Az önkormányzatoknak nem volt lehetőségük arra korábban, hogy egyedileg pályázzanak EU-s forrásokra a hulladékgazdálkodást illetően. Kiküszöbölendő a csorba, 85 település közreműködésével alapították meg az Abaúj-Zemplén Szilárd Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást, így minden további gond nélkül lehetett támogatási kérelmet benyújtani az unió felé, többek között szeméttelepek rekultivációjára is.
.jpg)
Szerencs az előző önkormányzati ciklus közepén vizsgáltatta meg a hulladék lerakó telepét, amely egyfajta sebként tátongott a város külterületén, szennyezve a környezetet. Hasonló lerakók tucatjával találhatók a társulás területén, Szerencs mintegy 150 ezer köbméter hulladékot tárolt a településhatár észak-nyugati részén. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás 2010-ben pályázott arra, hogy koncepciót készítsen a lerakók rekultivációira, már maga a tervezés több százmillióba került, majd miután ez sikerrel járt, 2012-ben nyílt lehetőség a kivitelezés támogatási kérelmére. Az igényt 2013 elején minősítették támogatásra alkalmasnak, és a beruházás már ennek az esztendőnek a tavaszán beindulhatott. Tokaj-hegyalján, a világörökségi területen egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem.
A Szerencsi Hírek érdeklődésére Weingartner Balázs, a társulás projektvezetője mondta el, hogy a szerencsi lerakó száz százalékos finanszírozási részt képez a pályázatban, tehát nincs önerő tartalma, ennek megfelelően sem az önkormányzatot, sem a társulást nem terheli fizetési kötelezettség a talajjavítással történő helyreállítás során. – Maga a munkafolyamat úgynevezett teljes, záró réteges rekultivációt jelent, a lerakót áthalmozzák egy minimális méretre, jelenleg ez történik – sorolta a menedzser. – Ezután kezdik el a mechanikai védelem kiépítését, ami egyben a legfőbb eleme a beruházásnak. A tereprendezés után agyagos-bentonitos szigetelőréteget hozunk létre, majd kap a lerakó egy szivárgó felületet, végül következik a humusztakaró, vegetációs fedéssel. Magyarul, egy füves domb marad a lerakó helyén. A mechanikai védelem, tulajdonképpen azt jelenti, hogy megakadályozzák a csapadékvíz bejutását az eltemetett hulladékhoz, így az nem szennyeződik, valós állapotában keveredik a talajvízzel, nem lesz bűzhatás. A rekultivációnak fontos eleme a lakosság szemléletalakítása, hiszen elsődleges szempontként kell kezelni azt, hogy szemét ne jelenjen meg a jövőben sem itt, sem máshol. Ötven éven keresztül hozták ide a hulladékot a városlakók. Ezt kell elfelejteni a jövőben, ebben viszont komoly feladatai lesznek az önkormányzatnak és a társulásnak, hiszen – ellentétes esetben – sértenénk az EU-s felhasználást mindamellett, hogy újabb seb keletkezne a tájban. A kivitelezés során el kell majd viselnie a lakosságnak a megnövekedő teherforgalmat, hiszen be kell szállítani a szigetelőanyagokat, a humuszt. Ez április közepe, vége környékén veszi kezdetét, ám reményeink szerint június közepére teljesen elkészül a rekultiváció – mondta Weingartner Balázs, aki arra a kérdésre, hogy a lakosság mit kezdjen a későbbiekben a hulladékkal, a következőket válaszolta: a bodrogkeresztúri hulladéklerakó olyan mechanikai védelemmel rendelkezik a térségben, amely minden szabványnak megfelel. Kettőszáz kilogrammig térítésmentesen lehet beszállítani, persze ez egy bizonyos szinten áldozatot kér a lakosságtól, hiszen nem mehetünk el szó nélkül a szállítási költség mellett. Másfelől újra megnyílt a szerencsi hulladékudvar, ez is egy lehetőség a helyiek számára, végül a lomtalanítások a rendszeres lomtalanítások is megoldásokat kínálnak. Kritikus elemnek számítanak az építési törmelékek, ezeknek az elhelyezésére jogszabály vonatkozik, de minimális térítési díj ellenében ezek is elhelyezhetők a bodrogkeresztúri lerakóban – adott választ a kérdésre a társulás projektmenedzsere.
A cikk eredetiben itt olvasható: http://szerencsihirek.hu



