Füstbe burkolt főváros: Havannában már a köztisztasági vállalat is égeti a szemetet

2026/02/24

Havanna utcáin tarthatatlanná vált a helyzet: a hetek óta elszállítatlan, bomló hulladékhegyek nemcsak a közlekedést akadályozzák, hanem fojtogató füstfelhőkbe borítják a lakónegyedeket. Az akut üzemanyaghiány miatt a szemétszállító járművek jelentős része mozdulatlan, ezért a hatóságok és a lakosság egyaránt a tűzhöz nyúl megoldásként. A helyiek súlyos vádakkal illetik az állami „Comunales” vállalatot, amely ahelyett, hogy elszállítaná a szemetet, állítólag maga gyújtja fel a lerakókat, visszafordíthatatlan egészségügyi károkat okozva a lakosságnak.

Kuba fővárosában 2026 februárjára a szeméthegyek a városkép részévé váltak. A trópusi hőségben rothadó szerves hulladék bűze és a rágcsálók inváziója ellen a lakók kétségbeesetten védekeznek. A legújabb jelentések szerint azonban már nemcsak elszigetelt lakossági akciókról van szó, hanem a hivatalos szervek részéről is rendszerszintűvé vált az égetés, mint a „hulladékkezelés” egyetlen elérhető módja.

Súlyos vádak az állami cég ellen

A lakossági bejelentések és a közösségi médiában terjedő felvételek szerint Havanna több kerületében, köztük Guanabacoában és Vedadóban, a lakók közvetlenül az állami köztisztasági vállalatot (Comunales) vádolják a tüzek okozásával.

Egy havannai édesanya a CiberCuba-nak nyilatkozva elmondta: „A Comunales emberei jönnek ki, és ahelyett, hogy felrakodnák a szemetet, egyszerűen meggyújtják a kupacokat. A füst elviselhetetlen, a gyermekeim asztmás rohamot kapnak, és nincs hová menekülnünk.” A beszámolók szerint az állami alkalmazottak az üzemanyag hiányára hivatkoznak, amely miatt a kukásautók nem tudják a városon kívüli központi lerakókba szállítani a terhet. Az égetéssel a hulladék térfogata radikálisan csökken, így „helyet csinálnak” az újabb szemétnek, miközben mérgező gázok szabadulnak fel.

Mennyiségi adatok: A logisztikai összeomlás számai

A kubai hatóságok által elismert és a független források által megerősített adatok rávilágítanak a krízis mélységére:

Működésképtelen géppark: Havanna hulladékszállító járműveinek több mint 60%-a üzemképtelen. A rendelkezésre álló 106 teherautóból gyakran alig 40-44 darab tud napi szinten szolgálatba állni az alkatrész- és gázolajhiány miatt.
Konténerhiány: A fővárosban legalább 20 000 új szemeteskonténerre lenne szükség a jelenlegi állapotok kezeléséhez, azonban ennek kevesebb mint a fele áll rendelkezésre, és azok állapota is folyamatosan romlik.
Napi szemétmennyiség: Havannában naponta körülbelül 30 000 köbméter hulladék keletkezik, amelyből a jelenlegi kapacitásokkal jóformán csak 15 000 – 18 000 köbmétert képesek (vagy lennének képesek) elszállítani, így a felhalmozódás exponenciális.

Toxikus füst és egészségügyi kockázatok

Az utcai szemétégetés során nem szelektált hulladék ég el, amely nagy mennyiségben tartalmaz műanyagokat, gumiabroncsokat és elektronikai hulladékot is. Az égés során felszabaduló dioxinok, furánok és nehézfémek közvetlen veszélyt jelentenek a lakosságra.

Légzőszervi megbetegedések: A havanai kórházakban megnőtt az asztmás és krónikus hörgőgyulladásos esetek száma, különösen a gyermekek és az idősek körében.
Közvetlen tűzveszély: Az égetés sokszor elektromos vezetékek alatt vagy lakóépületek közvetlen falánál történik, ami már több kisebb lakástüzet és áramkimaradást is okozott a városban.

Üzemanyaghiány: A válság gyökere

A hulladékszállítási katasztrófa hátterében a kubai energiarendszer teljes bizonytalansága áll. Az ország nem kap elegendő olajszállítmányt legfőbb szövetségeseitől, a hazai finomítók pedig – köztük a februárban kigyulladt havanai üzem – nem tudják kielégíteni a keresletet. A kormány az utóbbi hetekben drasztikus energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be, előnyben részesítve a mezőgazdaságot és a kórházak áramellátását a közszolgáltatásokkal szemben. Ebben a prioritási sorrendben a szemétszállítás az utolsó helyek egyikére szorult.

Összegzés: Kilátástalan helyzet

Havanna jelenleg egy ökológiai és humanitárius katasztrófa szélén táncol. Amíg nem érkezik elegendő üzemanyag a géppark üzemeltetéséhez, a hatóságok pedig hallgatólagosan (vagy tevőlegesen) támogatják az utcai égetést, a város lakóinak a füsttel és a kosszal kell együtt élniük. A lakosság dühét csak fokozza, hogy az állami média sokszor megpróbálja elhallgatni a Comunales felelősségét, miközben a városrészeket belengő toxikus köd letagadhatatlan valóság.

Hivatalos források és hivatkozások: