Az ENSZ által Törökország kezdeményezésére 2023-ban elindított, és immár negyedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Hulladékmentes Nap (International Zero Waste Day) alkalmából fókuszba kerültek az európai hulladékgazdálkodási adatok. Bár az Európai Unió célkitűzései szerint 2035-re a hulladék több mint 65 százalékát újra kell hasznosítani, és a hulladéklerakókba kerülő szemét arányát 10 százalékra kell csökkenteni, a Balkán-félsziget országai között drámai különbségek mutatkoznak. A BTA (Bolgár Távirati Iroda) átfogó, a legfrissebb (jellemzően 2022-es és 2023-as) Eurostat- és nemzeti statisztikákra épülő elemzése megmutatja, melyik állam hol tart a fenntarthatósági célok elérésében.
Nemzetközi célok és a kiábrándító európai statisztikák
A 2023-as Eurostat-adatok szerint az EU átlagos újrahasznosítási aránya 47,9 százalék volt az összes hulladék tekintetében. Európában az abszolút éllovas Németország (68,7%), őt követi Ausztria (62,8%) és Szlovénia (59,8%).
Ami a csomagolási hulladékokat illeti, az EU-ban átlagosan évente 177,8 kilogramm csomagolási hulladék jut egy főre, amelyből 35,3 kilogramm műanyag. Az uniós csomagolási újrahasznosítási átlag a 2022-es 65,3 százalékról 2023-ra 67,5 százalékra nőtt. Az EU hét országa (Belgium, Hollandia, Olaszország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Spanyolország és Szlovénia) már most teljesítette a 2030-ra előírt, minimum 70 százalékos csomagolás-újrahasznosítási célt. Ebből a hetes élmezőnyből a balkáni régiót kizárólag Szlovénia képviseli.
Szlovénia: A régió abszolút bajnoka
A félsziget egyetlen igazán sikeres országa Szlovénia, amely az alábbi 2023-as mutatókkal rendelkezik:
-
Újrahasznosított hulladék (összes): 59,8%
-
Újrahasznosított csomagolási hulladék: 73,6%
-
Újrahasznosított műanyag csomagolás: 51,5%
Az ország sikerének titka a „háztól házig” rendszerben működő szelektív gyűjtés, ahol a háztartásoknál kötelező különválasztani a biológiai hulladékot, papírt, műanyagot, üveget, textilt és a vegyes szemetet. A „szennyező fizet” elve alapján a lakosok a generált vegyes hulladék mennyisége, a kuka mérete és az ürítés gyakorisága alapján fizetnek adót. A helytelen válogatás komoly bírságokat von maga után.
Küzdelem a felzárkózásért: Törökország és Horvátország
Törökországban a 2017-ben indult, Emine Erdogan first lady által fémjelzett Zero Waste program komoly eredményeket hozott. Bár Eurostat adat nem áll rendelkezésre, a nemzeti statisztikák szerint 2025-re az újrahasznosítási arány az induló 13 százalékról 37,5 százalékra nőtt (a cél 2053-ra 70%). A program kezdete óta 90 millió tonna hulladékot hasznosítottak újra (ebből 36,1 millió tonna papír, 10,2 millió tonna műanyag). Az ország betétdíjas rendszere eddig 12,5 millió italcsomagolást gyűjtött be, és a műanyag zacskók díjkötelessé tételével (1 török líra, azaz kb. 0,02 euró) próbálják letörni az évi 312 darabos egy főre jutó felhasználást.
Horvátország az összes hulladék 36 százalékát hasznosítja újra (csomagolás: 51,9%, műanyag: 28.2%). A cél 2030-ra a 65 százalék elérése. Az országban szigorú bírságok (magánszemélyeknek 100-250 euró, jogi személyeknek 600-1300 euró) fenyegetik a szabályszegőket.
A lemaradó uniós tagállamok
Bár az Európai Unió tagjai, az alábbi országok komoly infrastrukturális kihívásokkal küzdenek:
-
Görögország: A hulladék mindössze 17,4 százalékát hasznosítják újra, miközben nagyjából 80 százalék még mindig lerakókba kerül. Egyedül az elektronikai hulladékok terén érik el az EU-s átlagot (82%). Nemrég elindítottak egy 4200 automatából álló visszaváltó rendszert.
-
Bulgária: Az összes hulladék csupán 16,7 százalékát dolgozzák fel (2023-as adat). A csomagolások terén a 2022-es adat 58,3 százalék volt.
-
Ciprus: Az újrahasznosítási arány 15,8 százalék. Az ország egy előre fizetett zsákokon alapuló „Pay-As-You-Throw” (fizess, amennyit kidobsz) rendszert alkalmaz.
-
Románia: Az EU egyik legrosszabbul teljesítő államaként az újrahasznosítás 12,4 százalékos. Az évi 303 kilogramm egy főre jutó hulladék 74 százaléka végzi a lerakókban. 2023 végén 0,50 RON (0,10 EUR) értékű betétdíjas rendszert vezettek be.
Válságos helyzet a Nyugat-Balkánon
Az EU-n kívüli balkáni országok statisztikái a hulladékgazdálkodás szinte teljes hiányát mutatják.
-
Albánia: A 2024-es évben 862,2 ezer tonna hulladék keletkezett (360 kg/fő), amelynek csupán 18,8 százalékát dolgozzák fel. A vékony műanyag zacskókat 2022-ben betiltották.
-
Szerbia: Bár évente 3 millió tonna háztartási hulladék termelődik, csak 15,2 százalékát hasznosítják újra (civil szervezetek szerint a valós arány 15,5%). Az országban hivatalosan 2689, nem hivatalosan több mint 3500 illegális szeméttelep található. A 2025 decemberében elfogadott új hulladékgazdálkodási törvény 2026. január 1-jén jogi vákuumot teremtett az állami támogatások terén, ami miatt az újrahasznosító üzemek 70 százalékkal csökkentették munkaerejüket. Szakértők szerint 2026-ban mintegy 120 000 tonna hulladék kerülhet a szerb környezetbe feldolgozatlanul.
-
Montenegró: A hulladéknak pusztán 3,7 százalékát hasznosítják újra. A 2021-ben keletkezett 1,47 millió tonna hulladék 13 százalékát egyáltalán nem is gyűjtötték be.
-
Koszovó: A 3,5 százalékos újrahasznosítást főként magáncégek végzik. A vékony műanyag szatyrokat 2023 szeptemberében betiltották, a vastagabbakért 0,05 eurót kell fizetni.
-
Bosznia-Hercegovina: Az évente fejenként termelt 345 kilogramm hulladéknak mindössze 1 százalékát dolgozzák fel, az országban több mint 1400 illegális szeméttelep van.
-
Észak-Macedónia: Az újrahasznosítási mutató pontosan 0,0 százalék. A 2023-as adatok szerint a hulladék mennyisége 30 százalékkal nőtt 2008 óta. Feldolgozóüzemek hiányában a szemetet gyakran külföldre, főként Törökországba exportálják, a hazai illegális lerakókon pedig rendszeresek a nehezen eloltható tüzek.
Hivatkozás és forrás:
-
Eredeti forrás: BTA (Bulgarian News Agency) – Zero Waste in the Balkans: Which Country is Closest to Target?