Az uniós társjogalkotók ideiglenes megállapodásukban feladták a textiltermékekre és az élelmiszerhulladékra vonatkozó törekvéseiket. A szöveg végleges elfogadására várva az Európai Parlament döntéshozói félretették az intézmény korábbi álláspontját az élelmiszer-hulladékra vonatkozó célkitűzésekről. A legtöbb tagállam szintén határozottan ellenezte az élelmiszer- és textilhulladékra vonatkozó szigorúbb intézkedéseket.
Zero Waste Europe: visszariadtak a döntéshozók
Az elfogadott, 2030-ra vonatkozó élelmiszerhulladék-csökkentési célértékeket a 2021-2023 között keletkezett átlagos hulladékmennyiséghez viszonyítva számították ki. A célok azonban nem egyformán vonatkoznak a teljes élelmiszer-ellátási láncra. A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a feldolgozó és feldolgozó ágazatok számára jóval alacsonyabb, mindössze 10%-os célt határoznak meg, holott a tények azt mutatják, hogy a feldolgozó ágazatban gyors csökkenés lenne elérhető. Máshol a kiskereskedelmi, éttermi, élelmiszeripari és háztartási szektorban 30%-os csökkentési célt határoztak meg lakosonként.
Theresa Mörsen, a Zero Waste Europe hulladék- és erőforrás-politikai referense szerint:
„Az EU és tagállamai 10 évvel ezelőtt elkötelezték magukat az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mellett, beleértve az élelmiszer-hulladék 50%-os csökkentését a teljes ellátási láncban, ahogyan azt a 12.3. fenntartható fejlődési cél megfogalmazza. Most azonban, amikor eljött az ideje, hogy kötelező érvényű célokat vezessünk be, vezetőink visszariadnak a határozott fellépéstől, és figyelmen kívül hagyják, hogy az élelmiszer-pazarlás milyen óriási hatással van az éghajlatváltozásra. Az ambiciózus és jogilag kötelező érvényű célok alapvető eszközt jelentenek ahhoz, hogy minden ország és minden élelmiszeripari vállalkozás csatlakozzon az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemhez.”
A jogszabály továbbá kihagyta az élelmiszerveszteség és -pazarlás elleni fellépést az elsődleges termelés szintjén. Ez annak ellenére történt, hogy az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek legalább 11%-a az elsődleges termelés, vagyis a gazdaságok szintjén vész el. Eközben más becslések azt mutatják, hogy az uniós élelmiszerpazarlás akár 60%-a is a gazdaságokban keletkezik. A jogalkotók nyitva hagyták a lehetőséget, hogy ezt a hiányosságot egy 2029-es felülvizsgálat során kiigazítsák.
A kidobott élelmiszerhulladék helytelen kezelése jelentős éghajlati hatásokat is okoz, amikor a szerves hulladékot a hulladéklerakókban helyezik el, metánkibocsátást generálva. Ha az élelmiszerhulladékot nem gyűjtik össze és nem stabilizálják megfelelően a hulladéklerakóba helyezés előtt, az lebomlik és metán szabadul fel. Jelenleg az élelmiszerhulladéknak csupán 26%-át gyűjtik szelektíven, ami rávilágít arra, hogy jelentős kihasználatlan lehetőség van a metánkibocsátás csökkentésére és az éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások teljesítésére.
Bár a textiltermékek EPR bevezetése jelentős mérföldkövet jelent a textilgyártók felelősségre vonásában és a régóta fennálló „szennyező fizet” elv alkalmazásában, a mai eredményből hiányoznak a kulcsfontosságú rendelkezések, többek között a konkrét célok.
A gyártóknak a hulladékgyűjtés és -kezelés finanszírozása érdekében fizetendő díjak túl későn érkeznek ahhoz, hogy enyhítsék a jelenleg az önkormányzatok által viselt hulladékgazdálkodási költségeket. A begyűjtésre, újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó célok hiánya azt jelenti, hogy a gyártók nem kapnak elegendő ösztönzést a szükséges infrastruktúra időben történő kiépítésére, és az összegyűjtött textíliák túl nagy részét továbbra is elégetik. Egy későbbi felülvizsgálat során ilyen célértékek bevezetésére kerülhet sor.
„Az eredmény sok lehetőséget hagy a javításra” – mondja Mörsen. „Azt reméltük, hogy a tagállamok inspirálódnak a Franciaországban és Hollandiában már létező rendszerekből, és az EPR-t konkrét célokkal támasztják alá a körforgás megvalósítása érdekében. Ennek ellenére a jogalkotók olyan intézkedéseket is bevezettek, amelyek az ágazatban ma tapasztalható problémák gyökerét célozzák: a fast fashion-t és a túlfogyasztást. A szöveg lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a gyártók által fizetett díjakat a textiltermékek használati idejének függvényében igazítsák ki.”
A Parlament kezdetben támogatta azt a kulcsfontosságú intézkedést, amely a hulladékok hulladéklerakóba helyezése vagy elégetése előtti szétválogatását célozza, megakadályozva ezzel, hogy az újrahasznosítható anyagok a szemétbe kerüljenek. Most a politikai döntéshozók ehelyett 2029-re halasztották az intézkedést egy felülvizsgálattal.
Janek Vahk, a Zero Waste Europe zéró szennyezésért felelős vezetője kijelentette:
„A másodlagos anyagokhoz való hozzáférés biztosítása létfontosságú a körkörös megoldások kiterjesztéséhez, ez a lépés, bár késik, de jó irányba mutat.”
A Zero Waste Europe környezetvédelmi hálózat azt kéri, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv érdemibb felülvizsgálata váljon prioritássá az idei európai mandátum során és legyen része a bejelentett körforgásos gazdaságról szóló törvénynek.
Forrás: zerowasteeurope.eu
Image by Mabel Amber, who will one day from Pixabay
