Az Európai Unió 2025-ben is nettó importőr maradt az újrahasznosítható nyersanyagok tekintetében az Eurostat legfrissebb adatai alapján. A behozatal és a kivitel közötti különbség elérte a 13,5 millió tonnát, ami jelentős, 7,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az európai statisztikai hivatal hivatalos jelentése szerint a kereskedelemben továbbra is a fémek és a szerves anyagok dominálnak, míg a legfontosabb partnerországok között Törökország és Brazília emelkedik ki.
A nettó import alakulása és történelmi kontextusa
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU 2025-ben összesen 49,7 millió tonna újrahasznosítható nyersanyagot importált a nem EU-s országokból, miközben 36,2 millió tonnát exportált ugyanebbe a relációba. Ennek eredményeként a két érték közötti különbség, vagyis a nettó import volumene 13,5 millió tonnát tett ki.
Ez a 13,5 millió tonnás különbség megközelítőleg 1 millió tonnás, azaz 7,8 százalékos növekedést jelent a 2024-ben mért adatokhoz viszonyítva. Az adatbázis rámutat, hogy az Európai Unió az adatsorok 2005-ös kezdete óta folyamatosan nettó importőrnek számít az újrahasznosítható nyersanyagok piacán. Az elmúlt két évtized során a legalacsonyabb nettó importvolument nem is olyan régen, 2023-ban regisztrálták, amikor ez az érték mindössze 1,07 millió tonna volt.
Bár a legutóbbi, 2024-ről 2025-re történő növekedés figyelemre méltó, a jelentés hangsúlyozza, hogy a 2025-ös különbség még mindig 35,6 százalékkal elmarad a történelmi csúcsponttól. A behozatal és a kivitel volumene közötti eddigi legnagyobb szakadékot 2006-ban jegyezték fel, amikor a nettó import elérte a 21 millió tonnát.
Exportpiac: A fémek és a papír az élen
A 2025-ös exportadatok részletes bontása alapján az Európai Unió kivitelében a fémek játszották a legfontosabb szerepet. Az EU összesen 18,9 millió tonna fémet exportált, ami az összes újrahasznosítható nyersanyag-export több mint felét, egészen pontosan 52,1 százalékát tette ki.
A fémeket a papír és karton kategória követte a második helyen: ebből a nyersanyagcsoportból 6,0 millió tonnát exportáltak, ami a teljes kivitel 16,5 százalékát adta. A harmadik legjelentősebb exportcikknek a szerves anyagok bizonyultak 4,4 millió tonnával, ami 12,0 százalékos részesedést jelentett az EU teljes exportpiacán.
Importpiac: A szerves anyagok túlsúlya
Ami az Európai Unió importját illeti, a szerkezeti eloszlás jelentősen eltér az exportétól. A behozatal esetében a legnagyobb kategóriát a szerves anyagok alkották. Ebből a nyersanyagcsoportból 2025-ben 30,0 millió tonna érkezett az EU-ba, ami az összes újrahasznosítható nyersanyag-import rendkívül magas, 60,3 százalékos hányadát jelentette.
A szerves anyagokat a behozatal terén az ásványi anyagok követték 8,3 millió tonnával, ami 16,7 százalékos részesedést tett ki. A harmadik helyen a fémek álltak: ebből 6,3 millió tonnát importált az Unió, ami a teljes behozatal 12,7 százalékát adta.
Különbség a hulladékok és a melléktermékek között
Az Eurostat elemzése módszertani és piaci különbségre is rámutat az újrahasznosítható nyersanyagok és a hulladékkereskedelem adatainak összehasonlításakor. Míg a fémeket és a papírt, illetve kartont szinte kizárólag hulladékként értékesítik, addig a szerves anyagok egy teljesen más mintázatot követnek: ezek elsősorban melléktermékekből állnak.
A statisztikák rávilágítanak, hogy a szerves anyagok kereskedelmének csupán egy elhanyagolható töredékét teszi ki a hulladék. Az exportált szerves anyagoknak mindössze 1,8 százaléka, míg az importált szerves anyagoknak is csupán 3,2 százaléka minősül hulladéknak. A szerves anyagok (növényi és állati eredetű termékek, például erdészeti vagy élelmiszer-előkészítésből származó hulladékok, zsírok) jelentős részét olajokká dolgozzák fel, amelyeket a gépkenéstől kezdve a gyógyszer-, kozmetikai-, szappan- és vegyiparon át széles körben felhasználnak.
Fő kereskedelmi partnerek: Törökország és Brazília
A 2025-ös év során az EU újrahasznosítható nyersanyag-exportjának első számú célállomása Törökország volt, ahová 12,8 millió tonna anyagot szállítottak. A második legfontosabb exportpiac India volt 3,9 millió tonnával, amelyet az Egyesült Királyság (3,4 millió tonna) és Egyiptom (1,9 millió tonna) követett, valamint Norvégia és Svájc is felkerült a listára, fejenként 1,5 millió tonnás exportvolumennel.
Az EU újrahasznosítható nyersanyag-behozatala 2025-ben túlnyomórészt Brazíliából származott, ahonnan 11,2 millió tonna érkezett. A második legfőbb importforrás Argentína volt 8,7 millió tonnával. Őket követte az Egyesült Királyság 4,4 millió tonnával, Ukrajna 4,0 millió tonnával, végül pedig az Egyesült Államok, ahonnan 2,4 millió tonna nyersanyagot importáltak.
Módszertani háttér
Az „újrahasznosítható nyersanyagok” köre magában foglalja a hulladék és fémhulladék újrahasznosítható részét, valamint az egyéb másodlagos nyersanyagokat (melléktermékeket), amelyeket visszavezetnek a gazdaságba. Ezek mérése az áruk nemzetközi kereskedelmére vonatkozó statisztikákban használt Kombinált Nómenklatúra vonatkozó termékkódjai alapján történik. Fontos kiemelni, hogy a hulladékkereskedelmi adatok egy külön adatkészleten alapulnak, amely tartalmazza az újrahasznosítható és nem újrahasznosítható hulladékokat is, de a melléktermékeket nem.
Hivatalos források és hivatkozások: 