Küszöbön az EU-s szigorítás: Kötelezővé válhatnak a mosógépek mikroműanyag-szűrői

Minden egyes mosással láthatatlan műanyagszemcsék milliói kerülnek a lefolyókba, onnan pedig az óceánokba és az ivóvízbázisokba. Az egyre súlyosbodó globális szennyezés megfékezésére európai fejlesztők, köztük egy bristoli startup innovatív szűrőberendezésekkel álltak elő. A technológia már adott, a fókusz pedig egyre inkább a jogi szabályozásra irányul: a jövőben az Európai Unió egész területén kötelezővé tehetik ezen szűrők beépítését a háztartási gépekbe.

A mosógépek rejtett környezeti terhelése

A szintetikus anyagokból – például poliészterből, nejlonból vagy akrilból – készült ruhadarabok a mindennapi ruhatár mintegy 60 százalékát teszik ki. A textíliák tisztítása során fellépő súrlódás és turbulencia hatására a szálak leszakadnak, és a mosóvízzel együtt távoznak a gépből. A kutatások és a rendelkezésre álló adatok megdöbbentőek: az óceánokban található mikroműanyag-szennyezés mintegy 35 százaléka közvetlenül a háztartási mosógépekből származik.

Mennyiségi tekintetben egyetlen átlagos, 5-6 kilogrammos mosási ciklus során legalább 700 ezer, de akár 12-17 millió mikroműanyag szál is a szennyvízbe kerülhet. Ez mosásonként körülbelül 1 grammnyi műanyagot jelent. Bár ez a mennyiség önmagában csekélynek tűnhet, makroszinten hatalmas terhelést jelent: csak az Egyesült Királyságban naponta közel 18 tonna textilszál kerül a lefolyókba, ami éves szinten a 6000–87 000 tonnát is eléri.

Hogyan működnek az új generációs szűrők?

A probléma fizikai kezelésére az egyik éllovas egy bristoli székhelyű vállalat, a Matter, amely egy olyan mikroműanyag-szűrőt fejlesztett ki, amely a mosógépből távozó vizet tisztítja meg, még mielőtt az a csatornába jutna. A hagyományos, könnyen eltömődő, finom hálós szűrőkkel ellentétben a legújabb technológiák (mint például a „Gulp” és az ipari felhasználású Regen) képesek a mikroszálak 90-97 százalékát is felfogni. A modern berendezések öntisztító funkcióval is rendelkeznek, ami megakadályozza a háló eltömődését, és biztosítja a szennyvíz folyamatos áramlását.

A szűrők hatékonyságának másik fontos aspektusa a felfogott műanyag utóélete. A megfelelő rendszerek a mikroműanyagokat szorosan összepréselt anyagként gyűjtik össze, amit a felhasználók visszaküldhetnek, így a hulladék kémiai vagy fizikai újrahasznosítás révén új textilek vagy más termékek alapanyagává válhat, ahelyett, hogy a szeméttelepen végezné.

Tervezett jövőbeni kötelezettségek Európában

Jelenleg a szűrőberendezések telepítése nagyrészt a környezettudatos fogyasztók önkéntes döntésén múlik, külső kiegészítőként csatlakoztatva a gépekhez. Az Európai Unióban azonban már megindult az a törvényhozási folyamat, amely kötelezővé tenné a beépítésüket. Az EU felé a közelmúltban benyújtott fehér könyv (white paper) egyértelműen a mosógépszűrők kötelezővé tételét szorgalmazza, mint az egyetlen azonnal működőképes, rövid távú megoldást a vizek mikroszál-szennyezése ellen.

A szabályozás úttörője Franciaország, amely a világon elsőként iktatott törvénybe ilyen jellegű előírást: a jogszabály értelmében 2025. január 1-jétől minden újonnan forgalomba hozott mosógépet kötelező beépített mikroműanyag-szűrővel ellátni. Ez a lépés precedenst teremthet egy átfogó, egész Európai Unióra kiterjedő kötelezettség bevezetéséhez a közeli jövőben.

 Hivatalos források és hivatkozások: 

• Eredeti riport hivatkozása: Euronews – Microplastic filters for washing machines could soon be mandatory in the EU