Magyarországon 2012-ben egy év alatt 5 785 069 422 kg hulladék termelődött. És habár a statisztika a lakossággal egybevont összmennyiségre vonatkozik, az arányok magukért beszélnek: míg a lakossági hulladék 30 százalékot képvisel, addig jóval jelentősebb, 70 százaléknyi az ipar számlájára írható.
– A cégek nagy része fontosnak tartja, hogy figyeljen a hulladékhasznosításra, általános tapasztalat szerint a kisebb és a nagyobb vállalatok egyaránt környezettudatosan próbálnak eljárni. A kulcs az, hogy ehhez megkapják a megfelelő szakmai segítséget – mondja Vass Zoltán, a többek között hulladékkezeléssel foglalkozó Éltex Kft. igazgatója. A tapasztalatok szerint a cégek a náluk termelődő hulladékok 75 százalékát hasznosítják valamilyen módon. Azonban még mindig vannak olyan vállalatok, ahol a hulladéklerakókat működtető multinacionális szolgáltató által kitett óriási konténerben helyezik el az összes hulladékot, és még fizetnek is érte, hogy elszállítsák azt.
Ennél jobb eset, amikor van némi szelektálás, ami azt jelenti, hogy a hasznosító cégek csupán a hulladéktorta 20-30 százalékát kitevő, számukra értékes anyaggal foglalkoznak. A hazai termelőcégek esetében egyelőre százalékról nem, csak ezrelékről beszélhetünk, amikor a nulla lerakás arányait tekintjük. Az Éltex partnereinek azonban már több mint a fele dicsekedhet azzal, hogy elkerülte a hulladéklerakással történő ártalmatlanítását.
Hulladékból érték – mégis hogyan?
Azok a cégek, amelyek szeretnének magasabb fokozatra kapcsolni, és nem fizetni akarnak a hulladék elszállításért, hanem keresni akarnak azon, először helyszíni bejárást biztosítanak a szakembereknek, majd átadják a kiindulási alapot jelentő hulladéklistájukat, amely a múltban keletkezett anyagaikat tartalmazza. Egy általános gyárbejárás során kiderül, aktuálisan milyen hulladékkezelő rendszer működik, szorul-e az fejlesztésre, és ha igen, mire lesz szükség a későbbiekben.
A rendszer megismerését követően a hasznosító cég kidolgozza innovatív megoldási javaslatait, kihelyezi a szükséges hulladékgyűjtőket, tehát felépíti a használni kívánt rendszert. Az üzemek dolgozói számára speciális tréningeket, oktatást és akár vetélkedőket tartanak; ezzel is erősítve a környezettudatos gondolkodást. A gyárban a legnagyobb alapossággal szortírozzák a megfelelő gyűjtőbe a hulladékot. Ez azonban még csak a folyamat kezdete, minden termelőüzem számára speciálisan, egyedileg kerül kialakításra a legalkalmasabb technológia.
– Abban hiszünk, hogy már a szállításnak is a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Nem mindegy, hogy levegő van a papírban, és azt szállítjuk el, vagy kihelyezünk egy speciális tömörítőgépet. Ez mindkét félnek gazdaságosabb, és nem utolsósorban a környezetnek is jobb – mondja Vermes Péter, az Éltex társtulajdonos-igazgatója. A gyárakból kikerülő hulladék útja aztán más és más helyekre vezet.
Üzemi hulladékból új üzemcsarnok
– Jó példa a kreatív hulladékfelhasználásra, amikor egyik partnerünknek javasoltuk, hogy épülő üzemcsarnokához használja annak a cementgyárnak a cementjét, amely az ő hulladékát hasznosítja. Partnerünk üdvözölte és alkalmazta az ötletet, így megvalósulhatott a „closed loop” hulladékkezelés, vagyis bebizonyosodott, hogy lehet egy gyár hulladékából termék, majd abból újra gyártócsarnok – szemlélteti Vass Zoltán mekkora – ráadásul pénzbeli befektetést nem igénylő – lehetőségeket rejt a hazai gyártócégeknek a korszerű hulladékhasznosítási technológia.
A cikk eredetiben itt olvasható: http://www.gyartastrend.hu
