A textilipar, mint a világ egyik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkező ágazata, sürgető kihívások előtt áll a hulladékkezelés és a szén-dioxid-kibocsátás terén. A legfrissebb statisztikák szerint a használt ruházati cikkek 86 százaléka hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi, miközben mindössze 1 százalékukat hasznosítják újra új ruhadarabok készítéséhez. Erre a válságra reagálva a Szarajevói Regionális Fejlesztési Ügynökség (SERDA) vezetésével, az uniós INTERREG Duna Régió Program keretében elindult a „Green-Tex – Textilhulladékból erőforrás” elnevezésű projekt, amely Szarajevó kantonban digitális szenzorokkal felszerelt konténerekkel reformálja meg a gyűjtési folyamatokat.
A textilipar ökológiai terhelése az utóbbi években a figyelem középpontjába került, különösen a „gyors divat” (fast fashion) térnyerése miatt, amely felgyorsítja a fogyasztási ciklusokat és drasztikusan lerövidíti az öltözékek élettartamát. Amela Ikić Suljagić, a SERDA projektmenedzsere a FENA hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az adatok a siroanyagok hatalmas mértékű elvesztegetését mutatják, ami közvetlen nyomást gyakorol a környezetre és növeli a globális CO₂-kibocsátást.
Statisztikai riasztás: Miért van szükség a Green-Tex projektre?
A projekt hátterét adó számadatok önmagukért beszélnek. A globális textiltermelés megduplázódott az elmúlt évtizedben, de a hulladékkezelési technológiák nem tartották a lépést ezzel a növekedéssel.
-
86% hulladékként végzi: A felhasznált textíliák túlnyomó többsége kikerül a gazdasági körforgásból, és környezetszennyező módon lerakókba kerül.
-
1% újrahasznosítás: A technológiai korlátok és a gyűjtési rendszerek hiányosságai miatt az újrafeldolgozási arány elenyésző.
-
Erőforrásvesztés: A SERDA elemzése szerint a kidobott ruhák jelentős része értékes másodnyersanyag lehetne, ha a válogatás és a begyűjtés hatékonyabb lenne.
A Green-Tex projekt célja éppen ez: a textilhulladékot nem szemétként, hanem értékes erőforrásként kezelni, megteremtve az alapokat a fenntarthatóbb jövő felé.
Digitális logisztika: Szenzorok és felhőalapú adatelemzés
A projekt leglátványosabb eleme a Szarajevó kanton területén megvalósított pilot (mintaprojekt) kezdeményezés. A SERDA a Szarajevó Kantoni Kommunális Gazdasági Minisztériummal és a KJKP „Rad” közüzemi vállalattal szoros együttműködésben 10 darab speciális textilgyűjtő konténert helyezett ki stratégiai pontokon. Ezek a gyűjtőedények azonban nem hétköznapi tárolók.
Az innováció lényege a beépített okosmegoldásokban rejlik:
-
Telítettségmérő szenzorok: Minden konténerben digitális érzékelők találhatók, amelyek valós időben mérik a telítettségi szintet.
-
Telekommunikációs adatátvitel: A szenzorok a mobilhálózaton keresztül küldik az információkat egy központi felhőalapú portálra.
-
Optimalizált diszpécserszolgálat: A diszpécserek a portál adatai alapján látják, melyik konténer telt meg. A gyűjtőjárműveket csak akkor küldik ki a helyszínre, amikor az valóban indokolt.
Ez a technológia közvetlen környezeti és gazdasági előnyökkel jár: jelentős mennyiségű üzemanyagot és időt takarítanak meg, csökkentve a nehézgépek felesleges futásteljesítményét és a városi forgalom terhelését.
Nemzetközi összefogás a Duna mentén
Bár a pilot tevékenység helyszíne Szarajevó, a Green-Tex egy szélesebb körű, transznacionális együttműködés része. A projekt összesen 9 Duna menti ország partnerét tömöríti, a kutatóintézetektől kezdve a kis- és középvállalkozásokon át a hulladékgazdálkodási szakértőkig.
A projekt keretében nemcsak a technológiát tesztelik, hanem adatokat is gyűjtenek. Amela Ikić Suljagić elmondása szerint a pilot fázis célja, hogy pontos képet kapjanak a begyűjtött textil mennyiségéről és összetételéről. Ezek az adatok elengedhetetlenek a jövőbeli stratégiák és jogszabályi keretek kidolgozásához. Emellett vizsgálják azt is, hogy az itt alkalmazott szenzoros megoldások mennyire adaptálhatók más típusú hulladékáramok (például műanyag vagy papír) gyűjtésére is.
Április: Mérföldkő a projekt életében
A szarajevói pilot kezdeményezés a tervek szerint 2026 áprilisában fejeződik be. Ekkorra állnak majd rendelkezésre azok az összesített eredmények, amelyek alapján javaslatokat tesznek a rendszer kiterjesztésére. A projekt sikere nemcsak Szarajevó számára fontos, hanem mintaként szolgálhat a teljes balkáni régió és a Duna menti országok számára is.
A Green-Tex projekt bizonyítja, hogy a modern technológia és az önkormányzati akarat ötvözésével a hulladékgazdálkodás legnehezebb szegmenseiben is elindítható a körforgásos gazdaságra való átállás.
-
Eredeti hírforrás (FENA): SERDA i partneri u projektu Green-Tex – Od brze mode do održive budućnosti
-
Projektoldal: INTERREG Danube Region Programme – Green-Tex Project
-
Végrehajtó partner és borítókép: Sarajevo Regional Development Agency (SERDA)
