Bangladesben az elektronikai hulladék (e-hulladék) mennyisége kritikus szintet ért el 2026-ra, miközben a szektorban rejlő gazdasági potenciál kiaknázatlan marad. Míg a piac becsült értéke éves szinten eléri a 6000 milliárd takát (mintegy 500 millió dollárt), a szigorúbb állami fellépés hiánya és az informális újrahasznosítás dominanciája miatt az ország évente jelentős összegektől esik el, miközben lakossága súlyos környezeti terheléssel néz szembe.
Robbanásszerű növekedés: 367 millió kilogramm évente
A legfrissebb kutatási adatok szerint Banglades évente megközelítőleg 367 millió kilogramm elektronikai hulladékot termel. Ez a mennyiség évente közel 30%-kal növekszik, ami a digitális eszközök – okostelefonok, laptopok és háztartási gépek – iránti kereslet ugrásszerű emelkedésének köszönhető.
Az adatok rávilágítanak a fogyasztási szokások gyors változására is:
-
Egy főre jutó hulladék: Átlagosan 2,2 kilogramm e-hulladékot termel minden bangladesi állampolgár évente.
-
Okoseszközök aránya: A keletkező hulladék egyharmada már a „smart” kategóriába tartozó eszközökből származik.
-
Napelemek és e-autók: A 2025–2060 közötti időszakra előrejelzések szerint csak a napelemekből 5,5 millió tonna hulladék keletkezik majd, míg az elmúlt három évben importált több mint 16 000 elektromos autó akkumulátorainak ártalmatlanítására még nincs kidolgozott keretrendszer.
Jogszabályi keretek: A 2021-es e-hulladék szabályozás
Banglades kormánya a helyzet kezelésére léptette életbe a Veszélyes hulladékok (e-hulladék) kezelésére vonatkozó szabályokat (2021), amely a 1995-ös Környezetvédelmi Törvényen alapul. A szabályozás bevezette a Kiterjesztett Gyártói Felelősséget (EPR), amely kötelezi a gyártókat és forgalmazókat a használt eszközök visszagyűjtésére.
A jogszabályban rögzített gyűjtési célszámok:
-
Első év: Az értékesített termékek 10%-ának visszagyűjtése.
-
Ötödik év végére: A gyűjtési arány fokozatos növelése 50%-ra.
Annak ellenére, hogy a szabályozás immár negyedik éve hatályban van, a végrehajtás akadozik. A Környezetvédelmi Hivatal (DoE) regisztrációs rendszere szerint bár több intézmény kapott engedélyt, mintegy felük továbbra is érvényes környezetvédelmi tanúsítvány nélkül működik.
Az informális szektor árnyékában
Jelenleg a bangladesi e-hulladék feldolgozásának nagy részét az informális szektor végzi. Ez azt jelenti, hogy képzetlen munkások – gyakran gyermekek – kézi szerszámokkal, védőfelszerelés nélkül bontják szét az eszközöket olyan negyedekben, mint a dakkai Islampur vagy Jinjira.
Ez a folyamat kettős veszélyt rejt:
-
Egészségügyi kockázat: Az ólom, higany és kadmium közvetlenül a környezetbe és a dolgozók szervezetébe kerül.
-
Gazdasági veszteség: Az informális feldolgozás során a nemesfémek (arany, ezüst, réz) jelentős része elvész a kezdetleges technológiák miatt. A becslések szerint a hatékony, tanúsított csatornákon keresztüli újrahasznosítás évente több mint 500 millió dollárnyi értéket menthetne meg.
A jövő: Hulladékból nemzeti vagyon
A szakértők szerint a megoldás kulcsa a központi adatbázis létrehozása és a legális újrahasznosító üzemek ösztönzése. Ha Banglades képes lenne a 367 millió kilogrammnyi hulladékot zárt rendszerben feldolgozni, az nemcsak a környezeti károkat csökkentené, hanem nyersanyag-függetlenséget is biztosíthatna a helyi elektronikai ipar számára.
Hivatalos állami források:
A bangladesi elektronikai hulladékkezeléssel kapcsolatos hivatalos jogszabályok, végrehajtási iránymutatások és környezetvédelmi jelentések a Környezetvédelmi, Erdészeti és Éghajlatváltozási Minisztérium alatti Környezetvédelmi Hivatal (Department of Environment) honlapján érhetőek el:
-
Hivatalos oldal: Department of Environment (DoE) – Government of Bangladesh
-
Végrehajtási irányelvek (2024): Enforcement Guidelines – Department of Environment
