Spanyolország törvénybe foglalta a kórházi élelmiszer-hulladék csökkentését

2026/02/15

Spanyolország úttörő lépésre szánta el magát az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben: egy a múlt évben elfogadott nemzeti jogszabály értelmében minden egészségügyi intézménynek kötelező érvényű tervet kell kidolgoznia az ételhulladék megelőzésére. A szabályozás nem csupán ajánlásokat fogalmaz meg, hanem szigorú auditokat, rangsorolt felhasználási kötelezettséget és jelentős pénzbírságokat is kilátásba helyez. A cél egyértelmű: a kórházi konyhák és osztályok működésének racionalizálásával 2030-ig felére csökkenteni a kidobott élelmiszer mennyiségét.

A spanyol parlament által elfogadott „Élelmiszer-veszteség és –pazarlás megelőzéséről szóló törvény” (Ley de Prevención de las Pérdidas y el Desperdicio Alimentario) 2026-tól új adminisztrációs és logisztikai terhet ró az egészségügyi szektorra. A Medscape beszámolója szerint a jogszabály hátterében az a felismerés áll, hogy a kórházak a közétkeztetés egyik legkritikusabb pontjai, ahol a speciális diéták, a betegek fluktuációja és a szigorú higiéniai előírások miatt az elkészített ételek jelentős része – becslések szerint akár 30-40 százaléka – a szemetesben végzi.

Kötelező prevenciós tervek: Audit és stratégia

A törvény értelmében minden spanyolországi kórháznak – függetlenül attól, hogy állami vagy magánfenntartású – rendelkeznie kell egy hivatalos élelmiszer-hulladék-megelőzési tervvel. Ez a dokumentum nem egy egyszerű nyilatkozat, hanem egy mérhető adatokon alapuló stratégia, amelynek tartalmaznia kell:

Helyzetfelmérés: Az intézménynek számszerűsítenie kell a jelenlegi hulladéktermelést, elkülönítve az előkészítés során keletkező nyesedéket, a tálalásnál megmaradt felesleget és a betegek által érintetlenül hagyott tálcákat.
Célkitűzések: Konkrét, éves szintű csökkentési rátákat kell meghatározni, amelyek összhangban vannak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival (SDG 12.3).
Működési protokollok: Ki kell dolgozni azokat a folyamatokat, amelyekkel az élelmiszer-beszerzést és a tálalást a valós igényekhez igazítják.

A kórházaknak évente jelentést kell tenniük az elért eredményekről a Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium felé, biztosítva a folyamat transzparenciáját.

Az élelmiszer-felhasználás kötelező rangsora

Az új spanyol szabályozás egyik legfontosabb eleme a felhasználási hierarchia rögzítése. Az intézményeknek az alábbi sorrendben kell eljárniuk a keletkező felesleggel:

Emberi fogyasztás: Elsődleges prioritás a felesleges, de biztonságos ételek rászorulóknak történő adományozása (például élelmiszerbankokon vagy civil szervezeteken keresztül).
Feldolgozás: Ha az étel közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, meg kell vizsgálni a feldolgozás lehetőségét (például komposztálás vagy takarmányozás céljából).
Ipari hasznosítás: Végső esetben az élelmiszer-hulladékot bioüzemanyag vagy biogáz előállítására kell irányítani.

A törvény külön hangsúlyozza a betegek egyéni igényeihez igazított menüket. A kutatások szerint a pazarlás egyik fő oka a „standard” adagolás; a törvény ezért ösztönzi a rugalmasabb rendelési rendszereket, ahol a betegek (állapotuktól függően) jelezhetik étvágyukat vagy preferenciáikat, elkerülve a szükségtelenül nagy adagok felszolgálását.

Szigorú szankciók: Akár 60 000 eurós bírság

A spanyol hatóságok komolyan veszik a végrehajtást. A törvény három kategóriába sorolja a jogsértéseket:

Enyhe mulasztás: Például a jelentéstétel késedelme vagy a nyilvántartás pontatlansága. Ez kisebb pénzbírsággal sújtható.
Súlyos mulasztás: Amennyiben egy kórház nem rendelkezik prevenciós tervvel, vagy nem követi a törvényben előírt felhasználási hierarchiát. A bírság ebben az esetben 2 001 és 60 000 euró közötti összeg lehet.
Nagyon súlyos mulasztás: Ismételt elkövetés vagy a hulladékkezelési adatok szándékos hamisítása esetén a büntetés elérheti a 500 000 eurót is.

Társadalmi és gazdasági vetület

Luis Planas mezőgazdasági miniszter nyilatkozata szerint a törvény célja nem a büntetés, hanem a szemléletváltás. Spanyolországban évente körülbelül 1,3 millió tonna élelmiszer vész kárba a teljes láncolatban. A kórházakban bevezetett szigorítás nemcsak erkölcsi kötelesség a globális éhezés tükrében, hanem gazdasági racionalitás is: a pazarlás csökkentésével felszabaduló források közvetlenül visszaforgathatók az egészségügyi ellátás minőségének javításába, például jobb minőségű alapanyagok beszerzésébe.

A szakértők szerint a 2026-os év a tesztidőszak lesz, amikor a kórházaknak át kell alakítaniuk beszállítói szerződéseiket és belső logisztikájukat. A siker kulcsa a technológia: a mesterséges intelligencia alapú szoftverek, amelyek előrejelzik a napi adagszámot, kulcsszerepet kapnak a pazarlás minimalizálásában.

Hivatalos források és hivatkozások: