A régi fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekről a megújuló villamosenergia-infrastruktúrára való áttérés egyre nagyobb mennyiségű különféle hulladékot fog eredményezni. A JRC (Közös Kutatóközpont) tudósai felbecsülik a jelenlegi és jövőbeli mennyiségeket és megvizsgálják, hogyan lehet ezeket a körforgásos gazdaság részévé tenni.
Az elavult fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek bezárása és a fotovoltaikus (PV) és szélenergia-infrastruktúra kiépítése egyre nagyobb mennyiségű, különféle anyagokból álló hulladékot eredményez. Ezek között vannak értékes újrahasznosítható anyagok, mint például acél, réz, alumínium, beton, üvegszál és üveg, kritikus nyersanyagok, mint például szilícium, kobalt, lítium és ritkaföldfémek, valamint építési és bontási hulladékok.
Az olyan változó tényezők, mint a megújuló energiára vonatkozó célkitűzések növekedése, a korszerűsített technológia és formatervezés vagy az élettartam, a jövőbeli hulladékmennyiségek újragondolására késztetnek. A JRC Circular Economy Strategies for the EU’s Renewable Electricity Supply (Körforgásos gazdasági stratégiák az EU megújuló villamosenergia-ellátásához) című jelentése 2023-ig számszerűsíti a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek, valamint a nap- és szélenergia-infrastruktúra leszereléséből származó anyagokat és 2050-ig értékeli a fotovoltaikus és szélenergia-hulladékok jövőjét.
A megújuló energiaipar hulladékai számokban
Csak a fotovoltaikus berendezések esetében az EU-27-ben 2040-re 6-13 millió tonna, 2050-re pedig 21-35 millió tonna fotovoltaikus hulladék halmozódik fel. A jelentés szerint a hulladékpanelek hatékony újrahasznosítása jelentősen hozzájárulhat ahhoz az uniós célkitűzéshez, hogy a megújuló energiarendszerek 40%-át hazai gyártásban állítsák elő. Megfelelő begyűjtés és újrahasznosítás esetén a fotovoltaikus panelekből származó ezüst fedezhetné az új fotovoltaikus gyártás iránti igényt.
2030-ra 42 500, 2050-re pedig 86 000 szélturbina állhatna az EU-ban. A szélenergia-infrastruktúra 2050-re várhatóan több hulladékot fog termelni, mint a napenergia-infrastruktúra. A szélturbinák éves hulladékát 2050-re 10 millió tonnára becsülik.
Összehasonlításképpen az Eurostat becslése szerint a hordozható elemekből és akkumulátorokból (minden anyagból) 2012 és 2021 között összegyűjtött hulladék mennyisége 883 812 tonna. Mind a fotovoltaikus, mind a szélenergia-infrastruktúra hulladékáramai speciális kezelési és újrahasznosítási módszereket igényelnek, amelyek ma Európában nem elterjedtek.
Az acél, az alumínium és a réz mindhárom ágazatban jelen lévő erőforrások, amelyeket a teljes villamosenergia-ellátási láncban használnak. 2023-ra a napelemekben (10 940 tonna), a szélturbinákban (274 194 tonna) és a leszerelt fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekben található acél kumulatív mennyisége 5,9 millió tonnára becsülhető, amelyhez a megújuló energiaforrások 285 000 tonnával járulnak hozzá.
A napelemekből és szélturbinákból származó alumíniumhulladék kumulált mennyisége 2023-ra 162 736 tonnára, a rézé pedig 154 883 tonnára becsülhető.
2050-re a leszerelt napelemek és a szélturbinák évente 2,9 millió tonna acélt, 191 527 tonna alumíniumot és 52 874 tonna rezet tartalmazó hulladékot fognak termelni.
Forrás: JRC
Image by Grégory ROOSE from Pixabay
