Az Európai Bizottság 2025 júliusában tervezetet nyújtott be az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUPD, (EU) 2019/904 irányelv) végrehajtásáról szóló határozatra vonatkozóan. A cél az, hogy Európa-szerte kötelező előírásokat hozzanak létre a kémiai újrahasznosításból származó újrahasznosított anyagok arányának kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére az egyszer használatos italos palackokban.
A BDE, bvse, VBS és VOEB iparági szövetségek üdvözlik, hogy az első konzultáció során elhangzott lényeges megjegyzések bekerültek a tervezetbe. Ugyanakkor azonban jelentős javításokra van szükség. Világos definíciók és módszertani meghatározások nélkül a gyakorlati végrehajtás átláthatatlannak maradhat, és helytelen ösztönzőket teremthet.
A szövetségek különösen kritikus szemmel nézik a tervezett „fuel excluded” módszert. Ez lehetővé teszi, hogy az újrahasznosított bemeneti mennyiségeket, amelyeket nem üzemanyag-előállításra használnak fel, a műanyaggyártáshoz számítsák be – akkor is, ha azok más vegyi termékekbe vagy kettős felhasználású anyagokba kerülnek. Ennek eredményeként a műanyagmennyiségek mérlegben újrahasznosítottként szerepelhetnek, annak ellenére, hogy nem fogyasztási hulladékokból származnak. Ez gyengíti a fogyasztók bizalmát és torzítja a versenyt a mechanikus újrahasznosítás rovására.
Az iparági szövetségek szerint különös jelentőséggel bír a tervezet 10. cikkében szereplő felülvizsgálati záradék. Ez lehetőséget nyújt a módszertan jövőbeli felülvizsgálatára és pontosítására. Legkésőbb 2030-tól biztosítani kell, hogy kizárólag a ténylegesen műanyaggá visszavezetett anyagáramokat vegyék figyelembe, hogy biztosítsák a mechanikus és a kémiai újrahasznosítás közötti tisztességes versenyt.
A szövetségek a definíciók terén is jelentős javítási igényt látnak. Míg a mechanikus újrahasznosításra van meghatározás, a kémiai újrahasznosításra egyáltalán nincs. Ezenkívül a folyamatok sokféleségét – például a pirolízist, a szolvolízist vagy a gázosítást – nem veszik kellőképpen figyelembe. A jogi egyértelműség érdekében azonban elengedhetetlen a pontos lehatárolás.
Kritikusan értékelik továbbá a fogyasztási hulladékok meghatározásának kiterjesztését a harmadik országokból származó anyagokra. Ez megnehezítené a minőségbiztosítást az európai körforgásos gazdaságon belül, és túlterhelné a tagállamok ellenőrzési lehetőségeit. Az iparági szövetségek ezért azt javasolják, hogy tartsák meg a jelenlegi, az EU-n belüli hulladékokra korlátozott definíciót.
Végül a BDE, bvse, VBS és VOEB iparági szövetségek hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen egy egyértelmű és manipulálhatatlan számítási logika. A tervezet azonban bizonytalan fogalmakkal és homályos határokkal operál, amelyek különböző értelmezéseket tesznek lehetővé. Csak egy egyértelmű képletekkel, pontos meghatározásokkal és támogató folyamatábrákkal rendelkező rendszer biztosíthatja, hogy a ténylegesen felhasznált fogyasztói hulladékok aránya helyesen legyen nyomon követhető.
A Bizottságnak címzett közös levelet itt találja.
A témában hasonló észrevételeket fogalmazott meg az EuRIC – the European Recycling Industries’ Confederation is, melynek összefoglalója ide kattintva érhető el.
Forrás: BDE
