A Gázai övezetben a hulladékgyűjtési és -kezelési rendszerek teljes összeomlása miatt soha nem látott mértékű környezeti és egészségügyi válság alakult ki. A legfrissebb jelentések szerint több százezer tonna szilárd hulladék halmozódott fel a lakóövezetekben és az ideiglenes táborok közelében, ami járványok terjedésével és a vízbázis visszafordíthatatlan szennyeződésével fenyeget.
A Gázai övezetben folyó konfliktus következtében a polgári infrastruktúra, köztük a hulladékszállítási géppark és a lerakóhelyek jelentős része megsemmisült vagy elérhetetlenné vált. A szemét elszállításának elmaradása nem csupán esztétikai kérdés: a felhalmozódott hulladék közvetlen életveszélyt jelent a túlzsúfolt övezet lakosságára.
Százezres nagyságrendű hulladékhegyek
A mennyiségi adatok rávilágítanak a krízis döbbenetes mértékére. A hivatalos közlések és helyszíni felmérések alapján:
-
Összegyűlt hulladék mennyisége: Becslések szerint jelenleg több mint 400 000 tonna szilárd hulladék található a Gázai övezetben az utcákon és az informális lerakókban.
-
Napi termelődés: A korlátozott ellátás ellenére a lakosság még mindig jelentős mennyiségű hulladékot termel, amelynek elszállítása szinte teljes mértékben szünetel.
-
Infrastrukturális veszteség: A hulladékszállító járművek és berendezések mintegy 80%-a vált használhatatlanná a harcok során vagy az üzemanyaghiány miatt.
A fertőzések melegágya: Egészségügyi kockázatok
A hulladékkezelés hiánya közvetlen összefüggésbe hozható a betegségek terjedésével. A bomló szerves anyagok, a rágcsálók és a rovarok elszaporodása miatt a következő egészségügyi problémák jelentkeztek tömegesen:
-
Bőrbetegségek: Az ENSZ egészségügyi jelentései szerint több tízezer rühös és egyéb bőrfertőzéses esetet regisztráltak.
-
Hepatitis A: A szennyezett környezet és a tiszta víz hiánya miatt a Hepatitis A fertőzések száma ugrásszerűen megnőtt.
-
Légzőszervi panaszok: A szemét égetése során felszabaduló mérgező gázok krónikus légzési nehézségeket okoznak a gyermekek és az idősek körében.
Veszélyben a vízbázis: A csurgalékvíz problémája
A jelentés kiemeli, hogy a szakszerűtlen lerakókban felhalmozott hulladékból származó csurgalékvíz (a bomlás során keletkező mérgező folyadék) akadálytalanul szivárog a talajba. Ez közvetlenül veszélyezteti a part menti víztartó réteget, amely a Gázai övezet egyetlen természetes édesvízforrása. A nitrátok és nehézfémek koncentrációja több helyen már most a megengedett egészségügyi határérték többszöröse, ami hosszú távon lakhatatlanná teheti az övezetet.
Akadozó segélyszállítmányok és megoldási kísérletek
Bár nemzetközi segélyszervezetek próbálnak üzemanyagot és eszközöket juttatni a gázai önkormányzatoknak, a korlátozások miatt a segélyeknek csak töredéke jut el a rendeltetési helyére. A hulladékkezelő központok elérése gyakran katonai engedélyekhez kötött, ami ellehetetleníti a rendszeres munkavégzést.
Helyi források szerint a megoldás kulcsa az üzemanyag-ellátás helyreállítása és a nehézgépek bejutásának engedélyezése lenne, azonban a jelenlegi politikai és biztonsági helyzetben ez nem látszik megvalósíthatónak.
Hivatalos források és hivatkozások: 
A cikk a PressTV 2026. január 12-i tudósítása alapján készült:
-
Eredeti hírforrás és borítókép: PressTV – Gaza waste crisis report (Jan 12, 2026)
-
Kapcsolódó ENSZ forrás (UNRWA): UNRWA Environmental Health Services
