Home HÍRFOLYAM Városi „hulladékföld” mint erőforrás: A müncheni kutatók forradalmasítják az építési törmelék újrahasznosítását

Városi „hulladékföld” mint erőforrás: A müncheni kutatók forradalmasítják az építési törmelék újrahasznosítását

hulladék
Évente több millió tonna földet szállítanak el az építkezésekről hulladéklerakókba, miközben a városi parkokhoz és zöldfelületekhez vidékről hoznak termőföldet. A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) szakértői bebizonyították, hogy ez a kettősség megszüntethető: a kitermelt talaj szerves hulladékkal dúsítva értékes „Technosollá” alakítható, amely nemcsak a növények számára ideális, de a klímaváltozás hatásait is enyhíti.

A városiasodás egyik legsúlyosabb, mégis gyakran láthatatlan környezeti terhe az építkezések során kitermelt talaj kezelése. Az Európai Unióban a hulladék összetételének mintegy 25%-át teszi ki az építési és bontási törmelék, amelynek jelentős része egyszerű föld. Németországban ez a mennyiség évente eléri a 130 millió tonnát. Ezt a hatalmas tömeget jelenleg többnyire távoli lerakókba szállítják, ami jelentős CO₂-kibocsátással és logisztikai költségekkel jár.

A megoldás: Technosolok és a körforgásos gazdaság

A Wolfgang Weisser professzor (TUM Terresztrikus Ökológia Tanszék) és Ingrid Kögel-Knabner professzor (Talajtani Tanszék) vezette kutatócsoport alternatívát kínál a pazarló gyakorlattal szemben. Megoldásuk a „mesterséges talajok” (Constructed Soils vagy Technosols) létrehozása, ahol az építkezésekről származó, gyakran tápanyagszegény altalajt városi szerves hulladékkal keverik össze.

A kutatók hat különböző talajkeveréket vizsgáltak meg, amelyek alapját a Münchenből és Augsburgból származó kitermelt föld adta. Ezt olyan anyagokkal dúsították, mint:

  • Zöldhulladék-komposzt: Városi parkokból és kertekből származó növényi maradványok.

  • Biochar és fermentációs maradványok: Biogáztermelésből származó melléktermékek, amelyek korábban szintén a hulladékáramba kerültek.

Tudományos eredmények: Négyszeres nitrogéntartalom

A tanulmány során elvégzett laboratóriumi és terepi kísérletek (például 24 nagyméretű liziméter alkalmazásával) megdöbbentő hatékonyságot mutattak. A megfelelően összeállított mesterséges talajok funkcionalitása több mutatóban is felülmúlta a természetes talajokét:

  1. Termékenység: A szerves anyagok hozzáadásával a talajok nitrogéntartalma akár a négyszeresére nőtt a kiindulási anyaghoz képest.

  2. Szén-dioxid megkötés: Ezek a talajok képesek aktívan tárolni a légköri szén-dioxidot, így közvetlenül hozzájárulnak a városok karbonlábnyomának csökkentéséhez.

  3. Vízgazdálkodás: A Technosolok kiváló víztartó képességgel rendelkeznek. Ez kritikus fontosságú a „szivacs-város” (Sponge City) koncepció szempontjából, mivel segít megelőzni az árvizeket, aszály idején pedig a párolgás útján hűti a városi levegőt.

„A talaj és a hulladéktermékek újrafelhasználása igazi win-win szituáció: tehermentesítjük a lerakókat, és közben alapot teremtünk a változatos városi ökoszisztémák számára” – magyarázza Lauren Porter, a tanulmány első szerzője.

Pilot projekt: A müncheni Bayern-kaszárnya esete

A kutatás nem csupán elméleti. Münchenben, a korábbi Bayern-kaszárnya területén (Neufreimann városnegyed) már a gyakorlatban is alkalmazzák az eljárást. A projekt keretében mintegy 200 000 tonna kitermelt földet és feldolgozott bontási törmeléket hasznosítanak újra helyben, növényi szubsztrátumként.

Ez a megközelítés drasztikusan csökkenti a teherautó-forgalmat: nem kell elszállítani a földet a városból, és nem kell helyette újat hozni. Csak ebben a projektben több mint 14 000 köbméternyi talajt mentettek meg a lerakótól, jelentősen csökkentve a beruházás költségeit és környezeti terhelését.

Jövőkép: Zéró nettó talajfoglalás

Az EU Talajstratégiája célul tűzte ki, hogy 2050-re elérjék a zéró nettó talajfoglalást (land take). A TUM kutatói szerint a mesterséges talajok kulcsszerepet játszanak ebben: ahelyett, hogy új mezőgazdasági területeket vonnánk be a városépítésbe a parkok miatt, a városi hulladékot kell „feljavítani”.

Az eredmények lehetővé teszik a tervezők számára, hogy a talaj tulajdonságait a felhasználás céljához igazítsák. Ha egy út menti sávba szánják, a szennyezőanyag-megkötő képességet erősítik, míg a közösségi kertekben a termékenységet helyezik előtérbe.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

 

Image by Juairia Islam Shefa from Pixabay

Previous articleKötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete
Next articleMűanyag-invázió Buenos Aires strandjain

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Helló! Miben segíthetek ma?