Jelentősen csökkentik a tűzveszélyt a zsákfeltépő berendezések a hulladékválogatókban

A lítium-ion akkumulátorok okozta tüzek napjainkban hatalmas kihívást és állandó veszélyt jelentenek a hulladékfeldolgozó iparág számára. A münsteri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (FH Münster) és a BRT HARTNER GmbH friss, közös kutatásából azonban kiderült, hogy a könnyűcsomagolás-válogató üzemekben a kíméletes zsákfeltépő berendezések alkalmazása a hagyományos előaprítókhoz képest drasztikusan – akár huszadára is – csökkentheti a veszélyes hőképződéssel és gyulladással járó esetek számát.

Növekvő tűzveszély a hulladékfeldolgozó ágazatban

Az elmúlt években világszerte ugrásszerűen megnőtt a tűzesetek száma az újrahasznosítási szektorban. A probléma hátterében a forgalomba kerülő lítium-ion akkumulátorok és elemek folyamatosan növekvő mennyisége, valamint ezek egyre gyakoribb helytelen hulladékkezelése – vagyis a szelektív hulladékok közé történő, hibás bedobása – áll. A helyzet súlyosságát és mindennapos voltát jól mutatják a hivatalos statisztikai adatok: a Német Másodlagos Nyersanyagok és Hulladékkezelési Szövetség (bvse), valamint a Német Hulladékgazdálkodási, Vízügyi és Körforgásos Gazdasági Szövetség (BDE) közös állapotjelentése alapján pusztán Németország területén naponta átlagosan mintegy 30 tűzesettel kell számolni az ágazati létesítményekben.

Ez a riasztó tendencia nem csupán az üzemekben dolgozó munkatársak testi épségét és biztonságát fenyegeti akutan, hanem óriási gazdasági terhet is ró az egész iparágra. A tűzesetek következtében a hulladékudvarok és a feldolgozóüzemek működése óhatatlanul leáll, gyakran teljes anyagrakományok és értékes szállítmányok semmisülnek meg a lángokban, a szállítási kiesések pedig teljesen ellehetetlenítik a folyamatok tervezhetőségét. Mindemellett a szállítmányozó cégek is egyre gyakrabban tagadják meg a tűzveszélyesnek ítélt áruk átvételét. A legfőbb gazdasági kihívást azonban a folyamatosan és drasztikusan emelkedő biztosítási költségek kitermelése jelenti az üzemeltetők számára.

Egyetemi kutatás fókuszában a szelektív hulladékválogatók biztonsága

A tűzvédelem hatékony javításának és a tüzek megelőzésének lehetőségeit vizsgálta egy átfogó kutatás, amely a münsteri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (FH Münster) és a BRT HARTNER GmbH ipari együttműködésében valósult meg. A tudományos vizsgálatokat Finn-Luca Röll végezte el alapszakos szakdolgozata keretében, Prof. Dr.-Ing. Sören Weinrich (mint első vizsgáztató) szakmai iránymutatásával. A dolgozat, amelynek címe „A könnyűcsomagolás-válogató üzemek feladóegységeinek összehasonlítása” volt, a kiértékeléshez szükséges ipari adatokat Röll a BRT HARTNER-nél töltött szakmai gyakorlata során gyűjtötte össze.

A kutatási projekt elindítását maga a gépgyártó vállalat kezdeményezte, miután a Duales System Deutschland (DSD) egyik németországi üzemeltetője konkrét megfigyelésekkel kereste meg őket. A partnerüzem jelezte: az automatikus hőmérséklet-érzékelők és a regisztrált események szisztematikus dokumentációjának bevezetése óta hatalmas, szembetűnő eltérést tapasztaltak a zsákfeltépővel, illetve a korábbi előaprító gépekkel működő létesítmények tűzbiztonsági adatai között. Steffen Simonsen, a BRT HARTNER területi értékesítési vezetője szerint a téma társadalmi szempontból is kiemelten fontos, mivel a tüzek közvetlenül a hulladékkezelés biztonságát, és ezzel a modern társadalom alapvető infrastruktúráját veszélyeztetik.

Megdöbbentő számok: Hússzoros különbség a hőképződésben

A kutatás során összesen tizenegy, a DSD (Duales System Deutschland) hálózatába tartozó, könnyűcsomagolásokat (LVP) kezelő válogatóüzem adatait elemezték ki részletesen. Az elemzés eredményei rendkívül egyértelmű és meggyőző különbséget mutattak a használt hulladék-előkészítési technológiák függvényében:

• A vizsgált létesítmények közül négy üzemben alkalmaztak zsákfeltépő berendezéseket a válogatási folyamat elején. Ezekben az üzemekben, még folyamatos, háromműszakos munkarend mellett is csupán havonta legfeljebb 3-4 alkalommal regisztráltak hőmérséklet-emelkedést, azaz potenciálisan veszélyes hőképződést.

• Ezzel szemben abban a hat másik üzemben, ahol az anyagfeladás elején hagyományos előaprítást (Vorzerkleinerung) végeztek, naponta átlagosan 3 hődetektálást rögzítettek a biztonsági műszerek.

Ez a napi átlagosan három esemény a havonta mért 3-4 esethez képest mintegy huszszoros növekedést jelent a tűzveszélyességi mutatókban az aprító berendezések kárára. (A tizenegyedik vizsgált létesítmény adatait végül kizárták a végső összehasonlításból, mivel ott a háztartási és maradék hulladék specifikus gyűjtési rendszere miatt az eredmények nem voltak relevánsak és szakmailag összevethetők a többi, tisztán könnyűcsomagolást kezelő üzemével.)

Az egyetemi adatokból egyértelműen levonható a technológiai következtetés: a zsákfeltépők használata során szinte egyáltalán nem roncsolódnak a szelektív hulladék közé tévesen bedobott lítium-ion akkumulátorok és a különféle elemek, így ritkábban alakul ki a gyulladáshoz vezető veszélyes hőképződés. Steffen Simonsen kiemelte: a világszerte eddig eladott több mint 800 darab BO zsákfeltépő gép esetében a cégnek nincs tudomása egyetlen olyan esetről sem, ahol maga a berendezés okozott vagy idézett volna elő tüzet az üzemben.

A zsákfeltépő technológia működési elve és megelőző szerepe

„A mi BRT HARTNER BO zsákfeltépőinket kifejezetten a hulladékos zsákok kíméletes felhasítására és maradéktalan kiürítésére tervezték” – magyarázta Steffen Simonsen, aki a vállalat részéről másodvizsgáztatóként is felügyelte az egyetemi projektet. „Maga a beérkező anyag szándékosan olyan kezelést kap, hogy a lehető legnagyobb mértékben sértetlenül, mechanikai roncsolásmentesen kerüljön tovább a soron következő, precíz válogatási folyamatokba.”

A technológia hatékonysága és kíméletessége a gép felépítésében rejlik. A külön meghajtott dobfelek relatív mozgása, valamint a gépben alkalmazott szorítókarok speciális kialakítása szinte száz százalékos nyitási arányt tesznek lehetővé a műanyag zsákok esetében. Ez a mechanizmus a magas bontási arány mellett folyamatos és homogén anyagadagolást is biztosít, mindezt úgy, hogy a zsákokban rejlő tartalom – beleértve a robbanás- és tűzveszélyes lítium-ion akkumulátorokat is – ne szenvedjen fizikai sérülést, elkerülve az ebből fakadó rövidzárlatot a futószalagokon.

Beruházások maximális védelme és a jövőbeli hatékonyság

A kíméletes anyagfeladás nem csupán a közvetlen fizikai tűzmegelőzés miatt kulcsfontosságú, hanem a jelentős értéket képviselő utólagos szortírozó rendszerek zavartalan működése miatt is. Azok az üzemeltetők, akik eurómilliókat invesztáltak modern röntgenrendszerekbe vagy optikai válogatókba az elemek és akkumulátorok automatizált, célzott kiszűrésére, egyértelmű hozzáadott értéket tapasztalhatnak a technológia integrálásával.

Ahogy a terület szakértője fogalmazott: „Ezek a modern finomválogató rendszerek a folyamatban logikusan az anyagfeladás után kapnak helyet. Ez azt jelenti, hogy egy kíméletes zsákfeltépő fázis nélkül már azelőtt drasztikus tűzpotenciál alakul ki a rendszerben az aprítás miatt, mielőtt a drága gépek egyáltalán képesek lennének detektálni és kiválogatni a veszélyes akkumulátorokat. Csak egy zsákfeltépő előkapcsolása teszi lehetővé a drága rendszerek igazi hatékonyságát és a legmagasabb szintű üzembiztonságot.”

Az objektív egyetemi elemzés a tűzbiztonsági mutatók drasztikus javulása mellett rámutatott az új generációs zsákfeltépők kiemelkedő áteresztőképességére és nyitási rátájára is. A jövőben ezeket az egyetemi szinten is hitelesített, gyakorlati adatokat fogják felhasználni az üzemeltetők még pontosabb, tényeken alapuló tájékoztatásában.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 

• A fenti cikk kizárólag az Eggersmann Recycling Technology hivatalos tájékoztatója és a vonatkozó egyetemi kutatás adatai alapján készült.
• A szövegben említett, a német körforgásos gazdaság helyzetét és az iparági tűzesetek napi számát vizsgáló hivatalos iparági jelentés (bvse Statusbericht der deutschen Kreislaufwirtschaft 2026) elérhető a Német Másodlagos Nyersanyagok és Hulladékkezelési Szövetség (bvse) hivatalos csatornáján: https://www.bvse.de/recycling/recycling-nachrichten/12795-statusbericht-der-deutschen-kreislaufwirtschaft-2026-veroeffentlicht.html