A Bankwatch, a Za Zemiata és a Zelena Akcija által a Zero Waste Europe-pal együttműködve készített új jelentésből kiderül, hogy a körforgásos gazdaságra és a települési hulladékgazdálkodási intézkedésekre szánt jelenlegi uniós költségvetési előirányzatok nem elegendőek ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai országok felzárkózzanak az EU szén-dioxid-mentesítési céljaihoz.
A közzétett jelentés kilenc közép- és kelet-európai országban elemzi az uniós hulladékgazdálkodási finanszírozás felhasználását, melyek a következők: Bulgária, Horvátország, Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Lengyelország. A jelentés megállapítja, hogy ezen országok közül sokan messze elmaradnak az optimális hulladékgazdálkodási gyakorlatoktól, különösen a biohulladék szétválasztása és újrahasznosítása terén, ami nagyrészt a magasabb szintű hulladékgazdálkodási megoldások – például a hulladékkeletkezés megelőzése, csökkentése és újrahasznosítása – célzott finanszírozásának hiánya miatt van.
Míg a 2014-2020-as beruházási időszakban javulás történt az újrahasznosítás és a hulladéklerakókban történő elhelyezés csökkentése terén, a hulladéklerakókból származó metánkibocsátás csökkentése terén lassú volt az előrehaladás és továbbra is kihívást jelent a vegyes hulladékáramokból származó biohulladék nem hatékony elválasztása.
2020-ban az EU teljes metánkibocsátásának 27 százaléka a hulladékgazdálkodási ágazatból származott és ehhez a hulladéklerakók járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A hulladékágazat szén-dioxid-mentesítéséhez célzottabb beruházásokra lesz szükség a biohulladék-kezelés, a metánmegkötési technológiák és a körforgásos gazdaság terén, beleértve a helyi hatóságok célzott támogatását a biohulladék-gyűjtési és -újrahasznosítási rendszerek fejlesztéséhez, beleértve a helyi kommunikáció és humán erőforrások finanszírozását is.
A hulladékgazdálkodásra és a körforgásos gazdaságra szánt 2021-2027-es költségvetés 39 százalékkal magasabb és progresszívebb, mint a 2014-2020-as időszakban, a megelőzés, a minimalizálás, a válogatás, az újrahasználat és az újrafeldolgozás prioritásként szerepel benne.
Figyelemre méltó, hogy a teljes előirányzat 60 százalékát a háztartási és ipari hulladékgazdálkodásra, elsősorban az újrahasznosításra fordítják. A fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb gyakorlatok irányába történő elmozdulást erősítik az új kohéziós politikai finanszírozási szabályok, valamint a hasznosítási és rugalmassági eszköz keretében a „ne okozzunk jelentős kárt” elv, amely korlátozza az égetési és hulladéklerakási projektek finanszírozását és a befektetéseket a magasabb szintű hulladékgazdálkodási megoldások felé irányítja.
Saša Jovanović, a Bankwatch Városok az emberekért kampányának vezetője elmondta:
„Bár a kilenc közép- és kelet-európai országban a hulladékgazdálkodásra és a körforgásos gazdaságra tervezett költségvetés 39 százalékos növekedése a jelenlegi finanszírozási időszakban biztatóan hangzik, a valódi eredmények attól függnek, hogy az országok mennyire időben és hatékonyan használják fel ezeket a forrásokat. A 2014-2020-as finanszírozási ciklus esettanulmányai, mint például a bulgáriai Blagoevgrad új, biológiailag lebomló hulladékkezelési infrastruktúrája vagy a horvátországi Krk szigetének biohulladék-gazdálkodása, azt mutatják, hogy a proaktív önkormányzatok és régiók megtalálhatják a hulladék fenntartható kezelésének módját, ha a hulladéklerakóktól történő eltérítésre és a biohulladék megfelelő kezelésére összpontosítanak.” – tette hozzá.
Iva Dimitrova, a Za Zemiata gazdasági igazságosságért felelős kampányfelelőse elmondta:
„A biohulladék-gazdálkodás továbbra is komoly kihívást jelent az elemzett közép- és kelet-európai országokban, mivel 2020-ban a települési hulladéknak mindössze 10%-át gyűjtik szelektíven biohulladékként. Bulgáriában a helyzet még riasztóbb: mindössze 3 százalékát gyűjtik be, így a hulladék nagy része a hulladéklerakókban bomlik el és metánt bocsát ki. Sürgős beruházásokra van szükség a szelektív gyűjtési infrastruktúrába, olyan gazdasági ösztönzőkkel kombinálva, mint a hulladéklerakásra és az égetésre kivetett adó emelése, valamint a hulladéklerakás csökkentése és a hulladékkeletkezés megelőzésének ösztönzése érdekében a szennyező fizet elvű rendszer bevezetése.”
Marko Košak, a Zelena Akcija hulladékmentes városok programjának koordinátora elmondta:
„A haladó európai városok megmutatják, hogy a hatékony biohulladék-gazdálkodás lehetséges és hogy az EU által finanszírozott projektek értékes szerepet játszhatnak. Sajnos az uniós országok e finanszírozásért felelős minisztériumai sokkal hatékonyabban oszthatnák el a pénzeszközöket és segíthetnék az önkormányzatokat a lerakásra kerülő biohulladék csökkentésére vonatkozó céljaik elérésében.”
Janek Vahk, a Zero Waste Europe zéró szennyezés elleni politikáért felelős vezetője elmondta:
„A hulladéklerakókban keletkező metán az egyik legerősebb éghajlati fenyegetés, ezért a hulladékgazdálkodásra szánt uniós finanszírozás még mindig nem elégséges. Mivel a hulladéklerakók felelősek Európa metánkibocsátásának 27%-áért, sürgős beruházásokra van szükség a biohulladék begyűjtésének, komposztálásának és az olyan előkezelési technológiáknak a bővítéséhez, mint a biológiai kezelés, hogy a metán keletkezését már a keletkezés helyén meg lehessen állítani. Határozott fellépés nélkül azt kockáztatjuk, hogy nem érjük el az éghajlati céljainkat és hagyjuk, hogy a hulladék felgyorsítsa az éghajlati válságot.”
A bejegyzés ide kattintva tölthető le.
Forrás: Zero Waste Europe
Image by Daina Krumins from Pixabay
