Történelmi mérföldkőhöz érkezett Tunézia legnépszerűbb turisztikai célpontja, Djerba szigete. Leila Chikhaoui Mahdaoui környezetvédelmi miniszter jelenlétében hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok azon a korszerű hulladékhasznosító létesítményen, amely a szigeten keletkező szilárd hulladékot tiszta villamos energiává alakítja át. A beruházás nemcsak a több mint egy évtizede húzódó djerbai szemétválságra kínál végleges technológiai választ, hanem Tunézia energetikai átállását is támogatja a körforgásos gazdaság modelljének bevezetésével.
Djerba szigete évek óta küzd a hulladékkezelés infrastrukturális hiányaival. A korábbi lerakók (különösen a Guellala környéki helyszínek) telítettsége és a lakossági tiltakozások miatt a sziget ökológiai egyensúlya és turisztikai vonzereje is veszélybe került. Erre a tarthatatlan állapotra válaszul a tunéziai kormány egy olyan komplex energetikai és környezetvédelmi központ felépítése mellett döntött, amely a hulladékot nem tárolja, hanem nyersanyagként használja fel.
Miniszteri start: Guellala mint a megújulás helyszíne
A projekt hivatalos elindításakor Leila Chikhaoui Mahdaoui környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a djerbai üzem felépítése az ország nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiájának egyik legfontosabb kísérleti projektje. A helyszínválasztás szimbolikus: a munkálatok Guellala körzetében kezdődtek meg, ott, ahol korábban a legnagyobb társadalmi feszültséget okozta a hulladéktárolás kérdése.
A miniszteri látogatás során megerősítették, hogy a projekt megvalósítása szoros együttműködésben zajlik a helyi önkormányzatokkal, a nemzeti áramszolgáltatóval (STEG) és a vízművekkel (SONEDE). A beruházás célja, hogy Djerba 2026-ra a „hulladékmentes sziget” (Zero Waste Island) mintaprojektjévé váljon.
Technológia: Szemétből villamos energia
A létesítmény központi egysége egy úgynevezett Waste-to-Energy (WtE) blokk, amely modern termikus vagy biogáz-alapú eljárással dolgozza fel a szerves és szervetlen hulladékot. A folyamat legfontosabb mennyiségi és technikai paraméterei:
-
Napi kapacitás: Az üzem tervezett kapacitása lehetővé teszi a szigeten keletkező napi körülbelül 160–200 tonna települési szilárd hulladék teljes körű feldolgozását.
-
Energia-előállítás: A hulladék elégetése vagy anaerob lebontása során keletkező hőt gőzturbinák segítségével elektromos árammá alakítják. A megtermelt energiát közvetlenül a nemzeti hálózatba (STEG) táplálják vissza.
-
Környezeti védelem: Az üzem a legszigorúbb füstgázszűrési technológiával rendelkezik, így a károsanyag-kibocsátás messze az uniós és nemzeti határértékek alatt marad.
-
Melléktermékek hasznosítása: A folyamat végén visszamaradó salak az építőiparban (például útépítéseknél), míg a szerves maradék komposztként a mezőgazdaságban hasznosulhat.
A technológia kiválasztásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy a szigeten keletkező, napi szinten változó összetételű hulladékáramot (amelyet nagyban befolyásol a turisztikai szezon) maradéktalanul fel tudják dolgozni. Az üzem technológiai lánca négy jól elkülöníthető fázisra oszlik.
1. Fázis: Automatikus mechanikai válogatás és előkezelés
A folyamat a beérkező hulladék mechanikai szétválasztásával kezdődik. A technológia nem igényel előzetes lakossági válogatást, mivel az üzem fogadócsarnokában nagy teljesítményű válogatósorok működnek.
-
Dobrosták és mágneses szeparátorok: Ezek az egységek különválasztják a fémeket, az üveget és a nagyméretű szennyeződéseket.
-
Optikai válogatók: Infravörös technológia segítségével azonosítják és különítik el a különböző műanyagfajtákat (PET, HDPE) és a papírt.
-
Frakcionálás: A folyamat végén két fő áram keletkezik: egy nedves, magas szervesanyagtartalmú frakció és egy száraz, magas fűtőértékű maradvány.
2. Fázis: Anaerob lebontás és biogáz-termelés (Metanizáció)
A nedves szerves hulladék (étkezési maradékok, kerti zöldhulladék) a metanizációs egységbe kerül. Itt a technológia a fermentációra épül:
-
Zárt bioreaktorok: A szerves anyag oxigénmentes környezetben, ellenőrzött hőmérsékleten bomlik le.
-
Biogáz kinyerése: A bomlás során jelentős mennyiségű, magas metántartalmú biogáz keletkezik.
-
Tisztítás: A biogázt kénmentesítik és szűrik, hogy alkalmas legyen a gázmotorokban történő elégetésre.
3. Fázis: RDF-gyártás és termikus valorizáció
A mechanikai válogatás során keletkező száraz, nem újrahasznosítható maradékot (textil, szennyezett papír, bizonyos műanyagok) a technológia RDF (Refuse Derived Fuel – hulladékból nyert fűtőanyag) formájában hasznosítja.
-
Aprítás és szárítás: A maradékot egységes szemcseméretűre darálják és optimális nedvességtartalmúra szárítják.
-
Ellenőrzött égetés: Az RDF-et speciális fluidágyas vagy rostélyos kazánokban égetik el. A technológia kulcseleme a magas, 850-1100 Celsius-fok közötti égetési hőmérséklet, amely garantálja a veszélyes vegyületek (dioxinok, furánok) teljes lebomlását.
4. Fázis: Villamosenergia-termelés és hálózati csatlakozás
Az energia-átalakítás két párhuzamos ágon történik:
-
Gázmotorok (CHP): A metanizációs egységből származó biogáz belső égésű motorokat hajt meg, amelyek közvetlenül generátorokhoz kapcsolódnak.
-
Gőzturbina: A termikus valorizációs egység kazánjaiban termelt nagynyomású gőz egy turbinát hajt meg, amely szintén villamos energiát termel.
Djerba ökológiai és UNESCO védelme
A beruházás sürgető voltát tovább növelte Djerba szigetének kulturális és természeti jelentősége. Mivel a sziget jelentős része az UNESCO világörökségi várományosi listáján szerepel (vagy már felvételt nyert bizonyos helyszíneken), a hulladékhelyzet rendezése nemzetközi elvárás is volt.
A minisztériumi jelentés kiemeli, hogy az üzem üzembe helyezésével:
-
Megszűnik az illegális hulladéklerakás a sziget belső területein.
-
Védelmet kap a sziget rendkívül sérülékeny talajvízkészlete, amelyet korábban a lerakókból szivárgó csurgalékvíz veszélyeztetett.
-
Javul a sziget levegőminősége, mivel elmaradnak a korábban gyakori, öngyulladásból vagy szándékos égetésből származó tüzek a szeméttelepeken.
Társadalmi és gazdasági hatások
A beruházás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős. A projekt építési fázisában több száz helyi munkavállaló kapott lehetőséget, az üzem későbbi működtetése pedig magasan képzett technikusok és mérnökök számára biztosít tartós munkahelyet.
A minisztérium adatai szerint a projekt megtérülése az eladott elektromos áramból és a hulladéklerakási díjak megtakarításából származik. Ezzel Djerba tehermentesíti a központi költségvetést is, miközben önellátóbbá válik az energiaellátás terén.
Összegzés
A djerbai hulladékhasznosító üzem alapkőletétele egy évtizedes válság lezárását és egy új, zöld korszak kezdetét jelzi Tunéziában. A „hulladékból áramot” koncepció sikeres megvalósítása esetén a kormány hasonló technológiát tervez bevezetni az ország más nagyvárosaiban, például Szfakszban és Szúszában is.
Hivatalos források és hivatkozások:
-
Eredeti hírforrás (Tunisie Numérique): Djerba: Construction work begins on a waste recovery facility to convert waste into electricity
-
Tunéziai Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos oldala: Ministère de l’Environnement Tunisie
Image by kameldejerba from Pixabay
