Az egészségügyi szektor a globális üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül 4,6%-áért felelős. Ha az egészségügy egy ország lenne, az ötödik legnagyobb kibocsátó lenne a világon. Ezen belül a műtők kiemelt területnek számítanak: a kórházi hulladék 20–33%-a innen származik, miközben az energiafelhasználásuk háromszor-hatszor magasabb, mint az intézmény más osztályainak. A CMAJ jelentése szerint az altatógázok cseréje, az energiahatékonyság és a körforgásos hulladékgazdálkodás révén a műtők ökológiai lábnyoma drasztikusan csökkenthető.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a sebészeti ellátás környezeti terhelése több forrásból adódik össze. A közvetlen kibocsátások (Scope 1), mint az altatógázok, a vásárolt energia (Scope 2) és az ellátási láncból származó közvetett hatások (Scope 3) együttesen alkotják azt a lábnyomot, amelyet a modern orvostudománynak csökkentenie kell.
Altatógázok: A láthatatlan 2500-szoros szorzó
A tanulmány egyik legmegdöbbentőbb megállapítása az inhalációs anesztetikumok globális felmelegedési potenciáljára (GWP) vonatkozik. Az altatáshoz használt gázok nagy része ugyanis erős üvegházhatású gáz, amelyek a műtőből közvetlenül a légkörbe távoznak.
-
Dezflurán: Ez a gáz a tanulmány szerint a „fekete bárány”. A GWP-értéke 2540, ami azt jelenti, hogy 2540-szer erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Egyetlen palack dezflurán elhasználása annyi kibocsátással ér fel, mintha 800 kilogramm CO2 kerülne a levegőbe.
-
Szevoflurán: Ezzel szemben a szevoflurán GWP-je mindössze 130. A kutatás rávilágít, hogy a dezflurán elhagyása és szevofluránra vagy intravénás anesztéziára való áttérés önmagában 90%-kal csökkentheti az anesztézia karbonlábnyomát.
Energiaéhség és a „nem működő” műtők
A műtők energiafelhasználása rendkívül magas, főként a speciális szellőztető és légkondicionáló rendszerek (HVAC) miatt. Ezeknek a rendszereknek óránként 15–20-szor kell teljesen kicserélniük a levegőt a sterilitás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében.
A CMAJ tanulmánya szerint a műtők energiaigénye gyakran akkor is magas marad, amikor nem zajlik bennük munka. A kutatók javasolják:
-
Éjszakai üzemmód: A légcsere sebességének csökkentése a használaton kívüli időszakokban jelentős megtakarítást eredményez.
-
LED technológia: A hagyományos műtőlámpák LED-re cserélése nemcsak az áramfogyasztást csökkenti, hanem a hőtermelést is, így a hűtési igényt is mérsékli.
A hulladékhierarchia és az „Öt R” szabálya
A műtői hulladék kezelése során a tanulmány a Reduce (Csökkentés), Reuse (Újrafelhasználás), Recycle (Újrahasznosítás), Rethink (Újragondolás) és Research (Kutatás) elvét javasolja. Jelenleg a műtői szemét nagy része egyszer használatos eszközökből áll, amelyek gyártása és megsemmisítése is rendkívül energiaigényes.
„Az ellátási lánc (Scope 3) felelős az egészségügy teljes szén-dioxid-kibocsátásának 71%-áért. Ezért a beszerzési stratégiák megváltoztatása a legfontosabb lépés.”
A tanulmány konkrét példákat hoz az egyszer használatos eszközök kiváltására:
-
Textil vs. Papír: A többször használatos, sterilizálható műtéti köpenyek és lepedők alkalmazása jelentősen csökkenti a hulladékmennyiséget.
-
Eszközök újrafeldolgozása: Számos „egyszer használatosnak” jelölt eszközt (például bizonyos elektrokauterizáló szerszámokat) speciális eljárással biztonságosan újra lehetne dolgozni, ami csökkentené a beszerzési költségeket és a környezeti terhelést is.
A rendszerszintű változás szükségessége
A CMAJ cikke arra a következtetésre jut, hogy a fenntartható műtő nem csupán egyéni döntések sorozata. Szükség van az adminisztráció, a gyógyszeripar és a mérnökök együttműködésére. A „zöld sebészet” nem jelentheti a betegbiztonság rovására tett kompromisszumot, de a kutatások bizonyítják, hogy a szevoflurán használata vagy a textíliák sterilizálása semmilyen hátránnyal nem jár a klinikai kimenetelre nézve.
A jövő útja a digitális útlevéllel ellátott orvosi eszközökben és a fenntarthatósági mutatók (például a karbonlábnyom) beépítésében rejlik a kórházi teljesítménymérésekbe.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti tanulmány: CMAJ – Sustainability in the operating room (2026)
-
Kapcsolódó forrás: Canadian Medical Association – Climate Change and Health
Image by Franklin Alvear from Pixabay