A tavaly októberben elindított országos lengyel visszaváltási rendszer máris látványos eredményeket produkált a hulladékkezelés terén. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter bejelentése alapján a műanyag palackok újrahasznosítási aránya a korábbi érték kétszeresére nőtt. Bár a statisztikák környezetvédelmi szempontból kifejezetten biztatóak, a rendszer gyakorlati működése komoly társadalmi kritikákat váltott ki: a legfrissebb felmérések szerint a lengyel lakosság fele elégedetlen az új megoldással.
Az új rendszer működése és a betétdíjak
A Lengyelországban bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (deposit-refund system) a műanyag és üveg italospalackokra, valamint a fém italdobozokra terjed ki. A mechanizmus a klasszikus elveket követi: a vásárlóknak a termék megvásárlásakor kötelező betétdíjat kell fizetniük, amelynek összege jelenleg 0,5 és 1 zloty között mozog csomagolástípustól függően. Ezt az összeget a fogyasztók maradéktalanul visszakapják, amint a kiürült csomagolást visszaviszik egy üzletbe vagy egy hivatalos gyűjtőpontra.
Kvantitatív adatok: 30 százalékról 60 százalékra
A környezetvédelmi és klímaügyi miniszter az RMF rádiócsatornának adott nyilatkozatában hangsúlyozta a program eddigi legnagyobb sikerét: a rendszer októberi indulása óta a műanyag palackok újrahasznosítási aránya megduplázódott. A tárcavezető később konkrét számokkal is megerősítette ezt a trendet, kijelentve, hogy a visszaváltási arány jelenleg elérte a 60 százalékot.
A Klímaügyi Minisztérium szóvivője a Notes from Poland hírportálnak elmondta, hogy a korábbi, szelektív hulladékgyűjtési rendszerben – ahol a fogyasztóknak sárga színű kukákba vagy zsákokba kellett dobniuk a műanyag tartályokat – ez az arány mindössze 30 százalék körül mozgott. A drasztikus növekedés kulcsfontosságú a törvényben rögzített (statutory) nemzeti célkitűzések eléréséhez, amelyek az alábbi számokat írják elő a jövőre nézve:
-
2028-ra: a csomagolások 77 százalékának visszagyűjtése.
-
2029-re: a csomagolások 90 százalékának visszagyűjtése.
Zuhanó népszerűség és társadalmi elégedetlenség
Bár az újrahasznosítási mutatók javultak, a lengyel társadalom meglehetősen szkeptikusan, sok esetben kifejezetten negatívan viszonyul a kezdeményezéshez. A Rzeczpospolita napilap megbízásából az IBRiS által készített legfrissebb közvélemény-kutatás pontos képet fest a lakossági attitűdökről:
-
A megkérdezettek 46,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már használta a rendszert a gyakorlatban.
-
Mindössze 27,6 százalék értékeli pozitívan az új modellt. Ez drasztikus visszaesés a rendszer indulásakor mért, megközelítőleg 60 százalékos kezdeti támogatottsághoz képest.
-
A válaszadók több mint fele, 50,5 százaléka egyértelműen negatívan ítéli meg a működést.
-
További 19,8 százalék nem tudott, vagy nem kívánt véleményt formálni a kérdésben.
Rendszerszintű kritikák és tervezett fejlesztések
Paulina Hennig-Kloska miniszter hivatalosan is elismerte a rendszer működését érő lakossági kritikákat, és ígéretet tett a folyamatos fejlesztésekre. A miniszter bejelentette, hogy a közeljövőben tárgyalóasztalhoz ül a rendszert üzemeltető cégek képviselőivel.
A fókuszban a visszaváltó pontok jelölésének és tájékoztató feliratainak javítása áll. A tárcavezető magyarázata szerint kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az üzletekre, ahol a visszaváltást nem automaták, hanem az ott dolgozó alkalmazottak intézik. „A vásárlóknak pontosan tudniuk kell, hol válthatják vissza a palackokat abban az esetben, ha az adott bolt nem rendelkezik automatával” – szögezte le a miniszter.
A logisztikai problémák mellett a rendszert üzemeltető vállalattal szemben pénzügyi aggályok is felmerültek a nyilvánosságban. A kritikusok azt állítják, hogy a be nem váltott csomagolások után visszamaradó betétdíjakból származó pénzösszegeket az üzemeltető cég nem a logisztika és az infrastruktúra javítására fordítja, hanem a vállalat vezetőinek bónuszait finanszírozza belőle.
Hivatalos források és hivatkozások: 