Nigéria szembesül a világ egyik legsúlyosabb hulladékgazdálkodási és higiéniai válságával. Az országban évente több millió tonna műanyag szemét keletkezik, miközben a lakosság jelentős része nem fér hozzá alapvető szanitációs létesítményekhez. Enugu állam azonban egy úttörő megoldással állt elő: a kiselejtezett PET-palackokat építőanyaggá alakítják, hogy modern, tartós és környezetbarát mosdókat hozzanak létre a helyi közösségek számára. Ez a „szemétből kincset” megközelítés nemcsak a környezetet tisztítja meg, hanem a közegészségügyi mutatókat is javítja.
Nigéria hulladékhelyzete az elmúlt években kritikus szintet ért el. A legfrissebb adatok szerint az ország évente megközelítőleg 32 millió tonna szilárd hulladékot termel, amelyből legalább 2,5 millió tonna kizárólag műanyag. Ennek a hatalmas mennyiségnek csupán töredékét hasznosítják újra; a többi a vízelvezető csatornákban, folyókban vagy illegális lerakókban végzi, súlyos áradásokat és betegségeket okozva.
Válsághelyzet: A műanyag szemét és a nyílt defecálás kettős szorításában
A hulladékprobléma mellett Nigéria egy másik égető gonddal is küzd: az ország jelenleg a világ egyik vezető állama a nyílt defecálás (open defecation) tekintetében. Megfelelő illemhelyek hiányában milliók kényszerülnek a szabadban elvégezni szükségleteiket, ami a kolera és más fertőző betegségek melegágya.
Enugu államban a kormány és a délkeleti-dél-déli szakemberek szövetsége (South-East South-South Professionals – SESSP) felismerte, hogy a két probléma egymás megoldása lehet. A „Palackból illemhelyet” projekt célja, hogy a városok utcáiról összegyűjtött műanyag palackokat felhasználva építsenek tartós szanitációs blokkokat iskolák és vidéki közösségek számára.
Technológiai innováció: Palackok mint „ökö-téglák”
A palackból épített mosdók technológiája egyszerű, mégis rendkívül hatékony. A folyamat a következő lépésekből áll:
-
Gyűjtés és válogatás: A helyi fiatalok és önkéntesek összegyűjtik a használt PET-palackokat a szeméttelepekről és az utcákról.
-
Töltés: Minden egyes palackot száraz homokkal vagy tömörített földdel töltenek meg. Ezzel a módszerrel a palack olyan keménnyé válik, mint egy hagyományos égetett tégla.
-
Építés: A megtöltött palackokat vízszintesen fektetik egymásra, majd cementtel vagy sárral rögzítik őket.
A szakértők szerint egy ilyen „palackfal” akár 18-szor erősebb is lehet a hagyományos téglafalnál, ráadásul golyóálló, tűzálló és kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik. Egy átlagos méretű mosdóblokk felépítéséhez több ezer palackot használnak fel, amelyeket egyébként elégetnének vagy a természetben hagynának.
Mennyiségi adatok és környezeti hatás
Az Enugu Állami Hulladékgazdálkodási Hatóság (ESWAMA) adatai alapján a projekt közvetlen hatása már rövid távon is érzékelhető.
-
Hulladékcsökkentés: Egyetlen iskolai mosdóblokk megépítésekor körülbelül 10 000 – 15 000 darab műanyag palackot vonnak ki a környezetből.
-
Költséghatékonyság: Az eljárás körülbelül 30-40%-kal olcsóbb, mint a hagyományos betonból és téglából történő építkezés, mivel az alapanyag (a szemét) ingyen áll rendelkezésre.
-
Foglalkoztatás: A projekt eddig több száz helyi fiatalnak biztosított munkát a gyűjtési, töltési és építési fázisokban.
Kormányzati szerepvállalás és a jövő kilátásai
Dr. Sam Ogbu-Nwobodo, az ESWAMA vezérigazgatója szerint a projekt nem csupán az építkezésről szól, hanem a szemléletformálásról is. A kormány célja, hogy Enugu legyen az első olyan állam Nigériában, amely teljesen felszámolja a nyílt defecálást, miközben modernizálja a hulladékfeldolgozást.
A „Trash to Toilets” kezdeményezés részeként az állam több pontján gyűjtőpontokat hoztak létre, ahol a lakosok készpénzre vagy élelmiszerre válthatják be az összegyűjtött palackokat. Ez a modell ösztönzi a szelektív gyűjtést és csökkenti a csatornák eldugulásának esélyét, ami korábban rendszeres árvizeket okozott Enugu városában.
Összegzés
A nigériai palackmosdók példája bizonyítja, hogy a fenntartható fejlődés nem feltétlenül igényel drága importtechnológiát. A helyi erőforrások – jelen esetben a hulladék – intelligens felhasználásával egyszerre javítható a közegészségügy és védhető meg a környezet. Amennyiben a modellt sikerül országos szintre emelni, Nigéria nemcsak a műanyagválságot kezelheti, hanem esélyt kap arra is, hogy végleg maga mögött hagyja a szanitációs elmaradottságot.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti hírforrás (The Sun Nigeria): From trash to toilets: How plastic bottles are powering climate action in Enugu
-
Enugu State Waste Management Authority (ESWAMA) hivatalos oldala: https://eswama.en.gov.ng/
