KezdőlapHÍRFOLYAMPET Kupa 2026: rekordmennyiségű, 18,9 tonna hulladék a Bodrog és a Tisza...

PET Kupa 2026: rekordmennyiségű, 18,9 tonna hulladék a Bodrog és a Tisza árteréből

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

Jelölj meg minket preferált forrásként

Rekorddal zárult a PET Kupa 2026 versenyszezonja: a VII. Bodrogi–XIV. Tiszai PET Kupán összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét a résztvevők. Az összevont versenyt a PET Kupa Egyesület augusztus 15. és 23. között rendezte meg az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon, 12 csapat részvételével – közölték a szervezők az MTI-vel.

A szám önmagában is figyelemre méltó, a kontextusa azonban ennél is beszédesebb.

Kevesebb csapat, több hulladék

A mostani mennyiség meghaladta a 2024-ben, ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot. Akkor viszont 15 csapat dolgozott az ártéren, idén pedig csak 12 – vagyis a mezőny kisebb lett, a begyűjtött mennyiség mégis nőtt.

Ez a különbség két dolgot jelezhet: egyrészt a csapatok hatékonyabbá váltak, másrészt a terület továbbra is bőven kínál gyűjtenivalót. A szervezők szerint mindkettő igaz. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és a maguk kialakította gyűjtési technikákra támaszkodhattak – ez a rutin a nehezen megközelíthető ártéri szakaszokon komoly előny.

Honnan került elő a 18,9 tonna?

A hulladék nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a két folyó között. A Bodrog Olaszliszka–Szegi–Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna gyűlt össze. A Tiszán, Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során újabb 9 tonna került elő az ártéri területekről.

A szervezők beszámolója szerint a két folyó hulladékösszetétele eltért egymástól: a Bodrogon lényegesen több üveg került elő, a Tiszán viszont magasabb volt a megtelt zsákok száma. Ez a különbség a gyűjtési logisztika szempontjából nem mellékes – az üveg súlyban sokat nyom, de a szállítási és válogatási igénye egészen más, mint a könnyű, nagy térfogatú műanyagé.

Árhullám nélkül is telt az ártér

A rekord egyik legfontosabb tanulsága, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám. A hulladék tehát nem egy friss árvíz „szállítmánya” volt: a csapatok az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak.

Ez ellentmond annak a gyakori feltételezésnek, hogy a folyami hulladék elsősorban aktuális, felülről érkező terhelés. A valóság ennél kellemetlenebb: az ártér raktároz. A nagyvízi mederben és az ártéri erdőkben a hulladék évekre, évtizedekre megül a bokrok tövében, uszadékfák közé szorulva, iszapba temetve – és csak akkor kerül elő, ha valaki fizikailag odamegy érte. A begyűjtött mennyiség növekedése ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy több hulladék érkezik; azt is jelentheti, hogy a korábban elérhetetlen készletekbe sikerült belenyúlni.

Hulladékgazdálkodási szempontból ez fontos különbségtétel. A friss terhelés csökkentése megelőzési kérdés – csomagolási szabályozás, visszaváltási rendszer, lakossági szolgáltatás minősége. A felhalmozott készlet felszámolása viszont kármentesítési feladat, amelyre a hazai hulladékgazdálkodási rendszernek jelenleg nincs önálló, rendszerszintű eszköze. Jelenleg ezt a munkát nagyrészt civil szervezetek és önkéntesek végzik el.

A szezon mérlege: 36,4 tonna, 6952 zsák

A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, 6952 zsákban. Az augusztusi összevont futam ennek több mint a felét adta.

A zsákszám azért érdekes adat, mert a tömegnél pontosabban mutatja a valódi munkamennyiséget. Csaknem hétezer zsákot kellett megtölteni, kihordani a nehezen járható ártérből, majd hajóra vagy járműre rakni – ez a logisztikai teljesítmény a 36,4 tonnás számnál jóval kevésbé látszik, pedig az akció költségének és erőforrásigényének a nagy részét ez adja.

A PET Kupa mozgalom 2013 óta működik, célja a Tisza és mellékfolyóinak megtisztítása. A szervezet korábbi közlései szerint a Magyarországon összegyűjtött mennyiség meghaladja a 452 tonnát, és a folyami hulladék mintegy 60 százalékát sikerül körforgásban tartaniuk. A feldolgozás egyik központja a kiskörei Folyómentő Központ, ahol a KÖTIVIZIG-gel együttműködve zajlik a válogatás, bálázás, azaz az újrahasznosításra való előkészítés.

PETiX és egy kenu tiszai műanyagból

Az idei összevont versenyen mutatkozott be a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. Egy gyűjtőhajó a folyótisztításban nem látványelem: az ártérből kihordott zsákok elszállítása jellemzően szűk keresztmetszet, mert a partszakaszok gyakran közúton megközelíthetetlenek.

A rendezvényen részt vett egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő. Ez az eszköz a PET Kupa kommunikációjának lényegét sűríti egyetlen tárgyba: a folyóból kiszedett hulladék nem eltűnik, hanem anyaggá válik – méghozzá olyan anyaggá, amellyel vissza lehet menni ugyanarra a folyóra.

Amit a rekord a hulladékgazdálkodásról elárul

A 18,9 tonnás eredmény kettős olvasatú. Sikerként nézve: egy jól szervezett, tapasztalt önkéntes mezőny kilenc nap alatt annyi hulladékot mozgatott meg, amennyit egy kisebb település lakossága hetek alatt termel. Kudarcként nézve: tizennégy évnyi tiszai és hét évnyi bodrogi munka után az ártér még mindig ennyit ad ki magából.

Néhány kérdés, amelyre a következő szezonok adatai adhatnak választ:

  • Elválasztható-e mérhetően a „friss” és a „régi” hulladék aránya? Ha a gyűjtés túlnyomórészt évtizedes készletet mozgat, akkor a mennyiség növekedése önmagában nem romló helyzetet jelez.
  • Megjelenik-e a nagyvízi mederben felhalmozódott hulladék felszámolása önálló, finanszírozott feladatként, vagy marad civil hatáskörben?

A PET Kupa érdeme, hogy ezekre a kérdésekre nem csak felvetésként mutat rá, hanem adatot is termel hozzájuk – zsákszámmal, tonnában, folyószakaszra bontva. Az ártéri hulladék mennyiségéről Magyarországon ma jórészt ebből a forrásból tudunk bármit is.


PET Kupa 2026 – gyakori kérdések

Mennyi hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen?

A VII. Bodrogi–XIV. Tiszai PET Kupán összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét a résztvevők. Ebből 9,9 tonna a Bodrog Olaszliszka–Szegi–Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszáról, további 9 tonna pedig a Tisza Tokaj és Tiszaladány közötti, valamint az azt követő szakaszainak árteréről került elő.

Miért rekord a 18,9 tonna?

A mennyiség meghaladta a 2024-ben, ugyanezen az Olaszliszka–Tiszalök útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi csúcsot. A különbség azért jelentős, mert 2024-ben 15 csapat dolgozott az ártéren, idén viszont csak 12. Kevesebb résztvevő gyűjtött több hulladékot, ami egyszerre utal a csapatok rutinjára és a terület továbbra is jelentős szennyezettségére.

Honnan származik az ártérben talált hulladék?

Idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, a csapatok mégis nagy mennyiséget találtak – köztük az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot. Ez azt jelzi, hogy a folyó árterében nem csak a friss, felülről érkező terhelés jelenik meg: a nagyvízi meder évekre, évtizedekre raktározza a beszorult, iszapba temetett hulladékot.

Mennyi hulladékot gyűjtött a PET Kupa 2026-os szezonjában?

A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, 6952 zsákban. Az augusztusi összevont bodrogi-tiszai futam ennek több mint a felét adta. A zsákszám a tömegnél pontosabban mutatja a tényleges munkamennyiséget, hiszen minden zsákot kézzel kell kihordani az ártérből.

Mi az a PETiX?

A PETiX a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, amely az idei összevont versenyen mutatkozott be. A zsákok begyűjtésében és a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A gyűjtőhajónak gyakorlati jelentősége van: az ártérből kihordott zsákok elszállítása jellemzően szűk keresztmetszet, mert a partszakaszok gyakran közúton megközelíthetetlenek.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 mti

Ladányi Roland
Ladányi Rolandhttp://envilove.hu
Ladányi Roland környezetvédelmi szakember és hulladékgazdálkodási szakértő, aki elkötelezett híve a fenntarthatóságnak és a körforgásos gazdaság népszerűsítésének. Szakmai tevékenységének központi eleme a dontwasteit.hu platform, ahol naprakész hírekkel, elemzésekkel és gyakorlati megoldásokkal segíti a környezettudatosabb szemléletformálást. Munkája során a hulladékcsökkentés és az erőforrások hatékony felhasználása mellett köteleződött el, összekötve a szakmai precizitást a közérthető tájékoztatással.
OLVASS TOVÁBB
Médiatámogató a dontwasteit.huspot_img