Albánia folyóvizeit elfojtja a hulladék, ami a szakértők szerint az országot sújtó, halálos áradások elsődleges súlyosbító tényezőjévé vált. Miközben a Balkán-félszigetet heves esőzések árasztják el, a medrekben felhalmozódott többszáz tonnányi műanyag gátként akadályozza a víz lefolyását, lakóövezeteket változtatva mocsaras szeméttelepekké.
2026 januárjának eleje óta Albánia drámai napokat él át. A szakadatlan esőzések olyan áradássorozatot indítottak el, amely nemcsak az infrastruktúrát tette tönkre, hanem rávilágított az ország egyik legmélyebb strukturális problémájára: a fenntarthatatlan hulladékgazdálkodásra. A folyók, amelyeknek a csapadékot a tengerbe kellene vezetniük, ma már inkább szemétszállító szalagként funkcionálnak, amelyek a part menti városokat és a mezőgazdasági területeket árasztják el plasztikhulladékkal.
A katasztrófa számokban: 14 000 hektár víz alatt
A legfrissebb kormányzati és katasztrófavédelmi adatok hűen tükrözik a helyzet súlyosságát. Január közepe óta az alábbi mennyiségi mutatókat rögzítették:
-
Elöntött területek: Több mint 14 000 hektár (140 négyzetkilométer) mezőgazdasági földterület került víz alá.
-
Érintett lakóházak: Körülbelül 1200 otthonba tört be a víz, kényszerítve a lakókat az azonnali evakuálásra.
-
Halálos áldozatok: A hatóságok legalább egy halálesetet erősítettek meg (egy férfi Durrës városában fulladt meg), de a kutató-mentő egységek továbbra is több eltűntet keresnek.
-
Károk az infrastruktúrában: A víz ereje több gátat és védművet is megrongált, Lezha és Durrës megyékben pedig egész települések maradtak elzárva a külvilágtól.
Miért váltak gyilkossá a folyók?
Ferdinand Bego, a Tiranai Egyetem biológusa szerint a probléma mechanikája egyszerű, mégis pusztító az AFP jelentése alapján. A folyómedrekben felhalmozódott „többszáz tonnányi szemét” fizikai akadályt képez. Amikor a vízszint megemelkedik, a sodrás magával ragadja az illegális lerakókból származó műanyag zacskókat, palackokat és háztartási eszközöket, amelyek a szűk keresztmetszeteknél – hidaknál, kanyarulatoknál – torlaszokat alkotnak.
„A folyók és patakok összeomlanak a szemét súlya alatt” – fogalmazott Bego. A szakértő rámutatott, hogy Albánia a műanyaghulladékának mindössze 15%-át hasznosítja újra. A maradék 85% illegális természetközeli lerakókba kerül, vagy egyszerűen a folyókba dobják. Ez a gyakorlat közvetlenül felelős azért, hogy a folyómedrek természetes vízáteresztő képessége jelentősen lecsökkent.
Regionális válság: A szemét Dubrovnikig úszik
Az albán környezeti válság már rég túllépett az országhatárokon. A környezetvédők attól tartanak, hogy a levonuló árhullám a műanyag jelentős részét az Adriai-tengerbe mossa. Ez nem alaptalan félelem: egy korábbi, novemberi vihar után a több mint 100 kilométerre északra fekvő horvátországi Dubrovnik strandjait lepték el az albán eredetűnek azonosított hulladékhalmok.
Források és hivatkozások: 
Hivatalos kormányzati oldal (Kryeministria.al): Integrated Waste Management Reform and EU Accession
Image by christian amvene from Pixabay
