kódex 16-306.1. szakasza 2013 óta írja elő az úgynevezett „covered establishment”, vagyis az érintett létesítmények számára a szerves hulladék elkülönített kezelését. A hatályos rendszer eddig szűk körre vonatkozott, és mindenütt méret- vagy férőhelyküszöböt alkalmazott: csak a legalább 25 000 négyzetláb alapterületű élelmiszergyártók, a 20 000 négyzetláb feletti nagykereskedők, a 10 000 négyzetláb feletti élelmiszerboltok vagy a legalább 15 000 fő befogadására alkalmas arénák és stadionok estek a hatálya alá.

Az Int. No. 31-A ezeket a küszöböket lényegében eltörli. A módosítás után az „érintett létesítmény” fogalmába méretmegkötés nélkül beletartozik minden élelmiszergyártó, élelmiszer-nagykereskedő, kiskereskedelmi élelmiszerbolt, aréna és stadion, vendéglátóhely, élelmiszer-előkészítő és catering-vállalkozás. A kör ráadásul új kategóriákkal bővül: bekerülnek az ideiglenes közösségi rendezvények szervezői, a mobil élelmiszer-ellátó bázisok, valamint egy nyitott, rendeletben meghatározható kategóriaként „minden más olyan kereskedelmi létesítmény, amely szerves hulladékká lebontható anyag kezeléséből szerez bevételt”.

A törvény egyúttal néhány régi, bonyolult vagy elavult előírást is kivezet. Eltörli például a szállítók bejelentésére vonatkozó, kirakatba kihelyezendő tábla kötelezettségét, valamint hatályon kívül helyezi a szakasz h) alpontját és a szállodákhoz kötött külön szabályt. A jogalkotó szándéka szerint a cél a rendszer egyszerűsítése: ahogy Jeremy Edwards, a polgármesteri hivatal szóvivője fogalmazott, a törvény „pénzt takarít meg a vállalkozásoknak, miközben megszünteti a zavaros és elavult előírásokat arról, hogy kinek kell megfelelnie és kinek nem”.

Feltételekhez kötött, fokozatos bevezetés

Fontos, hogy a kötelezettség nem lép életbe automatikusan mindenkire. A törvény a városi köztisztasági hivatal (Department of Sanitation, DSNY) biztosára bízza a mérlegelést: neki legalább évente értékelnie kell a kijelölt körzeten belüli feldolgozókapacitást és a szerves hulladék kezelésének árát (komposztálás, aerob vagy anaerob rothasztás révén). Csak akkor jelölheti ki rendeletben az érintett létesítményeket, ha megállapítja, hogy elegendő kapacitás áll rendelkezésre, és annak ára versenyképes a lerakóban vagy égetőben történő ártalmatlanítás költségével. A kijelölt létesítményeknek ezután legkésőbb hat hónappal a kijelölés után kell megfelelniük.

A törvény ugyanakkor konkrét menetrendet is szab: a biztosnak 2026. december 1-jéig további érintett létesítményeket kell kijelölnie, és az így kijelölt vállalkozásoknak 2027. június 1-jétől – vagy az adott kereskedelmi hulladékkörzet végleges bevezetésének napjától, amelyik később van – kell teljesíteniük a követelményeket.

Maga a helyi törvény a júniusi elfogadást követő 30 nappal válik joggá, majd további 120 nap múlva lép hatályba. DSNY-biztos Gregory Anderson a testületi meghallgatáson támogatásáról biztosította a javaslatot, és jelezte, hogy szeretne megfelelni a határidőnek.

Mit kell tenniük az érintett cégeknek?

A kijelölt létesítményeknek háromféle megoldás közül kell választaniuk a szerves hulladékukra: gondoskodhatnak arról, hogy egy engedélyes magánszállító gyűjtse be komposztálásra vagy rothasztásra, saját maguk is elszállíthatják a hulladékot egy feldolgozóba (megfelelő regisztráció birtokában), vagy helyben, zárt rendszerű komposztálással, illetve rothasztással kezelhetik. Emellett külön gyűjtőedényeket kell biztosítaniuk minden olyan helyen, ahol szerves hulladék keletkezik, és ki kell helyezniük a helyes szétválogatásra vonatkozó tájékoztatást.

Új elemként a szerves hulladék gyűjtését végző szállítóknak (a kereskedelmi hulladékkörzet-rendszer nyerteseinek) tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat a felesleges, még fogyasztható élelmiszer adományozásának lehetőségeiről. A törvény a „szerves hulladék” fogalmából egyébként kifejezetten kiveszi a harmadik félnek adományozott, a gazdáknak takarmányként eladott, illetve a feldolgozócégeknek átadott hús-melléktermékeket – így a szabályozás az élelmiszer-megmentést is ösztönzi.

A tágabb kép: kapacitás a szűk keresztmetszet

A New York-i lépés nem előzmény nélküli. New York állam 2024-ben – Kathy Hochul kormányzó aláírásával – már törvénybe iktatta a nagy termelőkre vonatkozó kötelezettséget: a heti egy tonnát meghaladó mennyiséget termelő cégek idén januártól, a heti fél tonnát meghaladók pedig 2028 januárjától esnek a hatálya alá, és az érintetteknek adományozniuk kell a fogyasztható élelmiszert, illetve újra kell hasznosítaniuk a hulladékot, ha 25 mérföldön belül van szervesanyag-feldolgozó.

Maga New York városa is régóta keresi az elterelés ösztönzésének módjait: a lakosságnak 2025. április 1-je óta kötelező elkülönítenie a szerves hulladékot, de a házhoz menő gyűjtés lefedettsége alacsony maradt. A mostani vita valódi tétje ezért nem is a kötelezettség kimondása, hanem a feldolgozókapacitás. Nem véletlen, hogy a szabályozás a biztos kapacitás- és árértékeléséhez köti a kötelezettség kiterjesztését. A testület emellett 5,2 millió dollárra emelte a közösségi komposztprogram támogatását (olyan partnereket finanszírozva, mint a Big Reuse, a BK Rot és az Earth Matter), és nagyjából 1 millió dollárt biztosított a botanikus kertek hasonló tevékenységére.

Párhuzamosan fut egy másik, vitatottabb javaslat (Int. 369), amely kerületenként évi 180 000 tonna komposztálókapacitás létesítését írná elő. Ezt Anderson biztos egyelőre „kivitelezhetetlennek” nevezte, bár jelezte, kész együttműködni a testülettel a kapacitás bővítésében.

A környezetvédő szervezetek üdvözölték az elfogadást. Eric Goldstein, a Natural Resources Defense Council New York-i környezetvédelmi igazgatója szerint a törvény „bezár egy kiskaput, amely eddig lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű élelmiszer-hulladékot és zöldhulladékot termelő vállalkozások a problémás lerakókba és égetőkbe dobják a szemetüket”. Hozzátette: „az okos vállalkozások pénzt takarítanak meg, mert a kész komposztnak valós piaci értéke van, a városi szabályok pedig alacsonyabb díjat írnak elő a komposztálható anyag elszállítására, mint a szokásos szemétére.” Shaun Abreu, a testület többségi vezetője és a javaslat fő előterjesztője szerint a törvény „jó a környezetnek és jó a pénztárcának is”.

Mit üzen ez itthon?

Bár New York a maga sajátos rendszerében mozog, a fő logika ismerős lehet az európai és a magyar szakemberek számára. Az EU hulladék-keretirányelvének 22. cikke értelmében a szerves hulladék elkülönített gyűjtése 2023. december 31-e óta kötelező az egész Unióban – vagyis nálunk is az elkülönítés az alapelvárás, nem a lehetőség. Magyarországon a 2023-ban indult koncessziós hulladékgazdálkodási modell keretében épül ki fokozatosan a lakossági és intézményi biohulladék-gyűjtés infrastruktúrája.

A New York-i eset legfőbb tanulsága, hogy a kötelezettség önmagában kevés: a városi jogalkotó a szabály élesítését kifejezetten a rendelkezésre álló, versenyképes árú feldolgozókapacitáshoz kötötte. Ez a magyar helyzetre is érvényes – a komposztáló- és biogázüzemi kapacitás, valamint a keletkező komposzt piacának fejlesztése nélkül a legszigorúbb elkülönítési előírás is nehezen válik valódi elteréssé. A másik átvehető gondolat a rendszer egyszerűsítése és a hulladékhierarchia felső fokának, az élelmiszer-megmentésnek a beépítése: New York a szállítókra bízza, hogy tájékoztassák a cégeket az adományozásról, és a szabályozásból is kiveszi az adományozott élelmiszert – ez a fajta ösztönzés itthon is megfontolandó irány.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

• Facilities Dive / Waste Dive – New York City to expand businesses subject to organic waste requirements (2026. július 10.);
• Int. No. 31-A helyi törvény szövege (NYC Council);
• Európai Bizottság – A hulladék-keretirányelv végrehajtása.