A Circularity közzétette „A körforgásos hatás mérése” című gyakorlati jelentését, amely az első átfogó módszert mutatja be a körforgásos üzleti modellek környezeti hatásainak reális értékelésére. A Circularity által 12 vezető iparági partnerrel (Vodafone, Telekom, Assurant, rebuy, Grover, FixFirst, re!commerce, Foxway, Ingram Micro Lifecycle, Reverse Logistics Group, circulee, Everphone), valamint a Systemiq, a Fraunhofer IZM és a Deloitte együttműködésével kidolgozott jelentés bemutatja, hogy a körkörös üzleti modellek, például a használt áruk értékesítése és bérbeadása hogyan csökkenthetik jelentősen a környezeti hatásokat.
Az iparági partnerek által szolgáltatott üzleti adatok és a Circularity által végzett piackutatás kombinációján alapuló, a jelentésben bemutatott körkörös üzleti modell hatás (CBMI) módszertan a valós használati szokásokat, a B2C és B2B fogyasztók vásárlási döntéseit, valamint a flottakezeléssel, felújítással és javítással, illetve a készülékek viszonteladásával kapcsolatos reális üzleti döntéseket tükrözi.
„A CBMI-módszert az teszi egyedivé, hogy figyelembe veszi a valós készülékhasználatot” – mondja Marina Proske, a Fraunhofer IZM életciklus-modellezés csoportvezetője. „Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy adatalapú döntéseket hozzanak és mérhető eredmények alapján cselekedjenek.”
Egy rossz rendszer – a körkörös üzleti modellek jelentik a megoldást?
Németországban a forgalomban lévő okostelefonok és laptopok mindössze 14%-át használják, a javítási arány még mindig alacsony, és a készülékeknek csupán 30%-át hasznosítják újra hivatalosan – értékes erőforrások, például ritkaföldfémek, fémek és műanyagok vesznek el ahelyett, hogy visszakerülnének a körforgásba.
„Az elektronikai ágazat még mindig nagyon lineáris” – mondja Manuel Braun, a Systemiq vezető igazgatója. „A megfelelő ösztönzőkkel azonban a körforgásos modellek segíthetnek abban, hogy nagy léptékben biztosítsuk az erőforrások körforgását. Ami eddig hiányzott, az egy világos áttekintés arról, hogy az eszközök valójában hogyan mozognak a rendszeren keresztül. Az ebben a jelentésben szereplő rendszertérkép éppen ezt nyújtja – közös kiindulási alapot biztosít annak megértéséhez, hogy hol van a legnagyobb szükség beavatkozásokra.”
A körkörös üzleti modellek potenciális megoldást kínálnak azáltal, hogy a termékeket a technikailag lehetséges leghosszabb ideig a körforgásban tartják. Eddig a vállalatok, a befektetők és a politikai döntéshozók nem rendelkeztek olyan gyakorlati eszközökkel, amelyekkel mérni tudták volna a körforgásos modellek tényleges környezeti hatását – különösen a több felhasználó és az életciklusok tekintetében.
„A CBMI-módszer kritikus hiányt pótol a fenntarthatóság mérésében” – mondja Carolin Schmid, a Deloitte körforgásos ügyfélstratégiáért felelős vezetője. „Azáltal, hogy a tényleges felhasználási fázisra összpontosít, a vásárlói magatartást helyezi a középpontba. Ez lehetővé teszi a körforgásos stratégiák sokkal reálisabb értékelését – különösen az olyan összetett ágazatokban, mint az elektronikai ipar. Ennek eredményeként a vállalatok, a befektetők és a politikai döntéshozók végre képesek nyomon követni, összehasonlítani és skálázni a hatékony körforgásos megoldásokat.”
Az új módszer megmutatja, mikor működnek a körforgásos modellek – és mi az, ami visszatartja őket
A CBMI módszertan áthidalja ezt a hiányt, a tényleges termékhasználatra összpontosítva – beleértve az eszközök nettó aktív használatát, a javítási magatartást, a visszavételi arányokat és a B2C és B2B fogyasztók viszonteladási döntéseit -, hogy segítsen a vállalatoknak meghatározni, hogy körforgásos modelljeik milyen mértékben csökkentik a kibocsátást és az erőforrás-fogyasztást.
A jelentés szerint a logisztikából és a felújításból származó kibocsátás az okostelefonok élettartamára vetített lábnyomnak csupán 3%-át teszi ki, míg a hosszabb használat akár 20%-kal is csökkentheti az éves kibocsátást. A használt termékek viszonteladása akár 33%-kal is meghosszabbíthatja egy okostelefon élettartamát, és mintegy 20%-kal csökkentheti az éves légszennyező anyag kibocsátást, míg a bérelt modellek jellemzően több mint 17%-kal hosszabbítják meg az élettartamot, és mintegy 11%-kal csökkentik a kibocsátást. A bérelt modellek a jobb kihasználtság révén akár 19%-kal csökkentik a ritkán használt eszközök, például a játékkonzolok kibocsátását. A B2B szektorban például a felújított okostelefonok akár hét évig is használatban maradhatnak, és akár 20%-kal csökkenthetik az éves kibocsátást.
„Hatalmas kiaknázatlan potenciált látunk a már létező eszközökben” – mondja Dr. Paul Wöbkenberg, a Circularity társalapítója. „Ma a magántulajdonban lévő eszközök mintegy 50%-át és a vállalatoknál lévő eszközök 70%-át soha nem használják újra – gyakran nem a technikai korlátok, hanem a visszavételi lehetőségek hiánya vagy ismeretlensége, az alacsony ösztönzők vagy az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt.”
„A körforgásos üzleti modellek hihetetlenül ígéretesek – de eddig nehéz volt mérni valódi környezeti hatásukat” – teszi hozzá Dr. Marianne Kuhlmann, a Circularity társalapítója. „Ez a jelentés eszközöket ad a vállalatok kezébe, hogy a feltételezésekről a bizonyítékok felé mozduljanak el – és olyan modelleket fejlesszenek ki, amelyek valóban változást hoznak. Emellett olyan gyakorlati mozgatórugókat is meghatároz, amelyeket a vállalatok a kibocsátás csökkentésére és a termékhasználat kiterjesztésére használhatnak.”
