1.4 C
Budapest
szombat, február 21, 2026
spot_img
KezdőlapHÍRFOLYAMOkos konténerekkel a textilpazarlás ellen: Digitális forradalom indult Szarajevóban

Okos konténerekkel a textilpazarlás ellen: Digitális forradalom indult Szarajevóban

A textilipar, mint a világ egyik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező ágazata, sürgető kihívások előtt áll a hulladékkezelés és a szén-dioxid-kibocsátás terén. A legfrissebb statisztikák szerint a használt ruházati cikkek 86 százaléka hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi, miközben mindössze 1 százalékukat hasznosítják újra új ruhadarabok készítéséhez. Erre a válságra reagálva a Szarajevói Regionális Fejlesztési Ügynökség (SERDA) vezetésével, az uniós INTERREG Duna Régió Program keretében elindult a „Green-Tex – Textilhulladékból erőforrás” elnevezésű projekt, amely Szarajevó kantonban digitális szenzorokkal felszerelt konténerekkel reformálja meg a gyűjtési folyamatokat.

A textilipar ökológiai terhelése az utóbbi években a figyelem középpontjába került, különösen a „gyors divat” (fast fashion) térnyerése miatt, amely felgyorsítja a fogyasztási ciklusokat és drasztikusan lerövidíti az öltözékek élettartamát. Amela Ikić Suljagić, a SERDA projektmenedzsere a FENA hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az adatok a siroanyagok hatalmas mértékű elvesztegetését mutatják, ami közvetlen nyomást gyakorol a környezetre és növeli a globális CO₂-kibocsátást.

Statisztikai riasztás: Miért van szükség a Green-Tex projektre?

A projekt hátterét adó számadatok önmagukért beszélnek. A globális textiltermelés megduplázódott az elmúlt évtizedben, de a hulladékkezelési technológiák nem tartották a lépést ezzel a növekedéssel.

  • 86% hulladékként végzi: A felhasznált textíliák túlnyomó többsége kikerül a gazdasági körforgásból, és környezetszennyező módon lerakókba kerül.

  • 1% újrahasznosítás: A technológiai korlátok és a gyűjtési rendszerek hiányosságai miatt az újrafeldolgozási arány elenyésző.

  • Erőforrásvesztés: A SERDA elemzése szerint a kidobott ruhák jelentős része értékes másodnyersanyag lehetne, ha a válogatás és a begyűjtés hatékonyabb lenne.

A Green-Tex projekt célja éppen ez: a textilhulladékot nem szemétként, hanem értékes erőforrásként kezelni, megteremtve az alapokat a fenntarthatóbb jövő felé.

Digitális logisztika: Szenzorok és felhőalapú adatelemzés

A projekt leglátványosabb eleme a Szarajevó kanton területén megvalósított pilot (mintaprojekt) kezdeményezés. A SERDA a Szarajevó Kantoni Kommunális Gazdasági Minisztériummal és a KJKP „Rad” közüzemi vállalattal szoros együttműködésben 10 darab speciális textilgyűjtő konténert helyezett ki stratégiai pontokon. Ezek a gyűjtőedények azonban nem hétköznapi tárolók.

Az innováció lényege a beépített okosmegoldásokban rejlik:

  1. Telítettségmérő szenzorok: Minden konténerben digitális érzékelők találhatók, amelyek valós időben mérik a telítettségi szintet.

  2. Telekommunikációs adatátvitel: A szenzorok a mobilhálózaton keresztül küldik az információkat egy központi felhőalapú portálra.

  3. Optimalizált diszpécserszolgálat: A diszpécserek a portál adatai alapján látják, melyik konténer telt meg. A gyűjtőjárműveket csak akkor küldik ki a helyszínre, amikor az valóban indokolt.

Ez a technológia közvetlen környezeti és gazdasági előnyökkel jár: jelentős mennyiségű üzemanyagot és időt takarítanak meg, csökkentve a nehézgépek felesleges futásteljesítményét és a városi forgalom terhelését.

Nemzetközi összefogás a Duna mentén

Bár a pilot tevékenység helyszíne Szarajevó, a Green-Tex egy szélesebb körű, transznacionális együttműködés része. A projekt összesen 9 Duna menti ország partnerét tömöríti, a kutatóintézetektől kezdve a kis- és középvállalkozásokon át a hulladékgazdálkodási szakértőkig.

A projekt keretében nemcsak a technológiát tesztelik, hanem adatokat is gyűjtenek. Amela Ikić Suljagić elmondása szerint a pilot fázis célja, hogy pontos képet kapjanak a begyűjtött textil mennyiségéről és összetételéről. Ezek az adatok elengedhetetlenek a jövőbeli stratégiák és jogszabályi keretek kidolgozásához. Emellett vizsgálják azt is, hogy az itt alkalmazott szenzoros megoldások mennyire adaptálhatók más típusú hulladékáramok (például műanyag vagy papír) gyűjtésére is.

Április: Mérföldkő a projekt életében

A szarajevói pilot kezdeményezés a tervek szerint 2026 áprilisában fejeződik be. Ekkorra állnak majd rendelkezésre azok az összesített eredmények, amelyek alapján javaslatokat tesznek a rendszer kiterjesztésére. A projekt sikere nemcsak Szarajevó számára fontos, hanem mintaként szolgálhat a teljes balkáni régió és a Duna menti országok számára is.

A Green-Tex projekt bizonyítja, hogy a modern technológia és az önkormányzati akarat ötvözésével a hulladékgazdálkodás legnehezebb szegmenseiben is elindítható a körforgásos gazdaságra való átállás.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 

OLVASS TOVÁBB
Helló! Miben segíthetek ma?