Egy új tanulmány felvázolta, hogy a tudományos élet, a kormány, az ipar, a civil társadalom és a környezet hogyan tud együttműködni a mikroműanyag-szennyezés növekvő kihívásának kezelése érdekében.
A műanyagtermékekre való támaszkodásunk, valamint a környezetben való hosszú élettartamuk, ahol kisebb töredékekre bomlanak le, ahhoz vezetett, hogy a mikroműanyag-szennyezés globális és mindenütt jelen lévő problémává vált.
A mikroműanyagok kezelése összetett feladat. A mikroműanyagok fizikai és kémiai szerkezete sokrétű, számos út vezet a környezeti hatáshoz, és nehézségekbe ütközik egyes anyagok elkülönítése a műanyag-újrafeldolgozás során. A mikroműanyagok azonosítására és számszerűsítésére szolgáló analitikai eszközök hiánya, valamint a mikroműanyagokkal kapcsolatos lakossági attitűdökre és magatartásbeli változásokra vonatkozó kutatások hiánya tovább súlyosbítja a kihívásokat.
Az új tanulmány mögött álló kutatók szerint ez az összetettség olyan integrált megközelítést igényel, amely ötvözi az interdiszciplináris technikákat, és több csoportot vagy „helixet” von be a társadalomba. Javasolják az ötös spirál keretrendszer használatát ennek a komplexitásnak a kezelésére.
Az ötszörös spirál keret megközelítés, amelyet először 2010-ben vezettek be, a környezetet érdekelt félként, nem pedig passzív összetevőként pozicionálja. Ezért hangsúlyozza az ökológia aktív szerepét a környezeti kihívások kezelésében.
Az öt fő érdekelt felet dinamikusnak és interaktívnak tekinti, és a koprodukcióra és az ismeretek cseréjére összpontosít. A cél olyan szakpolitika kidolgozása, amely a mikroműanyag-probléma sokrétű jellegét olyan holisztikus megoldással kezeli, amelyet az érdekelt felek is támogatnak.
A tanulmány leírja az öt spirál szerepét és egyedülálló betekintést nyújt a mikroműanyag kihíváshoz:
- A tudományos élet alapvető fontosságú az adatgyűjtés és nyomon követés, az oktatási programok és a nyilvánosság bevonása, valamint a technológiai fejlődés szempontjából.
- A kormány együttműködik az érdekelt felekkel a szabályozás megfogalmazásában és érvényesítésében.
- Az ipar befolyással bír az ellátási lánc menedzsmentje, a fenntartható termékfejlesztés és a vállalati társadalmi felelősségvállalás révén.
- A civil társadalmi szervezetek növelik a közvélemény tudatosságát és támogatják a szakpolitikai változásokat, valamint lehetővé teszik a közösségi szerepvállalást, az együttműködést és a partnerséget.
- A környezet szerepe az ökológiai hatásvizsgálatra, a megőrzésre és helyreállításra, valamint a nyomon követésre és a felügyeletre összpontosít.
A tanulmány ismerteti ennek a megközelítésnek az előnyeit a mikroműanyag-gazdálkodásban, valamint a különböző érdekek és prioritások kezelésével kapcsolatos kihívásokat. A quintuple helix modell használatának előnyei a következők:
- Hatékonyabb szakpolitikák. A „ötszörös spirál” megközelítés biztosítja a szakpolitikák kidolgozásában és a nem csak a kormány által irányított szakpolitikákban a nézőpontok sokféleségét. A nyilvánosság bevonása felgyorsíthatja a kutatás gyakorlati megoldásokba való átültetését és javíthatja a végrehajtást. A környezet érdekelt félként való bevonása hozzájárul a szakpolitika fenntarthatóságának biztosításához.
- Folyamatos fejlesztés. Az érdekelt felek öt csoportjától érkező folyamatos visszajelzések visszacsatolási spirált tesznek lehetővé az innováció, azaz az ötletek, technológiák és szakpolitikák folyamatos fejlesztése számára. A sikerhez elengedhetetlen a jó kommunikáció és az átlátható folyamat. Példa erre, hogy Kanada 2021-ben a műanyagot mérgező anyagként sorolta be a kanadai környezetvédelmi törvény alapján, amely több érdekelt féllel való együttműködést foglalt magában.
- A nyilvánosság bevonása. A civil társadalom és a környezet bevonása révén az ötös spirál megközelítés előmozdítja a nyilvánosság részvételét a kutatásban, a kereskedelmi termékekben és a politikában. Példa erre az Ellen MacArthur Alapítvány által vezetett munka., az UNEP és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ, amelyek együttesen élen jártak a fenntartható csomagolás, a nemzeti újrafeldolgozási programok, valamint az újrahasználható, megújuló vagy újrafeldolgozható csomagolások fejlesztésének előmozdítására irányuló erőfeszítésekben.
- Környezeti reziliencia. A környezet érdekelt félként való feltüntetése azt jelenti, hogy hatékony szabványokat kell kidolgozni a mikroműanyag-expozíció, -veszélyek és -hatás értékelésére. Az adatgyűjtés és -elemzés harmonizálásával a politikai döntéshozók hatékonyabb stratégiákat dolgozhatnak ki a mikroműanyagok hatásának enyhítésére.
Az új tanulmány azt javasolta, hogy ez a megközelítés olyan szakpolitikát és fellépést eredményezzen, amely kezeli a mikroműanyag-szennyezés összetett kihívásait, és kapcsolódik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez.
A tanulmány a malajziai Sunway City esettanulmányával zárul, amely bemutatja, hogyan alkalmazták az ötszörös spirál megközelítést a műanyag-tilalom végrehajtására. Ez magában foglalta az egyszer használatos műanyagok betiltását célzó jogszabályokat, a műanyaghulladék értékes termékekké alakítását célzó innováción dolgozó kutatókat, a fenntartható gyakorlatokban – például az egyszer használatos szívószálak betiltásában – részt vevő vállalkozásokat, valamint az oktatási programokat és a közösségi tisztításokat előmozdító nem kormányzati szervezeteket és közösségi csoportokat. A kutatók kiemelik, hogy az adatok hiánya megakadályozza ennek az esettanulmánynak az értékelését, és adatgyűjtésre van szükség ahhoz, hogy ez a jövőben lehetővé váljon.
Forrás:
Dewika, M., Markandan, K., Nor Ruwaida, J., Sara, Y.Y., Deb, A., Ahmad Irfan, N. és Khalid, M. (2024) Az ötszörös spirál megközelítés integrálása a légköri mikroműanyag-kezelési politikákba a bolygó egészségének megőrzése érdekében. A teljes környezettudománya 954: 176063.
