Miközben a világ a műanyag-újrahasznosítás technológiai megoldásain dolgozik, családok milliói kényszerülnek arra, hogy szeméttel főzzenek és fűtsenek. A Nature Communications-ben megjelent friss tanulmány szerint a Globális Dél országaiban az energiaszegénység és a hulladékkezelési rendszerek hiánya olyan mérgező gyakorlatot szült, amely nemcsak a környezetet, hanem közvetlenül az emberi egészséget is rombolja.
A Curtin Egyetem Energiaátmeneti Intézetének (CIET) kutatói, Dr. Bishal Bharadwaj vezetésével, az első olyan átfogó bizonyítékot tárták a világ elé, amely számszerűsíti a műanyag háztartási célú elégetésének mértékét. A kutatás rávilágít, hogy a műanyag égetése nem csupán hulladékmegsemmisítési módszer, hanem egyfajta kényszerű „energiaszolgáltatás”.
26 ország, több mint ezer szakértő: A kutatás számokban
A kutatócsoport rendkívül széles körű adatgyűjtést végzett a Globális Dél alacsony jövedelmű negyedeiben. A felmérés során 26 ország (köztük szubszaharai afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok) 1018 kulcsfontosságú válaszadóját (kormányzati dolgozókat, kutatókat és közösségi vezetőket) kérdezték meg a helyi szokásokról.
Az eredmények riasztóak:
-
Minden harmadik válaszadó (33%) számolt be arról, hogy a környezetében lévő háztartások rendszeresen égetnek műanyagot.
-
A gyakorlat legfőbb mozgatórugója a tisztább tüzelőanyagok elérhetetlensége (statisztikailag szignifikáns, $p = 0,004$ értékkel).
-
A hulladékkezelési szolgáltatások hiánya miatt a lakók kénytelenek önállóan kezelni a szemetet ($p = 0,000$).
Miért kerül a műanyag a tűzre?
A tanulmány szerint a műanyag hulladék – zacskók, csomagolások, flakonok – az alábbi célokat szolgálja a rászoruló háztartásokban:
-
Főzés és vízmelegítés: Olcsó és könnyen elérhető alternatíva a drága gáz vagy faszén helyett.
-
Világítás és tűzgyújtás: A műanyag magas fűtőértéke segít a nehezebben meggyulladó biomassza lángra lobbantásában.
-
Rovarszabályozás: Az égetéskor keletkező sűrű, fojtó füsttel tartják távol a vérszívókat.
A kutatók ezt a jelenséget „fuel stacking”-nek, azaz tüzelőanyag-halmozásnak nevezik: a családok a hagyományos fa vagy faszén közé keverik a műanyagot, hogy fokozzák a hőt vagy spóroljanak a vásárolt tüzelővel.
Mérgező örökség: Dioxinok a tányéron
A műanyag nyílt téri vagy egyszerű tűzhelyekben történő elégetése során felszabaduló anyagok a legveszélyesebb ismert toxinok közé tartoznak. A kutatás kiemeli, hogy a PVC égetésekor felszabaduló dioxinok és furánok mellett biszfenol-A (BPA) és különböző nehézfémek kerülnek a levegőbe.
„Ezek a toxinok nem csupán a belélegzett füsttel ártanak. Lerakódnak a termesztett növényekre, bejutnak a vízforrásokba, és felhalmozódnak az élelmiszerláncban, rejtett egészségügyi válságot okozva a perifériára szorult közösségekben” – hangsúlyozta Dr. Bharadwaj.
A legveszélyeztetettebbek a nők és a gyermekek, akik a legtöbb időt töltik a beltéri tűzhelyek mellett.
Kilátások: A szemét és az energia találkozása
A globális műanyaggyártás az előrejelzések szerint 2060-ra megháromszorozódik, elérve az évi 1,2 milliárd tonnát. Ha a hulladékkezelési infrastruktúra és a tiszta energiához való hozzáférés nem fejlődik ezzel párhuzamosan, a műanyag égetése kontrollálhatatlan méreteket ölthet.
A tanulmány szerzői sürgetik a kormányokat, hogy a hulladékkezelést ne csupán környezetvédelmi, hanem energiabiztonsági és közegészségügyi kérdésként kezeljék. A megoldás kulcsa a tiszta főzési technológiák megfizethetővé tétele és a rendszeres szemétszállítás kiterjesztése a legszegényebb városi negyedekre is.
Eredeti forrás és hivatkozás:
-
Nature Communications (2026):
Prevalence of plastic waste as a household fuel in low-income communities of the Global South (Bharadwaj, B., Gates, T., Rose, S. et al. Prevalence of plastic waste as a household fuel in low-income communities of the Global South. Nat Commun 17, 50 (2026).)
-
DOI: 10.1038/s41467-025-67512-y
